„A Jobbikban kinyírtak, mert az összefogást támadtam”

– Két hónapja alakult meg hivatalosan is a Volner Párt, igen merész célokkal, leginkább azzal, hogy már kétezer-huszonkettőben megcélozzák a parlamenti küszöb megugrását. Ehhez képest meglehetősen keveset tudni, hallani a pártról. Mi ennek az oka?

– Az, hogy minket sem a Fidesz, sem a baloldali média nem segít, független média pedig itthon sajnos nem létezik. A pártalapítás előkészületei már régóta megkezdődtek. A Volner Pártot döntően értelmiségi fiatalokkal alakítottuk, persze megtalálható sorainkban a tapasztalt, idősebb szakemberekből álló értelmiségi holdudvar is. Egyik alelnökünk, Jávor Miklós, történelemből doktorált, a másik orvos és sorainkban van mérnök, közgazdász, tanár, csupa kiváló, felkészült ember. A pártba versenyképes tudású szakembereket csatornáztunk be, olyanokat, akik segítik a munkánkat, professzionálják a párt stratégiáját, kommunikációját, programját.

– Mi a cél? Bejutni a parlamentbe? Ha nem sikerül, hogyan tovább?

– A cél egy mérsékelt, szélsőségektől mentes, jobbközép párt felépítése és idővel a kormányzati szerepkör elérése. Már a Jobbikkal is ez volt a célom, de ott ez nem sikerült, és nekik már nem is fog soha. A cél távlatosan ugyanaz, kormányképes alternatívát kínálni a baloldallal és a Fidesszel szemben. Rövidebb távon, a huszonkettes választásokat tekintve pedig az, hogy a Volner Párt legyen a mérleg nyelve.

– Ez mit jelent a Volner Párt esetében? Koalíciós partnerséget? Külső támogatást?

– Populista ígérgetés lenne azt célként kitűzni, hogy megelőzzük a Fideszt, vagy akár a baloldali összefogást. Azt azonban nagyon is valószínűnek tartom, hogy sem a Fidesznek, sem pedig a baloldalnak nem lesz többsége a parlamentben. Ebben az esetben kisebbségi kormány alakul, és ha így lesz, a Volner Párt lehet a mérleg nyelve, amelynek a szavazatai nélkül az Országgyűlésben döntést nem lehet átvinni. Mi egy nemzeti alapokon álló jobbközép programot szeretnénk végrehajtani.

– Mit jelent ez konkrétabban?

– Azt például, hogy ne jobb- vagy baloldali oligarchákhoz igazodjon a közbeszerzési rendszer. Ehhez egy olyan állami szervezetet szeretnénk létrehozni, amely a nagyösszegű infrastrukturális beruházásokat – vagyis az oligarchák legfőbb vadászterületeit – , szakmailag irányítja, kontroll alatt tartják, oligarchák helyett közvetlenül egy állami projektmenedzsment szervezettel, tehát az állammal szerződhetnének a kis- és középvállalkozások. Így senkinek nem kellene a Mészáros Lőrinchez hasonló vállalkozók kegyeit keresnie. Az oktatást pedig a huszonegyedik század követelményeinek megfelelően alakítanánk át, két éven belül teljes digitális átállással. Enélkül nem lehet sem tudásalapú társadalmat, sem versenyképes gazdaságot építeni.

– Egy másik új párt, a Szanyi Tibor alapította Iszomm, el kíván indulni az ellenzék szivárványkoalíciója által szervezett előválasztáson. A Volner Párt fontolgat ilyen lépést?

– Eszünk ágában sincs, kétezer-huszonkettőben mindenképpen ellenzékben szeretnénk maradni, hiszen sem a Fidesszel, sem a baloldallal nem szeretnénk kiegyezni. Fontos azonban azt látni, hogy a programunkat – amely az ország közéletének demokratizálását, a gazdaság versenyképességének javítását, a közélet megtisztítását, az oktatás modernizálását tartalmazza – szeretnénk végrehajtatni. Ezekben az alapvető kérdésekben, ha azoknak az iránya jó, tudjuk biztosítani a szavazatunkat egy-egy törvény elfogadásához.

– Mi a véleménye a baloldali ellenzék tervezett Soros-listájáról? Bár cáfolni igyekeznek, ön szerint létezik ilyen Soros-terv?

– A legutóbbi országgyűlési választás után, kétezer-tizennyolc tavaszán én voltam az, akinek a neve felmerült, hogy vegye át a Jobbik a vezetését. A Jobbik azonban akkor már olyan szinten rothadt állapotban volt erkölcsileg és politikai­lag is, s olyan erők mozdultak meg a háttérben, amelyek bőven túlmutattak az én erőmön is. Arra gondolok konkrétan, hogy azon a tavaszon az Iránytű Intézet közvélemény-kutatása szerint a Jobbik legnépszerűbb politikusa voltam, Vona Gábornál több százalékkal több voksot kaptam, ám mivel támadtam a baloldallal történő összefogás gondolatát, ezért gyakorlatilag „kinyírtak”. A párton belül elsősorban az a Gyöngyösi Márton vitte a prímet ebben a folyamatban, aki kétezer-tizenhat őszén még az én kezdeményezésemre országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy a politikai tevékenységet végző Soros-szervezetek ne kaphassanak külföldről támogatást. Egy évvel később pedig Gyöngyösi már Soros-emberekkel szervezett Brüsszelben konferenciát. Egy háttérhatalom meg tudta azt oldani, hogy Magyarország radikális jobboldali pártjából a baloldalt és a liberálisokat támogató pártot csináljon. Ez elképesztő erőt feltételez és komoly veszélyt is jelent az ország jövőjére.

– Mi a véleménye arról az össztűzről amit a baloldali szivárványkoalíció zúdított a kormányra a parlamentben a koronavírus-járvánnyal szembeni védekezés hatékonyságát támadva?

– Vannak kérdések, amelyekben nincs helye pártpolitikának. A járvány újabban naponta száz életet követel, ebben a kérdésben már önmagában emiatt pártok fölött álló, mindenre kiterjedő összefogásra lenne szükség. S persze arra, hogy a járvány elleni védekezésben az operatív törzset és az állami szerveket mindenki támogassa, növelve a velük szemben táplált közbizalmat, mindent megcselekedve annak érdekében, hogy eredményesen védekezzen az ország. Ezt rombolni, a közbizalmat aláásni, hazugságokkal, kamu videók terjesztésével támadni a védekezésben részt vevő szerveket, közvetve az egészségügyi és a rendvédelmi dolgozókat, maga a hazaárulás.