Belföld
Rekordévet tudhat maga mögött a Magyar Honvédség
Minden esély megvan arra, hogy a 2020-as évek közepére Magyarország a régió egyik legerősebb állama legyen, és ezzel biztosítsa méltó helyét a NATO rendszerében is
Jó esély van arra, hogy a Magyar Honvédség a 2020-as évek közepére a régió legmodernebb fegyveres erői közé tartozzon. Az eddig bejelentett fejlesztések alapján kézifegyverekre huszonöt-, helikopterekre száz-, harckocsikra és önjáró lövegekre ötszázhuszonöt-, légvédelmi rendszerekre háromszáz-, míg lövészpáncélosokra hétszázmilliárd forintot fordíthat a honvédelmi tárca.
Fontos leszögezni, Magyarország honvédelmi kiadásainak a GDP-hez viszonyított aránya 2009-ben mindent összevetve is csak 1,12 százalék volt, ami aztán 2014-re érte el 0,86-os értékkel a mélypontot. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a NATO felé vállalt kétszázalékos kötelezettség felét sem teljesítettük. A 2017-ben elindított Zrínyi 2026 program céljai között nemcsak az elvárt GDP-arányos védelmi kiadási szint elérése szerepelt, hanem a több évtizedes lemaradás megszüntetése is.
Míg korábban, 1990-től a Gripenek és a Mistral rakétarendszer megvásárlásán túl gyakorlatilag nem történt érdemi fejlesztés, addig az elmúlt két évben szinte nem múlt el úgy negyedév, hogy ne jelentettek volna be valamilyen beszerzést a honvédség illetékesei.
A Gripenek kapcsán érdemes közbeszúrni, a 2002-től 2010-ig regnáló baloldali–liberális kormányok az önvédelmi és légi rendészeti célra alkalmas rakétákon kívül semmilyen más fegyvert nem rendszeresítettek a modern harci repülőgépekhez, míg a kétségtelenül új, rövid hatótávolságú Mistralok önmagukban szintén csekély mértékben járultak hozzá az ország oltalmazásához.
Ha a közelmúlt történéseit nézzük, azt látjuk, hogy 2018-ban a légierőnél kezdődött a fejlesztés, akkor szereztünk be összesen négy, majd utóbb ismét négy darab Zlin típusú kiképző repülőgépet. A következő lépcsőfok a kis- és közepes kategóriájú katonai szállítógépek megvásárlása volt – utóbbi kategóriákból kettő-kettő Airbus A319-est és Falcon repülőgépet vettünk. Menet közben az Airbusokat felkészítették arra is, hogy légi mentési feladatokat is végre lehessen velük hajtani.
Ezt követően indult a szárazföldi haderőnem fejlesztése. Két típusú harckocsit rendeltünk. Az egyik csomag tizenkét Leopard 2A4-et tartalmaz, amelyek több részletben már meg is érkeztek Tatára. Ezek nem új, hanem felújított, korszerűsített eszközök, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a 2023–2025 között befutó, a világ élvonalába tartozó negyvenkét Leopard 2A7-es rendszerbe állításáig a keleti technikáról a nyugatira tudjon átállni a legénység. Ezenkívül hazánk vásárolt kézi páncéltörő eszközöket, de megvannak már a szerződések az PZH–20000 önjáró lövegekre, a légvédelmi rakétarendszerre, a légvédelmi rakétákra, valamint a Gripen-szoftverek megújítására is.
Nagyon kevés régi, szovjet eredetű jármű és technika marad a rendszerben, de ezeket is – mint például a Mi–24-es és a Mi–17-es helikoptereket – teljesen felújították az elmúlt esztendőkben. Ezek addig mindenképpen a hadsereg rendszerében maradnak, amíg a megrendelt új eszközöket rendszerbe nem tudjuk állítani.
A H145M helikopterből eddig tizenhat darab landolt Szolnokon, és hamarosan érkeznek a H225-ösök is. Bár az AN–26-os is kikerült idén a rendszerből, a helyére két darab KC–390-es, sugárhajtású hadszíntéri szállítórepülőgépeket vásárolunk a brazil Embraer vállalattól. E repülő maximum huszonhárom tonna súlyú harcjárművek szállítására, vagy nyolcvan felszerelt katona, vagy hatvan ejtőernyős célba juttatására képes. A futóművek különleges kialakítása révén a KC–390-es alkalmas betonozott repülőtéren kívüli rossz minőségű terepviszonyok közötti fel- és leszállásra, továbbá az ejtőernyős légideszant műveletek kiszolgálására is. Felszereltsége ezenkívül lehetővé tesz vészhelyzeti kimenekítést, illetve nagy létszámú beteg- és sebesültszállító feladatok végrehajtását is.
Az új fegyverek kiválasztása egy összetett folyamat része, ahol szempont az is, hogy a gyártás az ország gazdasági fejlődését is támogassa. Így került hazánkba, azon belül is Kiskunfélegyházára a cseh eredetű kézifegyverek gyártása, de hasonló folyamat zajlik az izraeli Vaskupola radarrendszer beszerzése kapcsán is. Emellett nagyon fontos a Zalaegerszegen létrehozott gyár is, ahol a Lynx páncélozott harcjárműveket fogjuk gyártani. Utóbbiakból egyébként több, mint kétszáz darabot rendszeresít majd a Magyar Honvédség.
A tárca és a honvédség vezetése mindezen túl komoly hangsúlyt fektet arra is, hogy a rendszerbe álló haditechnikai eszközökre a kiképzés és az oktatás időben megtörténjen. A hagyományos hadviselési képesség megtartása mellett természetesen a hibrid hadviselés is szerepet kap a honvédség arzenáljában. Ennek egyik szegmense a kiberműveleti központ létrehozása volt Szentendrén, amely egyben labort és szemlélőséget is magában foglal.
