Belföld
A védőoltások bevezetése felbecsülhetetlen értékű
Az egyén és az egész társadalom számára nyújtott előnyök lényegesen meghaladják a védőoltások okozta mellékhatások veszélyeit – mondta Rojkovich Bernadette, a bioetikai társaság elnöke
– A Magyar Bioetikai Társaság elnökeként hogyan látja, miben változtatott az életünkön a koronavírus?
– A tavaszi első hullám lecsendesülése után a második hullámban az egészségügy személyi és tárgyi feltételeit, infrastruktúráját megterheli a nagy számú új fertőzött beteg. Az egészségünk féltése mellett még csak sejtéseink vannak arról, hogy milyen negatív gazdasági következményei lesznek ennek a vírusjárványnak. A fertőzés elkerülése érdekében a távolságtartás, a maszkviselés, a gyakori kézmosás szigorú rendszabályait a magyar lakosság igyekszik betartani, ennek ellenére a vírust még így is el lehet kapni. A védőoltások bevezetése eddig a járványok visszaszorítását eredményezte, felbecsülhetetlen értékű a megelőzésében, ezért nagy reményeket fűzünk hozzá.
– Érdemes reménykedni?
– Az első vakcinák kifejlesztése és bevetése óta visszaszorultak a gyermekeket érintő súlyos fertőző betegségek: a diftéria, a járványos gyermekbénulás, a bárányhimlő, a kanyaró. Ha egy közösségben elegendő ember szerez védettséget, akkor az adott betegséggel szemben az egész közösség védett lesz – ez a nyájimmunitás. A jelenlegi oltási gyakorlat biztosítja a gyermekek és a felnőtt lakosság védettségét a fertőző betegségekkel szemben. Az egyén és az egész társadalom számára nyújtott előnyök tehát lényegesen meghaladják a védőoltások okozta mellékhatások veszélyeit.
– Hogyan működnek a védőoltások?
– A védőoltással a szervezet ellenállását fokozzuk, mesterségesen immunizáljuk a kórokozó ellen, úgy, hogy az aktív immunizálás során elölt vagy legyengített kórokozót – vagy a kórokozó fehérje részét – adunk be, ami a szervezetben az immunsejtek működése és ellenanyag-termelése révén védettséget okoz. Passzív immunizálásnál a kész ellenanyagot juttatjuk a szervezetbe.
– Miről van szó a koronavírus elleni védőoltás esetében?
– Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatósága, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) gyorsított eljárás keretében döntött a Pfizer és a BioNTech vállalatok által az új típusú koronavírus elleni oltóanyag forgalmazásának ajánlásáról, a karácsonyi ünnepek után hazánkban is elkezdődtek a védőoltások. Ez a korszerű hírvívő-RNS típusú védőoltás nem tartalmaz élő, gyengített vagy elölt vírust, hanem a vírus RNS-ének egy rövid szakaszát tartalmazza, mely szervezetünkbe jutva velünk termelteti azt a tüskefehérjét, mely a vírus fehérjeburkának része, és amely ellen így a szervezetünk ellenanyagot termel. Az ilyen típusú vakcina fejlesztése évek óta folyik más kórokozók ellen, ezért a koronavírus elleni új vakcinák kifejlesztése nem egy új, ismeretlen technológián alapszik.
– Sokan tartanak attól, hogy a rövid idő alatt kifejlesztett vakcina veszélyesebb, és ezért fölerősödnek az oltásellenes hangok is. Igazuk van?
– Az EMA és hazánkban az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet szigorú szabályok szerint vizsgálja a vakcinák hatásosságát és a mellékhatásait. Forgalomba természetesen csak biztonságos vakcina kerülhet. A gyorsított engedélyezési eljárásra a pandémia okozta egészségügyi veszélyhelyzet miatt van szükség, ez nem jelenti azt, hogy a hatóságok kevésbé lennének szigorúak. Az egyén és a társadalom érdeke is azt kívánja, hogy a nyájimmunitás a védőoltás révén minél hamarabb kialakuljon. Remélhetőleg a védőoltás tömeggyártásának megkezdésével hazánkban is a veszélyeztetett személyek oltása után sokan fognak majd jelentkezni az önkéntes védőoltásra.
– Az oltáskutatásnak, vakcinafejlesztésnek van egy morális oldala is, amire katolikus szempontból már többen fölhívták a figyelmet. Kifejtené ezt bioetikai szempontból?
– A kutatások és a vakcinafejlesztések során a kutatók gyakran használnak a mesterséges megtermékenyítés során „szám feletti embriókból” és abortuszból származó embrionális sejtvonalakat, ilyen például a WI–38 és MRC–5 nevű sejtvonal is. Az embrionális sejtvonalak azért előnyösebbek a felnőtt testi sejteknél, mert gyorsabban és tartósan tudnak osztódni, és többféle irányban tudnak differenciálódni, míg a felnőtt testi sejtek nem, vagy csak bonyolultan és limitált mértékben. Minthogy az emberi személy élete és méltósága a fogantatásával kezdődik, ezért a „szám feletti embriókból” és abortuszból származó humán embrionális sejtek felhasználását erkölcsi szempontból nem tudjuk elfogadni, erről a Magyar Bioetikai Társaság állásfoglalást is kiadott. Azt szeretnénk elérni, hogy a kutatásokhoz ne használjanak humán embrionális őssejteket.
– Hívő katolikusként hogyan kell felelősségteljesen hozzáállni a védőoltás kérdéséhez?
– A jelenleg bevezetés előtt álló, koronavírus-fertőzés elleni védőoltások gyártásánál nem használnak embrionális őssejtvonalat. Szeretnénk elérni, hogy a kutatás és fejlesztés fázisában se használjanak embrionális őssejteket.
– Ön beadatja magának a vakcinát?
– Igen, hiszen a védőoltással a magam, a családom és a közösségem egészségét védem meg, és mindenkinek ezt javaslom. Ritkán jelentkeznek mellékhatások, de hogy kinél és milyen mértékben, ezt előre megjósolni nem lehet. Koronavírus-fertőzés után például a mai ismereteink szerint fél évig fennáll a védettség, ezért ez alatt a védőoltás nem szükséges. Lázas betegség alatt nem javasolt a védőoltás, és az autoimmun betegségben szenvedők is egyeztessenek a kezelőorvosukkal. Egyes gyógyszerek csökkentik a védettség kialakulását. Az óvintézkedéseket mindenkinek érdemes a háziorvosával, kezelőorvosával megbeszélnie.
– A Magyar Orvosi Kamara még áprilisban, az első hullám idején kiadott egy koronavírus-protokollt, aminek egyes elemei aztán novemberben bejárták a sajtót, többek között azért, mert szerepel benne, hogy „sorsolni” is lehet a betegeket, ha kapacitáshiány miatt nem jutna mindenkinek ellátás. Mi a bioetika szerinti álláspont?
– Az említett kiadvány még az első hullám idején készült, az első rész általános megfontolásokat, az orvosi etika alapelveit, a második rész a betegek sürgősség szerinti elosztását (triázs) ismerteti. Az etikai alapelvek lényege, hogy az egészségügyi ellátást minden rászoruló számára biztosítani kell, az elsőbbséget kizárólag orvosszakmai kritériumok határozhatják meg. Alapvető orvosetikai elv, hogy akár koronavírusos, akár más betegségben szenved, salus aegroti suprema lex esto – azaz a beteg üdve a legfőbb törvény. Az egyéni érdekek mellett persze népegészségügyi szempontokra is figyelemmel kell lenni az erőforrások igazságos elosztásánál. Alapvetően minden embernek joga van a gyógyuláshoz. Ennek alapján értelemszerűen az alábbi szempontokat lehet figyelembe venni, ha ezekre szükség van: a lehető legtöbb élet megmentése, a túlélésre esélyesebb beteget kell elsőbbségben részesíteni. Idősebb és fiatalabb között nem szabad különbséget tenni, hacsak nem aszerint, hogy kinek az állapota súlyosabb, mert értelemszerűen őt kell előbb gyógykezelésben részesíteni. Mindig abból kell kiindulni, hogy mindenkinek joga van az egészséghez, ezért minden esélyt meg is kell adni minden betegnek. Egyetlen betegről sem mondhatnak le. Félreértésre adhatott okot az ajánlás 7. pontja, miszerint a véletlenszerű kiválasztás (sorsolás) dönti el azt, hogy ki kaphat prioritást abban az esetben, ha azonos a súlyosságuk és az életkilátásuk.
– Mi vezetett odáig, hogy ezt megfogalmazzák?
– Nyomasztó kérdés volt ez tavaly tavasszal, a járvány első heteiben: az először Kínából, majd Olaszországból, Spanyolországból érkező hírek sokkolták a közvéleményt és az egészségügyi dolgozókat is. Feltették a kérdést: ki kerüljön lélegeztetőgépre? Féltünk, hogy hazánkban is kialakulhat hasonló helyzet, hiszen nem ismerjük ezt az új koronavírust, nem tudjuk előre megjósolni a járvány lefolyását. A szigorú rendelkezések és a lakosság fegyelmezettsége lelassította a fertőzés terjedését, közben megtörténhetett az intenzív ágyak felszabadítása, a lélegeztetőgépek beszerzése és az egészségügyi személyzet továbbképzése. Így volt idő felkészülni a nagyszámú súlyos beteg ellátására, hogy ne kerüljön magyar orvos ebbe a súlyos döntési helyzetbe, elkerülhető legyen az ellátórendszer elégtelensége miatt bekövetkezett értelmetlen halál. Nem kellett két azonos súlyosságú, azonos életkilátású beteg közül választanunk, hogy kit tegyünk a lélegeztetőgépre, ha csak egy gép van.
– Meg lehet birkózni ezzel a felelősséggel orvosként?
– Kisebb súlyú, de hasonló szituációk a gyakorlatban naponta előfordulnak. Ügyeletben egyszerre két beteg érkezik, mindkettő egyformán súlyos. A véletlen vagy a megérzés dönti el, kivel kezdem. A nehéz és felelősségteljes döntések az orvosi hivatás velejárói.
