Káoszba taszítana a baloldal járványkezelése

Bár már decemberben megérkezett hazánkba az első adag koronavírus elleni vakcina, mi több, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) nyilvánosságra hozta oltási javaslatát is, amely – a kockázati csoportokba tartozók elsőbbségét biztosítva – hétlépcsős stratégiát vázolt fel a lakosság beoltására. A baloldalon még mindig nem alakult ki egységes álláspont ez ügyben. Amint arra Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzője lapunknak felhívta a figyelmet, a tudomány mai állása szerint a pandémia terjedésének a vakcinák segítségével lehet a leghatékonyabban gátat szabni, és az is könnyen belátható, hogy a járvány és ennek következményei jelentik az egyik legjelentősebb kihívást a világ országai – így Magyarország – számára is.

Ennek fényében nem meglepő – folytatta a szakértő –, hogy a koronavírus-járvány kezelése az elmúlt hónapokban a legfontosabb közéleti témák sorába került, s jogosan fogalmazódhat meg az elvárás az ellenzéki szavazók részéről, hogy az összefogott és közös kormányzásra készülő baloldali erők egységes, egyértelmű, valamint felelősen képviselhető álláspontot alakítsanak ki a védőoltásokról, illetve ezek felhasználásáról. A Demokratikus Koalíciótól (DK) a Jobbikig terjedő ellenzéki paletta vakcinaügyben képviselt álláspontja azonban gyökeresen eltérő képet mutat – tette hozzá Erdős, majd rámutatott a diszharmóniára: a DK nem folytat az oltásokat népszerűsítő kampányt, sőt a párt szakpolitikusa, Komáromi Zoltán úgy látja, hogy „emberkísérletet” végez a kormányzat az orosz vakcinákkal. A momentumos Fekete-Győr András elsőként a kormánytagok beoltását javasolta az orosz készítménnyel, ugyanakkor Buzinkay György, a Momentum egykori elnökségi tagja a kötelező oltások mellett érvelt. Az LMP a vakcinák fontosságát hangoztatta, a párbeszédes V. Naszályi Márta, valamint az MSZP-s Ujhelyi István is jelezte, be kívánják oltatni magukat. Ezzel párhuzamosan viszont a Jobbik azt követelte, hogy a kormány ne szolgáltassa ki honfitársainkat orosz kormányzati és üzleti érdekeknek, illetve a párt a kötelező védőoltások ellen szólalt fel.

A Századvég elemzője úgy véli, a részben önmaguknak, részben egymásnak is ellentmondó nyilatkozatokból leszűrhető például, hogy az oltóanyagok felhasználásának – mint szakmai kérdésnek – az átpolitizálása bizonyosan nem szolgálja az eredményes védekezéshez fűződő társadalmi érdekeket, és nincs összhangban az orvostudomány álláspontjával sem.

Emlékeztetett: a Dél-pesti Centrumkórház főorvosa, Szlávik János is arra mutatott rá, hogy az a jó vakcina, amelyik elérhető.

Másfelől – folytatta a szakértő – jogosan vethető fel az a kérdés, amennyiben a baloldali pártok egy olyan meghatározó kérdésben, mint a pandémia megfékezése, képtelenek egységes álláspontot kialakítani, azt következetesen képviselni, egy esetleges választási győzelem esetén hogyan tudnák irányítani az országot és garantálni a politikai stabilitást.

Erdős Gergely szerint ezek ismeretében megállapítható, a baloldali pártok közti hatalomtechnikai alkuk, illetve a közös indulási forgatókönyv megszületése nem vonta maga után az érdemi, szakpolitikai kérdésekben történő együttműködést, amelynek fényében kérdéses a balliberális tömb kormányzóképessége, valamint esetleges válságkezelési hatékonysága is.