Belföld
A jogi normákat is próbára tette a járvány
A magyar emberek érdekeinél még ebben a helyzetben is fontosabb volt a baloldalnak a genderpropaganda és a migránsok betelepítése – mondta Vejkey Imre

– Politikai értelemben izgalmas esztendőt zártunk. A koronavírus-járvány mennyire változtatta meg a kormány és az ellenzék kapcsolatát a korábbi évek gyakorlatával összehasonlítva?
– A kormány és az ellenzék kapcsolatát nem maga a koronavírus-járvány nehezítette meg, hanem az, hogy a baloldali ellenzék – Gyurcsány Ferenctől a Jobbikig bezárólag – túl messzire ment, mert nem a magyar emberek oldalára állt, hanem lényegében a vírus oldalára, lebecsülve az orvosok és az ápolók munkáját, akik mindennap azon dolgoznak, hogy emberek életét mentsék. A baloldal, amely nemzeti szuverenitás helyett európai egyesült államokat akar, mindemellett úgy gondolta, eljött az idő arra, hogy az országgyűlési választás kampánynyitányaként Soros Györggyel rátámadjanak hazánkra. Ennek keretében a világjárvány második hullámának tombolása alatt az uniós támogatásokat politikai feltételekhez akarták kötni, vagyis olyan döntéseket akartak rákényszeríteni hazánkra, amelyeket a magyar nép korábbi döntései alapján már elutasított. Ránk akarták kényszeríteni a genderszemléletet és a migránsok kötelező befogadását, mondván, mindkettő jogállamisági feltétel. Mi ezt határozottan visszautasítottuk. Ezért a baloldali ellenzék – Magyarország kárára – úgy akart előnyhöz jutni a következő választásokra, hogy az uniós támogatások megvonását szorgalmazta. Azt akarták, hogy amennyiben nem fogadjuk el az általuk támogatott genderfilozófiát és a migrációt, akkor a magyar vállalkozások és a magyar gazdák ne kapjanak uniós támogatást. A magyar szuverenitásért folytatott küzdelmünk Brüsszelben eredményre vezetett. Ezért a hungarofóbiára és a teremtett világ elutasítására felfűzött baloldali ellenzék most éppúgy csalódott, mint Soros György.
– A jogalkotást mennyire nehezítette, hogy korábban ismeretlen helyzethez kellett alkalmazkodni?
– A Fidesz–KDNP fontosnak tartotta és tartja a jövőre nézve is, hogy a világjárvány közepette is megőrizzük hazánk működőképességét, ehhez pedig folyamatos jogalkotás kell. Bár a folyamatos jogalkotás a pandémia alatt nehezített pálya, de mégis megbirkóztunk a feladattal, és nem volt rendkívüli szünet az országgyűlés munkájában. Így lényegében minden erre az évre tervezett törvényjavaslatot megtárgyaltunk és meg is szavaztunk. Komoly munka folyt a parlamentben: a plenáris viták időtartama ötszázkilencven óra volt, míg a bizottsági üléseké háromszázötven óra. Az őszi ülésszak plenáris és bizottsági ülésein együttesen mintegy ezer szavazás történt. Az igazi nehezített pálya nem a pandémia miatt volt, hanem a baloldali pártok álságos és hamis tevékenysége okán. Például azért, mert ők Brüsszelnek valótlanul azt riportolták, hogy a magyar Országgyűlés nem működik, miközben valójában működött, és ők is részt vettek a vitákban. Vagy például a baloldali pártok a parlament normál működését szándékosan összemosták azzal, hogy a kormány az Országgyűléstől rendkívüli felhatalmazást kapott a járvány elleni védekezéshez. Szándékosan elhallgatták, hogy az Országgyűlés a kormányzati felhatalmazás alatt is normál rendben működött, bármelyik országgyűlési képviselő, illetve a kormány is törvényjavaslatot nyújthatott be, amelyet a T. Ház meg is vitatott. Mi úgy gondoljuk, hogy nem kamuhírekre van szükség, hanem a járvány elleni összefogásra, erre azonban az ellenzék nem hajlandó. A magyar emberek érdekeinél még ebben a helyzetben is fontosabb volt az LMBTQ-propaganda és a harmincnégymillió migráns betelepítésének lehetősége. Ők az uniós forrásokat is ennek fényében akarják szétosztani. Mi azonban az erre szánt forrásokat a családoknak kívánjuk adni.
– A jelenlegi helyzetben mennyire kellett figyelembe venni, hogy a rendkívüli helyzetben Európa más országaiban hogyan működik a jogalkotás?
– Magyarország szuverén országként tagja az Európai Uniónak, így mi legitim módon a jogalkotás során is a magyarok érdekeit vesszük figyelembe, mert nekünk Magyarország az első. A baloldal számára azonban Soros és a migránsok fontosabbak, mint a haza, a családok és a gyermekek védelme. Ezért a baloldal nem szavazta meg sem az Alaptörvény, sem a választási törvény, sem az egyes igazságügyi törvények módosítását, de még folytathatnám a sort. Ezzel egyértelművé tették, hogy eszük ágában sincs megvédeni hazánk nemzeti és keresztény kultúráját, gyermekeink jogait és a hagyományos családi értékeket. Ők bevándorlóországot és nyílt társadalmat akarnak csinálni Magyarországból. Aggodalommal látjuk a liberális genderszemlélet erőszakos terjesztését egész Európában, amely veszélyezteti a gyermekeink testi-lelki fejlődését. Vannak országok, ahol már azt is megkérdőjelezik, hogy a kisfiú kisfiú-e és a kislány kislány-e. Nem szeretnénk, ha ez nálunk is megtörténne. Ezért rögzítettük, hogy a gyermeknek joga van a születési nemének megfelelő önazonossághoz. Nem lehet az sem vita kérdése, hogy az anya nő, az apa pedig férfi, de a baloldali ellenzék még ezt is vitatja.
– Az igazságügyi bizottság számára mi jelentette a legnagyobb kihívást?
– Sokkal több ülésre volt szükség a feladatok ellátásához, mint a korábbi években. A törvényjavaslatok tárgysorozatba vételén túl a részletes vita lefolytatása is a feladatunk, és annak kapcsán a jogrendszerbeli összhang vizsgálata, képviselői módosító javaslatok megtárgyalása, bizottsági saját szándék kezdeményezése, a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat és jelentés benyújtása. A fentieken túl bizottságunk látja el az Országgyűlés által tárgyalt éves beszámolók előkészítését: az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az Alapvető Jogok Biztosa és helyettesei, valamint a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság választási beszámolói tekintetében, továbbá a magyarországi kisebbségek helyzetéről szóló kormánybeszámolóét. Az igazságügyi bizottsághoz saját hatáskörben tárgyalt éves tájékoztatók is tartoznak: ilyen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága éves tevékenységéről szóló beszámolója, az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtásáról szóló beszámoló, valamint az OBH fél éves tevékenységéről szóló tájékoztató.
– Az év elején tervezett kérdéskörökben sikerült-e megvalósítani a jogszabályok megalkotását, vagy néhány ügyben befolyásolta az elképzeléseket a rendkívüli helyzet?
– Idén a jogalkotásunk legfőbb fókusza az volt, hogy a járvány elleni védekezésnek meglegyen a jogi alapja, továbbá hazánk működőképessége megmaradjon a járvány ellenére is. A Fidesz–KDNP-frakciónak köszönhetően minden feladatunkat maradéktalanul teljesítettük, így a rendkívüli helyzet a baloldal mesterkedése ellenére sem befolyásolta a tervezett jogszabályok megalkotását.
– Az esztendő második felében meghatározóvá vált a kamupártok visszaszorításának jogi szabályozása, amelyet korábban éppen az ellenzék kezdeményezett. Az új szabályozás mennyire segíti elő az eredeti szándékot?
– A kormány a választási tárgyú törvények módosítását a kamupártokkal szemben terjesztette elő annak érdekében, hogy megnehezítse ezek indulását. Gyakorlatilag sóval hinti be a bizniszjelleget. A baloldali pártok, bár korábban támogatták volna a kamupártok visszaszorítását, de közeledve a választásokhoz, most a törvényjavaslat támogatása helyett inkább támadásba lendültek, és beindították a szokásos baloldali, hangulatkeltő hazugságkampányukat itthon és külföldön is. A Fidesz–KDNP azonban kiállt a kamupártok visszaszorítása mellett, és ennek érdekében elfogadta a választási tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot. A baloldali ellenzékre ebben a kérdésben sem számíthattunk.
– Az európai uniós szabályozásban gyakran feltűnik a settenkedő jogalkotás, amelyet jól mutat, hogy a nyáron az Európai Csúcson elfogadott elvekhez képest a helyreállítási alap, valamint a következő hétéves költségvetés elfogadása előtt becsempészték a jogállamiság szabályozatlan kérdését is. Ez a gyakorlat hogyan befolyásolja az Európai Uniót?
– Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a settenkedő európai föderáció és ezáltal a settenkedő jogalkotás élharcosa a nemzetközi BSS (Brüsszel-Strasbourg-Soros)-triumvirátus, amelynek magyarországi megjelenése a Gyurcsány vezette baloldali ellenzék. Ők úgy gondolják, hogy mivel sok európai ország már behódolt, ezért nálunk is már a spájzban vannak, gőzerővel azon dolgoznak, hogy a hálószobánkba is bekerüljenek. Ők úgy gondolják, hogy a nemzeti parlamentek fölött egyfajta rejtőzködő totalitárius irányításra térhetnek át. Nem akarják észrevenni, hogy az unió egyik legerősebb, ha nem a legerősebb tagállama már piros lapot villantva kilépett az unióból. Nem akarják észrevenni, hogy az európai polgárok jelentős hányadának egyre erősebb igénye van a nemzeti szuverenitásra. Nem akarják észrevenni, hogy Európa vagy keresztény lesz továbbra is, vagy nem lesz – és akkor még pozitívan fogalmaztam. Ők ránk akarják kényszeríteni az ideológiájukat. A BSS-triumvirátus már attól sem riadvissza, hogy a jogállamiság álcája alatt támadja hazánkat és Lengyelországot, mert ez a két ország kiáll nemzeti és keresztény értékei mellett. A támadásnak semmi köze nincs a jogállamisághoz, még ha ők a politikai hadjáratukat annak nevezik is. A helyzet az, hogy a BSS-triumvirátus által vezérelt baloldal azért indított nyílt támadást ellenünk, mert felvállaltuk a nemzeti és keresztény értékeinket. A brüsszeli jogállamiság álcája alatt ellenünk indított zsarolások egyre inkább diktatórikus viszonyokra hajaznak, mert legtöbbször nem hallgatják meg a másik felet, de ha meghallgatják, akkor abban sincs köszönet, mert kettős mércét alkalmaznak, így állapítva meg olyan tényállást, aminek semmi köze nincs a valósághoz. Azzal, hogy Magyarország és Lengyelország vétózott, elment a falig. Mindez végül azt jelentette, hogy sikerült megakadályoznunk a jogállamiság álcája alatt kidolgozott, a genderszemléletet támogató és az illegális migránsokat befogadni kötelező normák összekapcsolását az uniós pénzekkel.
– Mennyire tekinthető sikeresnek ez az ellenállás?
– Megvédtük nemzeti, keresztény értékeinket. Megvédtük a magyar emberek és a magyar vállalkozók pénzét. Megvédtük a bennünket megillető jogainkat, visszautasítva mindazt, ami elfogadhatatlan a magyar nemzet számára. Megvédtük Európa egységét, megakadályoztuk, hogy settenkedve megkerüljék és fölülírják az Európai Alkotmányt.