Belföld

Már szerdán döntés születhet a karácsonyi időszakról

Jó lenne a családok számára a találkozásokat minél szélesebb körben lehetővé tenni - erről beszélt a karácsony kapcsán egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés igazságügyi bizottságában tartott meghallgatásán kedden.

Már szerdán döntés születhet a karácsonyi időszakról
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országház Delegációs termében
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Hozzátette: a karácsonyi időszakra vonatkozó szabályokról szerdán vagy legkésőbb a jövő heti kormányülésen, december 9-én születik döntés.

„Személyes véleményem szerint nyomós érvek szólnak amellett, hogy a karácsonyi bő egyhetes időszakra speciális szabályok lépjenek életbe. Jó lenne a családok számára a találkozásokat minél szélesebb körben lehetővé tenni” - mondta a miniszter.

A járvány második hullámának tetőzéséről a miniszter kérdésre válaszolva azt mondta: a szakértői becslések december eleje és január vége közé teszik. Harmadik hullám pedig remélhetőleg nem lesz, mert sikerül vakcinát szerezni - jegyezte meg.

A miniszter beszámolójában kitért arra, hogy a területi közigazgatás ellátja a járvány elleni fellépéssel kapcsolatos feladatokat, 18 ezer helyen végeznek naponta szűrést, minden iskolai dolgozót tesztelnek, nem csak a tanárokat.

A területi közigazgatás működéséről szólva Gulyás Gergely elmondta, jól működik az egyablakos ügyintézés, az ügyintézési határidők csökkentek. A szférában „értékelhető béremelés” volt, a területi közigazgatásban dolgozó 33 ezer ember átlagosan 18 százalékos béremelést kapott, erre mintegy 33 milliárd forintot fordított a kormány.

A közbeszerzésekről szólva Gulyás Gergely elmondta: a legtöbb kritikát kiváltó hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya a 2010 évi 15 százalékról 2019-ig 6 százalékra csökkent, GDP-arányosan Magyarország hirdeti meg a legtöbb nyílt közbeszerzési eljárást.

Kérdésre válaszolva hozzátette: a közbeszerzéseken többnyire a kkv-k nyernek, 2020 első félévében a nyertesek 85 százaléka volt kkv, ők kapták a közbeszerzési érték 68 százalékát.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (elöl, k) éves meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országház Delegációs termében
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (elöl, k) éves meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országház Delegációs termében
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A fővárosi fejlesztésekről szólva a miniszter elmondta: 2010 óta 2100 milliárd forintnyi beruházás volt Budapesten, csak a közlekedésre 130 milliárdot költött a kormány és a főváros együtt, továbbá a kormány 2011 és 2014 között a főváros 220 milliárdos adósságát vállalta át.

A Modern Városok Program keretében 2015-2017 között pártállástól függetlenül valamennyi megyei jogú várossal megállapodott a kormány, a projektek túlnyomó része 2022-ig megvalósulhat. Falusi CSOK-ot idén több mint 10 ezer család igényelt 54 milliárd forint összegben.

A civilszervezetek támogatása 2012 és 2019 között 3,4 milliárdról 7,8 milliárdra nőtt, továbbá 2020-tól a Falusi Civil Alapban 5 milliárd forintra lehet pályázni és a jelentkezők 60 százaléka kap támogatást - mondta a miniszter.

Az egyházi támogatások összege az elmúlt évtizedben a háromszorosára nőtt, nemzetpolitikai területen pedig a 2009-es 9 milliárdról már évekkel ezelőtt százmilliárd fölé emelkedett.

A Hungary Helps programról szólva a miniszter elmondta: lényege, hogy ne a bajt hozzuk ide, hanem a segítséget vigyük oda, ahol szükség van rá. A program keretében 14,6 milliárd forinttal támogatták elsősorban, de nem kizárólag a keresztény közösségeket a válságövezetekben.

A választási törvény további módosításaira vonatkozó ellenzéki képviselői kérdésekről szólva Gulyás Gergely arról beszélt: a legutóbbi módosító javaslatok is csak a kamupártok elleni fellépést szolgálták, és ha nincs további módosításra irányuló ellenzéki javaslat, akkor nem lesz több változás a választási törvényben. Ezt január 1-jétől egyébként is tiltja a szabályozás, az országos választás előtti év elejétől ugyanis már nem lehet módosítani a törvényt.

Demeter Szilárd Sor(o)s című publicisztikájával kapcsolatban - ellenzéki kérdésekre reagálva - azt mondta: szomorú a magyar közélet hangvételének eldurvulása, de ezért nagyrészt az ellenzék, legfőképpen pedig a DK felelős. Gulyás Gergely leszögezte: nem ért egyet a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának - azóta már visszavont - cikkével. Úgy véli, nagyon óvatosan kell bánni egyes 20. századi történelmi eseményekkel kapcsolatos összehasonlításokkal. Ám a DK az utolsó, amely az antiszemitizmussal kapcsolatos kritikát fogalmazhat meg, hisz nemrég még épp egy ilyen szövegeket megfogalmazó politikust támogatott - jelentette ki. Ráadásul nincs még egy párt, amelynek a vezetője egy elkobzott zsidó vagyonból indul el reggelente dolgozni - jegyezte meg a miniszter.

Kapcsolódó írásaink