Döntött az Országgyűlés, vége a börtönbiznisznek

A képviselők 153 igen szavazattal, 13 tartózkodás mellett fogadták el az erről szóló javaslatot.

A tárcavezető előterjesztéséhez fűzött indoklásában kifejtette, a jelenlegi szabályozás mellett az elítéltek az alapvető jogukat sértő elhelyezési körülmények miatt gyakran jelentős összegű kártalanításban részesültek, ugyanakkor áldozataik, illetve azok hozzátartozói ebből csak alacsony mértékben nyertek kártalanítást.

Nyilvánvalóvá váltak a börtönviszonyokkal kapcsolatos kártalanítási perek körüli visszaélések, amelyek súlyosan sértették a társadalom igazságérzetét - fejtette ki Varga Judit, hozzátéve, egyes esetekben a közvéleményt mélyen megrázó bűncselekmények miatt elítélt személyek is milliós nagyságrendű kártérítésekhez juthattak, miközben a bűncselekmények áldozatainak és hozzátartozóinak nem volt lehetősége hatékony igényérvényesítésre.

Kiemelte, az Országgyűlés ezért idén tavasszal azonnali hatállyal felfüggesztette a kártalanítási eljárásokban megítélt pénzösszegek kifizetését, a parlament jelenlegi döntésével pedig kizárja a fogvatartotti kártalanítási rendszerrel kapcsolatos további visszaélések lehetőségét, valamint minden eddiginél gyorsabb és hatékonyabb módon biztosítja az áldozatok és hozzátartozóik jogos követeléseinek érvényesítését.

Az Országgyűlés elfogadta a börtönkártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megakadályozását célzó törvényt, amellyel sikerül végre végleg gátat szabni a többmilliárdos iparággá fejlődő börtönbiznisznek - nyilatkozta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek.

Völner Pál hangsúlyozta, az eddigi szabályozás reformja mellett a törvénymódosítás célja, hogy az elítéltek helyett a bűncselekmények áldozatainak, sértettjeinek igényei kerüljenek az első helyre.

Az államtitkár emlékeztetett, az elmúlt három évben az elítéltek és ügyvédjeik - visszaélve az eddigi szabályozás lehetőségeivel - több mint tízmilliárd forintot pereltek ki az államtól a rossz fogvatartási körülményekre hivatkozva. Ezeknek az összegeknek ugyanakkor csupán töredéke jutott az áldozatoknak.

Mindezek súlyosan sértették a társadalom igazságérzetét, ezért az Országgyűlés a bűncselekmények áldozatai jogainak és érdekeinek védelme és a börtönviszonyokkal kapcsolatos elfogadhatatlan további visszaélések felszámolása érdekében márciusban azonnali hatállyal felfüggesztette a kártalanítási eljárásokban megítélt pénzösszegek kifizetését, és egyben felhívta a kormányt egy új szabályozási rendszer kidolgozására - mutatott rá Völner Pál.

Kiemelte, hogy a most elfogadott törvénymódosítás átfogó módon fejleszti az áldozatok jogérvényesítésének lehetőségét, egyben biztosítja az elítéltekkel szembeni egyéb követelések kifizetésének lehetőségét is. Az elítélti kártalanításokból először az áldozati igényeket kell majd kielégíteni, majd az egyéb tartozásokat.

A kártalanítási összegeket nem lehet ügyvédi számlákra utalni, azok fogvatartott elítéltek esetén kizárólag az elítéltek büntetés-végrehajtási intézetek által kezelt letéti számláira, szabadlábra helyezésüket követően pedig olyan fizetési számlára kerülhetnek, amelynek számlatulajdonosa és a számla feletti kizárólagos rendelkezési jogosultja az elítélt.

Völner Pál felhívta a figyelmet, hogy a börtönzsúfoltság csökkentése érdekében a kormány az elmúlt években folyamatosan javított a fogvatartottak elhelyezési körülményein, idén pedig új épületszárnyak építésével csaknem háromezerrel nőtt a férőhelyek száma a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben.