Belföld
„A kormány nem hagyhatja magára Budapestet, a nemzet fővárosát, és természetesen nem is gyámkodhat felette”
Fürjes Balázs hozzátette: a megjelölt három területen a fejlesztések önállóan, kormányzati projektekben, illetve szoros együttműködésben a fővárosi és a kerületi önkormányzatokkal valósulhatnak meg.
A közlekedésfejlesztés legfontosabb céljai között említette, hogy jobb legyen a közösségi közlekedés, kevesebb legyen a forgalmi dugó, és legyen tisztább a levegő Budapesten.
A legnagyobb kihívásnak Fürjes azt jelölte meg, hogy a Budapest belső részére a külső kerületekből és az agglomerációból naponta autóval érkező egymillió embernek legalább a harmada, de akár negyven százaléka is átválthasson közösségi közlekedésre, illetve elkerülhesse a belvárost.
Ehhez az államtitkár szerint három dolog szükséges: a tömegközlekedés folyamatos fejlesztése, a belvárost kikerülő, hiányzó külső körúti elemek és hidak megépítése, valamint az autók letételét támogató P+R parkolóhálózat fejlesztése a külső csomópontokon.
Az államtitkár kiemelte, a kormány az elmúlt években is erőteljesen fejlesztette Budapestet, a közlekedési fejlesztések közül kiemelte, a 4-es metró befejezését, a 2-es metró felújítását és a 3-as metró felújítási költségeinek biztosítását. Továbbá – mint mondta – partnerei voltak Tarlós István korábbi főpolgármesternek az 1-es villamos meghosszabbításában és a 3-as villamos felújításában.
Fürjes Balázs közölte, kormányzati támogatással 2013-tól 2022-ig 1639 új tömegközlekedési jármű áll forgalomba Budapesten.
A megjelölt három fejlesztési terület kapcsán azt hangsúlyozta, meggyőződése, hogy a hétköznapokat kell élhetőbbé, könnyebbé tenni a budapestiek számára, „nem magasztos ideológiai ügyekkel kell foglalkozni, hanem a városi konkrét problémák megoldására kell válaszokat keresnünk”.
Mint Fürjes Balázs kifejtette, a jobb tömegközlekedés azt jelenti, hogy a közösségi közlekedés eszközeivel gyorsabban, kényelmesebben és kevesebb átszállással jussanak el az emberek a úticéljukhoz. Megjegyezte azt is, hogy a belső területek közlekedési nehézségeit nem lehet „csak a belvárosban megoldani (...), egy vödör sárga festék ötletszerű szétlocsolása nem megoldást, hanem inkább káoszt hoz a budapesti közlekedésben”.
Fürjes Balázs a kormányzati kulcsprojektekről szólva beszélt a HÉV-vonalak és a járművek felújításáról. Készül egy megvalósíthatósági tanulmány arra, hogy összeköthető legyen az északi és a déli HÉV-vonal. Közölte, azt is, hogy az új, klimatizált, akadálymentes HÉV-szerelvények 2023-tól érkezhetnek majd meg Budapestre.
Az államtitkár elmondta, elhatározták Vitézy Dáviddal, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatójával, hogy „leraknak a kormány asztalára egy elővárosi, budapesti és agglomerációs vasúti stratégiát”. A 15 éves elképzelés célja az lenne, hogy minden elővárosi vasútállomásról óránként legalább négy vonat induljon Budapestre, legalább három metróvonal közvetlenül elérhető legyen minden elővárosi vasútvonalról, valamint mindezt egyetlen jeggyel vagy bérlettel lehessen igénybe venni.
Fürjes Balázs előadásában „kegyelmet kért” a 153 éves Főkertnek annak kapcsán, hogy a városvezetés a fővárosi cégeket egy új „gigacégbe” szervezi, és így szerinte háttérbe kerülne a többi közszolgáltatáshoz képest. Elmondta, a közparkok, zöldterületek fejlesztése elkezdődött az elmúlt években, és szeretnének a fővárossal és a kerületekkel közösen egy zöldparkfejlesztési programot beindítani, amelyben helyet kapna az észak-csepeli nagypark, a Népliget, a Gellért-hegy, a Hajógyári-sziget északi részének, és a Városmajor fejlesztése, valamint a Ferencvárosi Sport- és Szabadidőpark létrehozása.
Fürjes Balázs hangsúlyozta: „A kormány nem hagyhatja magára Budapestet, a nemzet fővárosát, és természetesen nem is gyámkodhat felette”.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozata szervezte konferencián Karácsony Gergely főpolgármester is előadást tartott volna, de azt végül nem tudta vállalni, máskor tartja meg.
