Belföld
Csúcskategóriás rakétarendszer
Maróth: A haderő visszanyeri azt az oltalmazási képességét, amelyet a rendszerváltás utáni leépítésekkel vesztett el

Hosszú tárgyalások után eldőlt, hogy a Magyar Honvédség a NASAMS légvédelmi rendszert vásárolja meg a norvég Kongsberg és az amerikai Raytheon cégtől. A rendszer az 1976 óta hadrendben lévő, szovjet Kub rakétákat váltja fel. Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos közölte: a korszerű rövid, illetve közepes hatótávolságú, földi telepítésű légvédelmi rendszerek szolgálatba állításával a haderő 21. századi színvonalon nyeri vissza azt az oltalmazási képességét, amelyet a rendszerváltás utáni leépítésekkel vesztett el. Az 1976 óta szolgálatban álló, most leváltandó szovjet Kub-komplexumokhoz képest az új eszközökkel sokszorosára nő az oltalmazható terület nagysága, és ugyancsak sokszorosára emelkedik az egyidejűleg megsemmisíthető célok száma, azaz a légvédelem harci lehetősége. A NASAMS ezen túlmenően olyan légi támadó eszközökkel – például pilóta nélküli repülőgépek (drónok), illetve csapásmérő robotrepülőgépek – is fel tudja venni a küzdelmet, amelyekkel szemben a magyarországi légvédelem eddig nem, vagy csak rendkívül korlátozott képességekkel rendelkezett. „Történelmi lépésről van szó, a magyar légvédelem mintegy négy évtizede nem esett át ilyen arányú fejlesztésen” – fogalmazott Maróth Gáspár.
Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője lapunknak elmondta: „Azt a rendszert szereztük be, amely Washingtont is védi.” A biztonságpolitikai szakértő kifejtette, az 1976-ban szolgálatba állt Kub üzemideje – bár sokszor modernizálták – lejáróban van, saját védelmünkön túl pedig a NATO felé is fennáll a hazai légtér védelmének kötelezettsége. A NASAMS-hoz rendszeresített, kategóriájában legmodernebb AIM-120 AMRAAM rakéták a Gripeneken is használhatók – közölte Demkó Attila. Megjegyezte, egy egész rendszerről van szó, tehát radarokról, tűzvezető rendszerről, kilövőállásokról, járművekről is. A rendszer az ország teljes területének védelmére képes lesz, de a kritikus infrastruktúra, a legfontosabb katonai létesítmények és lakossági központok oltalmazására biztosan.
A szakértő kitért a szállítógép-beszerzésre is, mint mondta, egyesek hajlamosak leszólni a dél-amerikai államok termékeit, de a Honvédség által vásárolt brazil KC-390-es, közepes méretű, multifunkciós szállító repülőgép a legmodernebbek egyike a világon. A 26 tonna teher szállítására alkalmas repülők 2023-ban és 2024-ben érkezhetnek meg a magyar légierőhöz. Ezek képesek lesznek légi utántöltésre, ami növeli a légierő képességeit, és a fedélzetükön intenzív egészségügyi ellátásra is lesz lehetőség. A KC-390-esek gyorsabbak, nagyobbak, jobbak a korábbi szovjet gépeknél. A jelenlegi feladatrendszerben a korábban vásárolt Airbusokkal együtt tökéletesen megfelelnek a hazai igényeknek – részletezte Demkó.