Belföld

A teszt lett a lelke az emberek védelmének

Tesztvizitben Pécelen

Példás rend és tisztaság uralkodik a péceli Református Egyházközség Harangvirág Óvodájában. A bejárattól jobbra kis asztalkán diszkréten kínálja magát a kézfertőtlenítő, mindenki maszkban sürög-forog, és kedvesen, de határozottan szólnak ránk, amikor az orrunkról véletlenül lecsúszik az egészségügyi vászon.

A teszt lett a lelke az emberek védelmének
Gudmann-Bokor Anita: Kellemetlen egy csöppet, ez kétségtelen, de az ember ennyit csak bevállal a gyermekek, a családja biztonságáért
Fotó: MH/Katona László

Az intézmény vezetője, Gudmann-Bokor Anita és kollégái összesen százharminc csöppségre vigyáznak. Megtudjuk, amikor híre jött az országos tesztelésnek, gyakorlatilag egy ember kivételével mindenki jelentkezett a lehetőségre. „A sorból látszólag kilógó kolléga sem elvi okokból tiltakozott, hanem azért, mert félt az eljárástól, de aztán azt mondtam neki, ha a gyermekszülést többen és többször is sikerrel megoldottuk, akkor ez neki is menni fog” – magyarázza az óvodavezető.

Az intézmény fenntartója a helyi református egyház presbitériuma. Mivel az értékrend világos, továbbá a szeretet által vezérelt vallási elvek és a nemzeti értékek figyelembevétele mentén szerveződik, az óvodának rendkívül jó a híre a környékbeli szülők között. Bizonyítja ezt az is, hogy általában három-négyszeres a túljelentkezés. Megtudjuk, a beiratkozásnál figyelembe veszik a hátteret, azt, hogy otthon az istenhit milyen szerepet játszik a család életében. „Ide természetesen nemcsak református szülők gyermekei járnak, hanem minden olyan famíliát szívesen és nyitott szívvel fogadunk, akik elfogadják a keresztyén értékrendet” – húzza alá Gudmann-Bokor Anita.

A teszt lett a lelke az emberek védelmének
Fotó: MH/Katona László

Miközben a tesztelésre sorakozik a több mint tíz alkalmazott, kiderül az is, hogy négy idősebb kolléga korábban azt kérte, mentsék föl a munkavégzés alól, mert veszélyeztetve érzi magát. Ez megtörtént, így ők most nincsenek itt. Akárcsak néhány gyermek, akiknek a szülei kérték a távolmaradást. Kiderül az is, az óvoda már a tavaszi korlátozó intézkedések előtt bevezette a maga szigorú előírásait. Fertőtlenítőszer, hőmérőzés, maszk, a szülők „kitiltása” – ezek voltak a minimumelemek. Pont azért, hogy a gyermekeknek és a dolgozóknak ne eshessen semmiféle baja.

A teszt lett a lelke az emberek védelmének
Fotó: MH/Katona László

Magát a tesztelést két orvostanhallgató végzi. Tetőtől talpig fehér védőruhában, műtősmaszkban és szemüvegben alig ismerhetők föl. Az egyik lány Debrecenből, a másik Pécsről érkezett. Korábban nem ismerték egymást, de hamar összebarátkoztak. Elmondják, bár a vizsgaidőszak miatt nincs könnyű dolguk, vita nélkül elvállalták a feladatot. „Ez a kötelességünk” – mondja egyikük, mire a másik helyeslőn bólogat. Szavaikból kiderül, egy-egy nap általában négy-hat helyszínre jutnak el. Minden reggel kötelezően tesztelik egymást, s bár a munkájuk során már belefutottak néhány pozitív esetbe, ők maguk eddig nem kapták el a koronavírust. Amikor egy-egy ponton végeznek, a védőruhát a használt tesztek mellé rakják egy veszélyesanyag-tároló zsákba, amelyet a nap végén a kormányhivatalban adnak le. Fuvarozásukról Varga Zsolt gondoskodik, aki a növény- és talajvédelmi szakszolgálat alkalmazottja. Szintén kérdés nélkül vállalta a mindennapi nehéz munkát. A pozitív teszt a kijelző lapkáján kettő, míg a negatív egy pálcikát jelent – tudjuk meg a szakmai részleteket a lányoktól. A német gyártású vizsgálati eszköz alig öt perc alatt ad eredményt, a megbízhatósága pedig igen magas. A mintavétel úgy történik, hogy a páciens orrába egy hosszú, a végén vattacsomóval ellátott pálcikát dugnak föl, majd a kinyert kenetet elemzik tovább.

Kellemetlen egy csöppet, ez kétségtelen, de az ember ennyit csak bevállal a gyermekek, a családja biztonságáért – fűzi hozzá az igazgató asszony. Ez egyébként a Harangvirág dolgozói­nak második szűrése. Ahogy most, úgy a múlt alkalommal sem akadt beteg ember.

A teszt lett a lelke az emberek védelmének
Fotó: MH/Katona László

Kifelé jövet még megtudjuk, az óvodának van egy testvérintézménye Erdélyben, Máramaros megyében. Domokos falu gyakorlatilag román környezetben fekszik, az ott élő magyaroknak minden segítség jól jön. Az igazgató asszony hozzáteszi, a koronavírus-járvány összerántotta a családokat, s bár az élet minden tekintetben nehezebb lett, ez bizonyos szempontból előny is.

Kapcsolódó írásaink