Belföld

Utazás a radikalizmustól Gyurcsány halálos öleléséig

Zuhanórepülésben a Jobbik: a néppártosodás lassan ölő méregként züllesztette le és fogyasztotta el a pártot, a kegyelemdöfést talán Jakab elnökké választása adta meg

A Jobbik alapító nyilatkozata szerint a kommunista utódpárt, vagyis az MSZP és a vele összeforrt szélsőséges liberálisoknak a politikai hatalomból történő eltávolítását tűzte ki célként. Mára azonban eljutott oda, hogy maga is a Gyurcsány Ferenc-vezette baloldali szivárványkoalíció tagja lett.

Utazás a radikalizmustól Gyurcsány halálos öleléséig
Dúró Dóra, Toroczkai László és Novák Előd a Mi Hazánk alakuló gyűlésén 2018-ban
Fotó: MH/Katona László

A radikális nemzetiként indult Jobbik Magyarországért Mozgalom mára egyértelműen a baloldal törpepártjává süllyedt, holott 2014-ben még Magyorország második legnagyobb pártja volt. A párt eróziója a Vona Gábor pártelnök által megindított „néppártosodási folya­mattal” kezdődött, majd a 2018-as választást követő pátszakadással folytatódott. Az út innen már egyenesen vezetett az időközben a baloldal legerősebb pártjává váló DK-val és annak vezetőjével, Gyurcsány Ferenccel megkötött szövetségig.

Míg a Jobbik a 2014-es választáson húsz százalékkal a második legerősebb párt volt, öt évvel később a 2019-es európai parlamenti (EP) választáson már csupán hatszázalékos eredményt tudott elérni. A párt belső erőviszonyairól már a 2010-es parlamentbe kerülés után sem volt elmondható az, hogy azok mentesek lettek világnézeti konfliktusoktól. Már az első parlamenti ciklus végén voltak olyan jelek, amelyek a baloldal felé történő közeledésről, a radikálisok háttérbe szorításáról szóltak.

Néhány név ezek közül: Endrésik Zsolt, Lenhardt Balázs, Pősze Lajos, Rozgonyi Ernő és Samu Tamás Gergő távozott a pártból a belső viták során. A Jobbik 2014-ben már középre pozícionálta magát, a Vona által belebegtetett „néppártosodás” ezt követően vett lendületet. A pártelnök két évvel később kijelentette: a Jobbik elnökségében nem látna szívesen olyan radikális személyeket, mint Novák Előd, Szávay István vagy Apáti István. Novák ugyan még bejelentkezett a párt alelnöki tisztségére, ám Vo­náék erre válaszul kizárták őt a frakcióból. A radikális politikus ekkor az országgyűlési mandátumát is visszaadta. Szintén 2016-ban távozott a pártból Bertha Szilvia, aki „megalkuvónak”, értékeihez hűtlennek tartotta a Jobbikot. Nem kis részben ő is a párt néppártosodásának lett az áldozata.

Egy évre rá Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője bejelentette, hogy a pártnak balliberális erőkhöz történő közeledése miatt, EP-képviselői mandátuma lejártával távozik a politikából. Döntését az is segítette, hogy a pártelnökség közölte vele: nem kívánják őt újra elindítani a következő EP-választáson.

A 2018-ban elveszített ország­gyűlési választások után, Vona lemondásával új helyzet elé került a párt. A megüresedett pártelnöki, és elnökhelyettesi tisztségért a Toroczkai László-Dúró Dóra páros szállt versenybe a Sneider Tamás–Gyöngyösi Márton párossal szemben. Ezt a küzdelmet a „lejtős pályán” az utóbbi páros nyerte meg. Csakhogy a kongresszusi küldöttek negyvenhat százaléka Toroczkaiék­ra szavazott, ezért az ásotthalmi polgármester bejelentette, Mi Magunk néven önálló platformot alakít a párton belül. Sneider Tamásék ezt nem nézték jó szemmel, a vita odáig fajult, hogy míg Toroczkait kirakták a pártból, addig Dúrót a parlamenti frakcióból. Ennek következményeként Dúró Dóra is kilépett, és csatlakozott a Mi Hazánk Mozgalomhoz, amelybe később olyan exjobbikos politikusok is beléptek, mint Apáti István, Fülöp Erik és Volner János. Utóbbi azóta már a Toroczkai-pártból is távozott, s két hónapja önálló, Volner Párt néven új pártot alapított.

Az idén januárban megválasztott Jakab Péter és elnöksége újabb léket ütött a Jobbik viharvert hajójába, amely azóta gyors süllyedésbe kezdett. Márciusra kilépett a pártból Hegedűs Lórántné, Bencsik János, Bana Tibor és Szávay István is. Az indokok igen eltérőek voltak. Hegedűsné például a posztkommunistákkal való közösségvállalást, Bana Tibor az erkölcsi nihilizmus és belső tisztogatás miatt döntött a távozás mellett. Alig két hónappal később Jakab Péter pártelnök már Sneider Tamást akarta lemondatni elődjét a parlamenti alelnöki tisztségéről. Sneider először tiltakozott, majd mégis lemondott, és a frakcióból is kilépett. Ebben követte őt Farkas Gergely és Varga-Damm Andrea is. Az újabb kilépők az ideológiai különbég mellett Jakab pártvezetési módszereit is bírálták: Nem vagyunk hajlandóak asszisztálni Jakab Péter diktatúrájához – fogalmaztak.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom