Belföld

Karácsonyi botránykrónika: kukacirkusztól a kamucégig

A Gyurcsány vezette baloldali tömörülés koncepciózusan készült a főváros bevételére

Bő egy éve íródik a Karácsony-éra mentegetőzésekkel, kifogásokkal és botrányokkal teli forgatókönyve.

Karácsonyi botránykrónika: kukacirkusztól a kamucégig
A főpolgármester a metrón. Jóval gyakrabban látni őt a Facebookon
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A tavaly őszi önkormányzati választásokat követően véget ért Budapest „kivételes állapota”, Tarlós István kilencévnyi főpolgármestersége után visszatért a baloldal a Városházára. A jobboldal vereségéért sokan Borkai Zsoltot tették felelőssé, mondván, ha nem derült volna fény a győri polgármester botrányára, Budapest nem esik el. A számok azonban azt mutatják, sem a viszony­lag magas választási részvétel, sem a baloldal által folytatott közösségi médiakampányok nem segítették Tarlóst az újrázásban.

Hiába szerzett tavaly 2014-hez képest jóval több voksot a jobboldali városvezető, a Párbeszéd társelnöke így is megelőzte. Hiába alakultak ki a város történetében rég nem látott fejlesztések hatására újabb jobboldali bástyának hitt kerületek, a magas részvétel miatt ezek is elestek. De tény az is, hogy a szivárványkoalíció messze többet költött a választási kampány folyamán, mint a kormánypártok. Míg Gyurcsány Ferencék több tízmillió forintot égettek el közösségi oldalakon, hogy felépítsék az igen gyenge karakterrel bíró Karácsony Gergely főpolgármesteri imázsát, addig Tarlósék elhanyagolták a közösségi médiában rejlő lehetőségeket.

A Párbeszéd társelnökének győzelmét követően kiderült: nem voltak légből kapottak azok a feltételezések, miszerint a bukott kormányfő visszatérésre készül. Bő egy év elteltével biztosan állíthatjuk: a Gyurcsány-vezette baloldali tömörülés tudatosan, koncepciózusan készült a Fővárosi Önkormányzat bevételére. Meg is lett az ára. Kilenc év után a Városházán felbukkantak a fülkeforradalom előtti balliberális világból ismert panoptikumi figurák, mint Draskovics Tibor, Kolber István, Lakos Imre vagy Havas Szófia. A régi arcok mellett megjelentek az ifjoncok is, így kapott helyet például a hivatalban Jámbor András korábbi Mérce-főszerkesztő vagy Böcskei Balázs politikai elemző, labdarúgó-játékvezető is. Egyszóval: mindenki, aki számított a kampányban, labdába rúghatott Karácsony mellett. Ez is sokba került.

A főpolgármester az első hetekben a törvényi maximumban meghatározott értékre emelte saját és helyetteseinek fizetését, s több mint negyvenfős tanácsadói gárdát állított fel. Karácsony példája ragadós volt, naponta röppentek fel hírek, hogy a baloldali kerületi és vidéki polgármesterek hogyan pótolják a majd egy évtizednyi közpénzkiesést a klientúrájuknak. Az már a kukabotránynál körvonalazódott – amikor Karácsony azt vetette a kormány szemére, hogy a Nemzeti Hulladékkezelő Koordináló és Vagyonkezelé­si Zrt. miért nem fizet az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nek, holott valójában az FKF nem állított ki számlát a holding számára, a főpolgármester ennek ellenére még az atlétikai világbajnokság elhalasztá­sát is belebegtette zsarolásként –, hogy az elkövetkezendő esztendőkben mire számíthatunk a városvezetőtől. Ám csak a koronavírus-járvány első hullámában csúcsosodott ki Karácsony nyafipolitikája, ami egy pandémia kellős közepén nem túl szerencsés. A leginkább a Facebookon aktív főpolgármester a fővárosi fenntartású, Pesti úti idősotthonban kialakult járványgócpontért felelősséget sohasem vállalt, a kabinetet és az ellenőrzéseket végző kormányhivatalt viszont annál többször támadta.

Az igen rossz állapotban lévő Széchenyi lánchíd felújításához szükséges közbeszerzési eljárás elhúzódásában sem merte felvállalni saját felelősségét a városvezető, hanem az állítólagos pénzhiányra fogta a késlekedést. Karácsony áldozati szerepe ennél a pontnál léket kapott, mivel a jobboldali elődje által felhalmozott több mint százmilliárd forintos megtakarítás bőven fedezné a történelmi műemlék rekonstrukcióját. S nemcsak a Lánchíd-lufi pukkadt ki, hanem az állítólagos kormányzati megvonásokról szóló narratíva is megbukott, hiszen a járványhelyzet ellenére a főváros adóbevételei nem csökkentek jelentős mértékben.

A pandémia második hullámában sem kerülték el a botrányok a Városházát. Bár a BKV még tavasszal írta ki a buszbérléssel kapcsolatos közbeszerzési eljárását, annak eredménye nemrégiben látott napvilágot. A tendert egy olyan cég – a CR-Facilities Vagyongazdálkodó Zrt. – nyerte, amelyről nem csupán az derült ki, hogy nem sokkal a pályázat benyújtásának határideje előtt jegyezték be, hanem az is, hogy az offshore hátterű vállalat a főpolgármester helyettese, az MSZP-s Tüttő Kata korábbi élettársához, Leisztinger Tamáshoz köthető.

Akkor mit adtak nekünk Karácsonyék? – adódik a kérdés, amire többek között a következő válaszok adhatók: napi öt-hat Facebook-poszt, ideiglenesnek beállított, forgalomduzzasztó kerékpársávok, a fővárosi autós közösség és a jobboldali kerületek folyamatos büntetése.

Kapcsolódó írásaink