Belföld

Brüsszel miatt nincs egyezség

Hétértékelő. Az Európai Unióban felrúgták a tagállamok júliusi megállapodását is, amikor mind a huszonhét állam- és kormányfő igent mondott a költségvetésre és a segélyalapra

Kompromisszumos álláspont születhet majd a december 10-i uniós csúcson – jelentette ki lapunknak Deák Dániel politikai elemző, aki abszurd politikai játszmának nevezte a Magyarországot és Lengyelországot támadó „jogállamisági” vitát.

Brüsszel miatt nincs egyezség
Orbán Viktor miniszterelnök az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek videokonferenciáján
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Ben

Soros György korábban csak a hát­térből mozgatta a szervezeteit, ma már nyilvánosság előtt osztogatja a parancsait, leplezetlenül beavatkozik az Európai Unió és az egyes országok belpolitikai folyamataiba. Most azon dolgozik, hogy Magyarországot és Lengyelországot ellehetetlenítsék. Az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmus keretében politikai zsarolást hajtanak végre hazánkkal szemben, amit mi sem mutat jobban, mint hogy politikusokra bíznák annak eldöntését, hogy egy ország jogállamnak számít-e vagy sem – fogalmazott lapunknak Deák Dániel politológus. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ez abszurd és elfogadhatatlan. Ráadásul ezzel Brüsszelben felrúgták a tagállamok júliusi megállapodását is, amikor mind a 27 állam- és kormányfő igent mondott a költségvetésre és az uniós segélyalapra. Így tehát valójában Brüsszel miatt nincs még mindig egyezség – jelentette ki az elemző.

A magyar és lengyel kormány álláspontja világos: nincs semmi bajuk a jogállamisági feltételekkel, ha azokat objektív szempontok alapján vizsgálják, és bíróság dönt ezekben a kérdésekben. Ehhez azonban meg kellene határozni azt, hogy mit is értünk jogállamiság alatt, és milyen objektív szempontok alapján lehetne ezt vizsgálni a 27 uniós tagállamban – mutatott rá Deák. Erről szól a szlovén miniszterelnök javaslata is, amely mögé egyre több tagállam vezetője áll be. Ennek lényege, hogy ne politikusok ítélkezzenek politikai motivációk alapján jogállamisági kérdésekben – tette hozzá a politológus. Egy ilyen mechanizmus akár kompromisszumos álláspont is lehet a december 10-i uniós csúcson – vélekedett Deák.

Az ugyanakkor elkeserítő, hogy az EU a koronavírus-járvány alatt ilyen kérdésekkel van elfoglalva, miközben számos országban komoly problémák vannak a járvány miatt, a fő uniós intézményeknek helyt adó Belgiumban is. Magyarország – az ellenzék állításaival ellentétben – felkészült a második hullámra, az egészségügyi ellátórendszer helytáll, a magyar infrastruktúra rendelkezik a szükséges erőforrásokkal.

Komoly probléma azonban, hogy amióta Magyarországon megjelent a koronavírus-járvány, a baloldal ott próbálja hátráltatni a közös védekezést, ahol csak tudja – folytatta az elemző –, most éppen a vakcina ellen kampányolnak. Ez nagy felelőtlenség, hiszen ha az emberek emiatt nem akarják majd magukat beoltatni, akkor elhúzódhat a járvány Magyarországon. A kormány éppen ezért teljesen transzparens módon kezeli a kérdést, az orosz, kínai, izraeli, amerikai és uniós védőoltást is bevizsgálják a magyar szakemberek, és csak a megfelelő oltások lesznek elérhetők Magyarországon, ráadásul mindenki saját belátása szerint választhat majd ezek közül – oszlatta el az aggodalmakat az elemző.

Miközben az ellenzéki pártok egységesen támadják a járvány elleni védekezést, a saját belső ügyeik kapcsán már nincs ilyen nagy egyetértés – tért rá egy hazai témára a politológus. A múlt heti bejelentésük ugyanis, miszerint közös miniszterelnök-jelöltet akarnak majd állítani, csupán figyelemelterelő akció volt amiatt, mert még mindig nem tudtak megállapodni a közös lista ügyében, illetve abban sincs egyetértés közöttük, hogy miként válasszák ki az egyéni körzetekben a jelölteket.

Kapcsolódó írásaink

Nem áll le a baloldali álhírkeltés

ĀHétértékelő. A Soros György által is pénzelt Joe Biden győzelmével a puha demokráciaexport eszközét alkalmazó Obama–Clinton-időszak térhet vissza – mondta Deák Dániel