Kétszínű a baloldali pártok viselkedése a járványhelyzetben

Már a rendkívüli jogrendről döntő parlamenti szavazás előtt sejthető volt, hogy a baloldal a tavaszi elhatárolódással szemben most támogatni fogja a kormánypártok indítványát. „Az ellenzéki pártok belátták, hogy nem érte meg a rendkívüli jogrenden keresztül támadni a kormányt, és ezt erősítette a Donáth Anna beismerő vallomásával felérő videó is, ezért nyilvánosan nem mertek szembemenni a rendkívüli jogrend meghosszabbítását kezdeményező javaslattal” – mondta lapunknak az elmúlt hét eseményeit értékelve Kiszelly Zoltán politológus. Hangsúlyozta, jelenleg inkább a konkrét járványügyi intézkedéseket igyekeznek támadni a balliberális politikusok, még akkor is, ha azok szinte teljesen megegyeznek az Ausztriában vagy Németországban már bevezetett rendelkezésekkel.

Hadházy Ákos a szerencsi időközi országgyűlési választást köve­tően nyilvánosan bírálta az ellenzéket, amiért elvtelenül támogatták a cégvezetőként közpénzekkel visszaélő Bíró Lászlót. A független országgyűlési képviselőt ezért számos baloldali politikus támadta, és a balliberális pártok látványosan elkülönültek a Hadházy és Szél Bernadett által szervezett október 23-i demonstrációtól. A múlt héten azonban a Momentum szövetséget kötött a független országgyűlési képviselőkkel. A Hadházyval, Széllel és Szabó Szabolccsal kötött megállapodás nem meglepő a Momentum részéről, hiszen parlamenten kívüli pártként korábban is együttműködött velük – mutatott rá Kiszelly.

„Azzal mindenki tisztában van, hogy egy független képviselő nem lehet igazán eredményes, hiszen nem áll mögötte olyan apparátus, mint ami a pártok munkáját segíti, ezért mindkét oldal számára előnyös lehet a megegyezés. Különösképpen azért, mert Szél Bernadett és Hadházy Ákos két vidéki körzetben indulhat, ahol egyébként a Momentum sokkal gyengébben szerepelt eddig, mint a nagyvárosokban. Az azért a Momentum számára is intő jel lehet, hogy két igazi kóbor lovagról van szó, mindkét politikus nehezen követi a pártfegyelmet, ezért könnyen váltanak pártot is” – jegyezte meg az elemző.

A politológus arra is felhívta a figyelmet, hogy a Márki-Zay Péter által elindított Kossuth-körök eddig éppúgy nem bizonyultak sikeresnek, mint a Momentum klímakörei. Mindkét próbálkozás a gyengébb vidéki szervezettség problémáját igyekezett megoldani. „A mostani megállapodás egy új utat jelez, a Momentum már helyileg elfogadott, ismert politikusokat igyekszik megszerezni, és ezzel egyfajta üzenetet küld Gyurcsány Ferenc számára, aki a közös listaállítás híve. A Momentum és az LMP mellett a Mindenki Magyarországa Mozgalom is abban érdekelt, hogy két listát állítsanak az ellenzéki pártok, mert akkor Gyurcsány Ferenctől távolabb tarthatják magukat” – véli Kiszelly Zoltán.