A Jobbik hattyúdala

„A szélsőjobboldalról induló Jobbik mára inkább a szélsőbaloldalhoz van közel, megalakulásának egyik fő alapköve, a Gyurcsány-ellenesség pedig mára olyannyira eldeformálódott, hogy 2022-ben már deklaráltan is közös listát fognak indítani a DK vezérével” – jelentette ki lapunknak Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási igazgatója. Mint fogalmazott: a Jobbik életútja még a magyar politikai élet változatosságait figyelembe véve is rendkívül különleges, és mindez a szimbólumokban is megmutatkozik a párt tájékán.

Nagy Dániel hangsúlyozta: a nemzeti, keresztény identitást már csupán a régi szavazótábor megtartásának igényéből őrzik Jakab Péterék, nem pedig elvhűségi szempontok miatt. Ezt nem mutatja meg szemléletesebben semmi más, mint a logójuk lecserélése, amelynek során a kettős keresztet az internetes közösségi oldalakon divatos „hashteg”-re cserélték – emlékeztetett az elemző.

Leszögezte: volt ugyan egy néppártosodási kísérlete a Jobbiknak, amelynek kicsúcsosodása a 2018-as választásokhoz köthető, azonban az akkori választási vereség olyan mély sebet ütött a párton és a párt akkori elnökén, Vona Gáboron, hogy a Jobbik azóta is lejtmenetben van. Külön kiemelendő, hogy a 2011-es Jobbik demográ­fiai összetétel alapján több szempontból jobban hasonlít a mai Jobbikra, mint a két évvel ezelőtti. A pártnak 2011-ben hat százaléka tartozott a hatvan évnél idősebbek körébe, 2018-ban már tíz, idén pedig ismét csak hét. A legfiatalabb korosztályba tartozók körében fordított irányú változás következett be: 2011-ben harmincnégy százalékát adták a harminc évnél fiatalabbak a Jobbiknak, 2018-ban harminc, idén pedig ismét harminchárom százalékát.

Iskolai végzettség szempontjából még inkább szembetűnő a változás: 2018-ban a Jobbik-tábor ötvenhét százaléka volt alapfokú iskolai végzettségű, 2018-ban már csak harmincnégy, idén pedig már ismét ötvenhét százaléknyi. A diplomások aránya 2011-ben tíz, 2018-ban tizenkilenc, idén pedig ismét csak kilenc százalékot tett ki a Jakab Péter vezette pártban. Szintén jelentős változás a Jobbik összetételében, hogy míg 2011-ben negyvenhárom százaléka volt a tábornak községben élő, addig 2018-ban már csak harminchárom, idénre pedig ismét több mint negyven százalék.

Lapunk kérdésére, hogy 2022-ig növekedhet-e a Jobbik támogatottsága a 2019-es európai parlamenti választáshoz képest, Nagy Dániel elemző azt válaszolta, Jakabék a 2018-as kudarc után bár próbálnak visszatérni oda, ahonnan elindultak, ám az is teljesen egyértelmű, hogy a mostani idők már csak a párt hattyúdalának nevezhetők. Hiszen – fogalmazott az elemző – az elveiket olyan szinten feladták az utóbbi években, hogy szinte semmiben sem különböznek bármelyik másik ellenzéki párttól.

A borsodi időközi választáson megkapták a lehetőséget, hogy a „vidék pártjaként” bizonyíthassanak, azonban kijózanító vereséget szenvedtek a korábban jobbikos bástyaként elkönyvelt megyében. A Nézőpont elemzője szerint apró adalék az eredményhez, hogy az alacsony részvétellel bíró tiszaújvárosi eredménynek is köszönhetik a kudarcot, ebből is látszik, mennyire segítettek új elvbarátaik a kampányban és az is, hogy mennyire bízhatnak meg Gyurcsány Ferencben. „Ettől függetlenül a jelenlegi Jobbiknak – egészen pontosan az azt vezető Jakab Péternek – már pusztán az maradt a célja, hogy saját magát, illetve a hozzá teljes mértékben lojális és a párt korábbi értékrendjét és elképzeléseit ugyanúgy habozás nélkül eláruló harcostársait feltegye a Gyurcsány Ferenc által komponált közös listára” – fűzte hozzá Nagy Dániel.