Belföld

Gulyás: Hamarosan kezdődik a vakcinaelőjegyzési kampány

Két kormányülés is zajlott szerdán: az egyiken európai tematikát vitatták meg, a másikon a járványhelyzettel foglalkoztak a résztvevők - közölte Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.

Gulyás: Hamarosan kezdődik a vakcinaelőjegyzési kampány
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Gulyás Gergely a Kormányinfón
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: a fertőzöttség tekintetében Magyarország egy helyet javítva a 12. helyen van a 27 tagállam közül, az elhunytaknál továbbra is az uniós átlagnál lényegesen kedvezőbbek a magyar adatok. A tömeges koronavírus-tesztelés következtében a múlt héten - egymillió emberre vetítve - Magyarországon volt az ötödik legmagasabb a tesztek száma az EU átlagában, mondta a miniszter, hozzátéve: egymillió emberre vetítve az elhunytak számánál az EU-s átlag 613 ember, Magyarországon 526.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a mostani prognózisok többsége decemberre teszi a koronavírus-fertőzések és a halálozások számának csúcspontját.

A miniszter reményét fejezte ki, hogy hamarosan eljutunk a fertőzések és halálozások számának csökkenéséhez. „A fertőzések számát tekinte a látencia kisebb, mint korábban volt” - mondta Gulyás, hozzátéve: már a gyógyszertárakban is lehet venni gyorsteszteket.

A szerdai ülésen döntött a kormány, hogy megkezdődik a vakcinaelőjegyzési kampány, a jövő héttől működni kezd a vakcinainfo.gov.hu oldal, ahol mindenki regisztrálhat az oltásra, Müller Cecília országos tisztifőorvos pedig levélben fogja megkeresni a nyugdíjasokat, amelyben lesz egy regisztrációs lap és egy válaszboríték, és ezeket minden nyugdíjas térítésmentesen visszaküldheti.

A miniszter kiemelte: az oltás nem lesz kötelező, de az átoltás biztonsága érdekében államilag szervezett lesz, az államon kívüli szervezett oltási programokról szóló hírek nem felelnek meg a valóságnak.

Konzultál a szakemberekkel a kormányfő az esetleges lazításról

Gulyás Gergely elmondta: a Pfizer úgy döntött, egy ideig nem szállít az Európai Unióba, első szállítmányai az Egyesült Államokba és az Egyesült Királyságba kerülnek. Ezért Magyarország újabb vakcinaprogramhoz csatlakozott, további két vakcinagyártó társaságnál vettek előjegyzésbe magyar igényeket. „Egy harmadik hullámot csak úgy tudunk megelőzni, ha oltóanyag áll rendelkezésünkre, ezért Keleten és Nyugaton minden lehetőséget kihasználunk, hogy vakcinakapacitásokat foglaljunk le” - emelte ki, hozzátéve, hogy a lefoglalt oltóanyag-kapacitások értéke 50 milliárd forint.

Orbán Viktor csütörtöktől konzultációkba kezd többek között járványügyi szakértőkkel, orvosokkal, az Egészségügyi Tudományos Tanáccsal, gazdasági érdekképviseletekkel, az operatív törzs ezt követően értékeli a helyzetet és ezt követően születik döntés, hogy milyen intézkedések legyenek hatályosak december 11-e után - mondta a miniszter.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy ha esetleg maradnak vagy szigorodnak is a jelenleg hatályos intézkedések, akkor is várható, hogy karácsonyra és szilveszterre lesz valamilyen lazítás, hogy a családok találkozhassanak. Ugyanakkor ismételten aláhúzta, hogy erről sem született még döntés, az a jövő héten várható.

Az orvosok új szolgálati jogviszonyára vonatkozó kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta: január 1-jét követően mindenki emelt béreket kap, az új jogviszony elfogadására pedig március 1-ig van lehetőség. Hozzátette: ha valaki nem fogadja el az új jogviszonyt, akkor is emelt fizetést kap januárban és februárban.

Válsághelyzetben nem szabad adót növelni

Mintegy 10 százalékkal lesz kevesebb a magyar gazdaság teljesítménye, mint amekkorára a hozzáértők januárban számítottak. Ezért keresni kell azokat az utakat és lehetőségeket, amelyek a gazdaság újraindítását szolgálják, és nem szabad adót növelni, hanem lehetőleg csökkenteni kell. A kormány szerint válsághelyzetben nem szabad adót növelni, lehetőleg inkább csökkenteni kellene ezeket a kötelezettségeket. „Karácsony Gergely főpolgármester és az I. kerület is adót emelne, a kormány szerint azonban ez megengedhetetlen a válsághelyzetben, hiszen munkahelyeket veszélyeztetne, ezért 2019. december 31-i szinten stabilizálta a kivethető adók szintjét” - mutatott rá a miniszter.

A miniszter megerősítette: az iparűzési adó ügyében a kormány nem hozott semmilyen döntést.

Megdöbbentő, hogy a pandémia idején az Európai Bizottság migrációs akciótervről beszél

Gulyás Gergely beszélt arról is: az Európai Bizottság a múlt héten egy migrációs akciótervet tett le az asztalra, amely „elkerülhetetlen, feltartóztathatatlan és állandó jelenségként” tekint a migrációra, a migrációs biztos pedig 34 millió érintettről beszélt, akiknek szavazati jogot és lakást biztosítanának - magyarázta. A miniszter szerint ez azért is megdöbbentő, mert miközben egész Európa a járvány ellen küzd, és költségvetési tárgyalások is zajlanak, az uniós testület szerint erre van most szükség.

Hozzátette: a baloldal eszközt keres arra, hogy a migrációt elutasító országokat sakkban tartsa, és ennek az eszköznek az álneve jogállami kondicionalitás.

Ha Magyarország nem tart ki a költségvetési vitában, minden eszközünket elveszítjük, hogy befolyást gyakoroljunk a bevándorlásra

„Ez jól mutatja, hogy azok az országok, amelyek szerint a bevándorlás nem jelent megoldást a demográfiára, itt és most kell, hogy nemet mondjanak. Ha Magyarország nem tart ki a költségvetési vitában, minden eszközünket elveszítjük, hogy befolyást gyakoroljunk a bevándorlásra. A kormány ezért semmilyen kompromisszumra nem lát lehetőséget a bevándorlás ügyében, és abban sem, hogy semmilyen nem körülírt jogállamisági mechanizmust elfogadjon” - emelte ki Gulyás, megismételve, hogy hozzájárulásunk nélkül sem a következő hétéves uniós költségvetés, sem a Next Generation alap nem léphet hatályba.

Az alap hitelfelvételt jelentene, amelyet Magyarország - bár elviekben nem ért vele egyet - a déli tagállamokkal vállalt szolidaritás jegyében el tud fogadni, de azt nem, hogy ehhez olyan többletkövetelményeket állítsanak, amelyekkel a magyar kormány elveszíti a jogot arra, hogy a legfontosabb kérdésekben - például a bevándorlás ügyében - „mi döntsünk” - fogalmazott Gulyás.

A kormány nem vesz részt találgatásokban

Szájer József korábbi EP-képviselő ügyében Gulyás Gergely elmondta: a kérdés nem a kormány hatáskörébe tartozik, de a közérdelődés miatt Orbán Viktor nyilatkozott az esetről. A kormányfő nyilatkozatát megismételte a kormányinfón.

Találgatások, hogy Brüsszel, esetleg titkosszolgálatok bosszúja-e az ügy, amelyeket a magyar kormány nem kíván kommentálni - szögezte le Gulyás a kérdés kapcsán, hozzátéve: személyesen is nagyra becsüli Szájer József elmúlt 30 éves munkáját.

Deutsch megjegyzése senki személye ellen nem irányult

A tárcavezetőt arról is kérdezték, hogy Deutsch Tamás kizárását kezdeményezték az EP néppárti frakciójából egyes képviselők, mert párhuzamba állította az EP néppárti frakciójának és vezetőjének, Manfred Webernek egyik megjegyzését a Gestapo és a sztálini diktatúra módszereivel. A miniszter úgy reagált: az Európai Néppárt elnöke által korábban megengedett megjegyzéshez képest amit Deutsch Tamás mondott, az „finom és szellemes”.

A tárcavezető szerint a demokratikus véleménynyilvánítás nem büntethető. Rámutatott: Deutsch Tamás megjegyzése senki személye ellen nem irányult, hanem egy olyan eljárás éles kritikáját adta, amely valóban semmilyen jogállami garanciával nem rendelkezik, és a jogbiztonságot sem szolgálja.

Azt is felvetették: miután Deutsch Tamás a Fidesz brüsszeli delegációvezetője, kizárása esetén a Fidesz kilép-e az Európai Néppártból. Gulyás Gergely azt mondta, először várják meg, születik-e és milyen tartalommal frakciódöntés. Egyelőre csak és kizárólag olyan pártok kezdeményezték a kizárást, akik egyébként számtalan alkalommal, napszaktól és évszaktól függetlenül, újra és újra a Fidesz kizárását is követelik - mondta.

Azon kezdeményezés kapcsán, amelynek célja Deutsch Tamás, a Fidesz EP-frakcióvezetőjének kizárását célozza a Néppártból, Gulyás azt mondta, azok indítottak petíciót, akik mindig mindent aláírnának és meg kellene várni a véleményezés előtt, hogy hová fut ki a dolog.

Minden államnak joga van a vétóhoz

Arra a felvetésre, hogy megszavazza-e jövő héten Orbán Viktor az uniós költségvetést és az uniós segélyalapot, megismételte: az előterjesztést nem tudják a jelenlegi formában elfogadni. Minden tagállamnak joga van a vétóhoz, így Magyarországnak és Lengyelországnak is. Ha eddig nem sikerült olyan megoldást találni, ami mindenki számára elfogadható, akkor tovább kell tárgyalni - mondta.

Hangsúlyozta: Magyarország nyitott a további tárgyalásokra, „”úgy gondoljuk, lehetne megoldást találni”, a jelenlegi rendelettervezet azonban nem jelent semmilyen megoldást.

Hozzátette: Magyarország nem esik el semmilyen támogatástól. Az 1800 milliárdos alapból 1050 milliárd euró a hétéves költségvetési rész, és 750 milliárd az új nemzedék alap, utóbbi forrása hitel, ami a tagállamok és az unió közös adósságfelvétele - fejtette ki.

Magyarország szolidáris a pénzügyileg nehezebb helyzetben lévő déli államokkal, ezért elfogadott egy olyan válságkezelési módot, amivel alapvetően nem ért egyet. A közös hitelfelvétellel közös felelősséget is vállalnak, adósságközösségbe kerülnek a pénzügyileg Magyarországnál és a nyugati országoknál lényegesen bizonytalanabb alapokon álló déli tagállamokkal - fejtette ki Gulyás Gergely.

Magyarország január elejétől minden pályázatot kiír, képesek vagyunk ezeket finanszírozni, semmilyen érzékelhető változást nem hoz, ha a költségvetésben csak hónapokkal később lesz megegyezés - közölte a miniszter, megjegyezve: nem ezt szeretnék, és érdemi tárgyalásokon készen állnak egy jó megegyezés megkötésére.

Ukrajna sokadszor bizonyította, hogy nem jogállam

Gulyás Gergely Ukrajnával kapcsolatban úgy értékelt: Ukrajna sokadjára bizonyította be, hogy nem tekinthető jogállamnak, és a magyar nemzetiségekkel szembeni fellépésekben kifejezetten faji alapon jár el. Tűrhetetlen magyarellenes túlkapásoknak nevezte azokat az eljárásokat, amelyeket a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének a lakásában, a Kárpátaljai Magyar Főiskolán és a gazdaságfejlesztési alapítványnál folytattak le, és hangsúlyozta: ezek azt igazolják, hogy Ukrajnának egyelőre nem csupán az Európai Unióban nincs helye, hanem a NATO-ban sem.

Ezért - folytatta - Szijjártó Péter szerdán a NATO külügyminiszteri csúcstalálkozóján arra kérte szövetségeinket, hogy legyenek szolidárisak Magyarországgal, és hagyjanak fel a nyomásgyakorlással Ukrajna és a NATO társulási megállapodásával kapcsolatban.

Arra a felvetésre, hogy a kívánatosnál kevesebben vesznek részt a koronavírus-teszteléseken, nem tervezik-e kötelezővé tenni azt, elmondta: a kormánynak továbbra is az a határozott álláspontja, hogy a részvétel önkéntes. Az általános iskolai tanítók mintegy 27 százaléka, a szakiskolai pedagógusoknak pedig 36 százaléka nem kívánta magát a tesztelésnek alávetni, kényszeríteni azonban senkit nem tudnak és nem is akarnak.

Marad az idősek vásárlási sávja

Az idősek vásárlási idősávjának tapasztalatait összességében pozitívnak nevezte, hangsúlyozva, hogy az idősek különleges védelemre szorulnak a járvány miatt, ezért az ő egészségük megőrzése érdekében el kell viselni az idősáv okozta kellemetlenséget.

A Belgrád-Budapest vasútvonal 2025-re lesz kész


Gulyás Gergely a Belgrád-Budapest vasútvonalra vonatkozó kérdésre válaszolva közölte: a tervezési-engedélyezési-kivitelezési szerződést tavaly írták alá, a finanszírozást biztosító hitelszerződés pedig idén áprilisban lépett hatályba.

Elmondta: két évig tart a tervezési-engedélyezési szakasz, és jelenlegi a tervek szerint 2025-re fejeződik be a kivitelezés. Az új vasútvonal egy helyett két vágányon, 160 km/órás engedélyezési és 200 km/órás tervezési sebességgel, korszerű állomásokkal fogja kiszolgálni az utazókat és fuvarozókat is - tette hozzá.

A kormány nem ért egyet Demeter Szilárd állításainak zömével


Demeter Szilárd miniszteri biztosnak, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának vitatott írására vonatkozó kérdésre válaszolva Gulyás Gergely leszögezte: a kormány nem ért egyet Demeter Szilárd cikkében foglalt állítások jó részével.

„Úgy gondoljuk, hogy a jogos és indokolt érzékenységre és történelmi múltra tekintettel a mindennapi életben tapasztalható visszásságokkal való összehasonlítása a holokausztnak nem elfogadható” - fogalmazott. Hozzátette: ezért helyesnek tartják, hogy hogy Demeter Szilárd elnézést kért és visszavonta a cikkét.

Mint mondta, a kormány álláspontja általánosságban is az, hogy nagy történelmi tragédiák, a kommunizmus, a nácizmus áldozatainak szenvedéseivel való összehasonlítások szerencsére a jelenlegi korban nem lehetnek megalapozottak, ezért ezektől tartózkodni kell.

Az őrizetbe vett agárminisztériumi helyettes államtitkár ügyét Gulyás Gergely úgy kommentálta: jól mutatja ez az ügy is, hogy Magyarországon a korrupcióval szemben zéró tolerancia van.
Közölte: az érintett helyettes államtitkár felmentését a miniszter kezdeményezte, a miniszterelnök pedig már alá is írta azt.

Arra a kérdésre, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) miért került át a Miniszterelnökséghez az EU-s források felhasználásának feladatköre, Gulyás Gergely azt mondta: Palkovics László kereste meg, hogy miután a központi koordináció és számtalan fejlesztési program a Miniszterelnökségnél van, ezért az uniós források felhasználásának feladatköre is „illeszkedne a Miniszterelnökség portfóliójába”. Miután a miniszterelnök ezt támogatta, így megtörténik a feladatátadás 2021. január 1-jétől, és a korábban kinevezett Ágostházy Szabolcs államtitkár vezetésével a terület a Miniszterelnökséghez fog tartozni - közölte.

A tervek szerint a Black Lives Matter (BLM) - mozgalomnak Ferencvárosban állítandó szobor ügyében a miniszter úgy fogalmazott: a BLM az Egyesült Államokban alapvetően egy rasszista mozgalom, amely nem ismeri el egyenjogúaknak a színesbőrűeket és a nem színesbőrűeket, ami minden normális, a 20. század mércéit elfogadó emberi jogi gondolkodással ellentétes. Ezért nem az a rasszista, aki a BLM-mozgalomnak állítandó szobrot ellenzi, hanem az, aki szobrot állít - fogalmazott.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem tanulmányi félévének érvénytelenítéséről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy az Oktatási Hivatal már az erről szóló rendeletmódosítás előtt állást foglalt, miszerint nem ismerhető el az első félév az egyetemen.

Kapcsolódó írásaink