Óriási siker Orbán Viktornak az uniós kompromisszum

Egy tipikus brüsszeli kompromisszum született a csütörtöki EU-csúcson, ahol a magyar és lengyel érvelést figyelembe véve fogadták el az uniós pénzek kifizetését szabályozó megállapodást. „Erre a helyzetre tökéletesen illik, hogy aki időt nyer, életet nyer” – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán annak kapcsán, hogy a végső megállapodás alapján a jogállamisági mechanizmust csak az Európai Bíróság felülbírálata után lehet alkalmazni, és a szöveg kizárja a tisztán politikai feltételeket, továbbá kiskapukat biztosít a szank­cionálási folyamat idejének kitolására. A vétóval a két állam megmutatta, hogy a szuverenista érdekeket sikeresen lehet védeni – mutatott rá az elemző. Hozzáfűzte, több olyan ország is van, elsősorban az eurózónán kívüli államok, amelyek kényelmes helyzetből figyelték a fejleményeket, mert közvetlenül nem őket támadták, de a nemzeti szuverenitás megőrzése, így a magyar–lengyel páros által kiharcolt megállapodás számukra is fontos.

A politológus emlékeztetett arra, hogy az unió által leginkább vitatott pénzfelhasználás Magyarországon a 2010 előtti időszakra nyúlik vissza, a négyes metró megépítéséhez, valamint a Margit híd felújításához kapcsolódik, amely szerződéseket még a balliberális erők kötötték. Ezt a dicstelen időszakot idézi a Karácsony Gergely főpolgármesterhez köthető busztender, amely kapcsán a héten a beszerzés újrakiírásáról döntöttek – folytatta Kiszelly. Megjegyezte, „pillanatnyilag még nem látszik, hogy az MSZP-hez kötődő Leisz­tinger Tamás visszaszorítása a cél a tender ismételt kiírásával, vagy Karácsony Gergely szeretne elhatárolódni a korábbi balliberális korszak korrupciógyanús üzleteitől”.

„Azt viszont jól mutatja, hogy az ellenzék korántsem olyan egységes, mint amit kommunikálni szeretne. Ezt tapasztalhattuk a Gyurcsány Ferenc által meghirdetett tizennégy pont kapcsán is, ami az egyszerűségre törekszik, a tankönyvet mondja fel, demokratikus koalíciót kínál Magyarországnak, azaz a saját pártját helyezi a középpontba, a jól megszokott módszerrel, miszerint a valóság minden részletét nem bontja ki” – fogalmazott az elemző. Hangsúlyozta: Gyurcsány összefogásról beszél, miközben a kulcsszerepeket már leosztotta pártja képviselőinek, kihagyva a baloldal számos ikonikus szereplőjét, mint Márki-Zay Pétert, Hadházy Ákost, Ungár Pétert, vagy a korábban körzetét megnyerő Kunhalmi Ágnest, Burány Sándort. Lényegében ezzel szemben kezdett aláírásgyűjtésbe a Momentum az előválasztások megtartásáért, amely éppen ellentétes Gyurcsány elképzeléseivel, aki a korábbi füstös, dohányos szobákban mutyizásokra épülő, homályos szempontok szerint megvalósuló jelöltállítást szeretné – magyarázta Kiszelly. Szerinte a két ellentétes álláspont egyre markánsabban ütközik, miközben a baloldalon belül egyértelműen mindenki a közös jelöltállítást hangsúlyozza.