Biztonságunkat és a normalitást hivatottak védeni az Alaptörvény módosításai

Harmincnégy törvényjavaslattal és több alaptörvény-módosítással is foglalkozik az Országgyűlés a közeljövőben – közölte közösségi oldalán Varga Judit igazságügyi miniszter. Csakúgy, mint a korábbi módosításoknál, a múlt heti bejelentést követően sem maradtak el a balliberális megszólalók részéről az úgynevezett „kritikai megszólalások”, diktatúrafikciók. Való igaz, az elmúlt közel egy évtizedben több alkalommal is módosították az Alaptörvényt, ám ezeket nem a toldozgatás-foltozgatás szelleme szülte, hanem olyan események, folyamatok, amelyeket 2011-ben, az Alaptörvény szövegezésekor még nem igazán lehetett előre látni.

A 2015-ös bevándorlási válság következtében ezidáig soha nem látott mértékben változott meg Euró­pa biztonsági helyzete. A teljes kontinenst sokkoló párizsi terrortámadás után nyilvánvalóvá vált, hogy Euró­pa országai, így Magyarország is terrorveszélynek van kitéve hosszú távon. Épp ezért 2016-ban az Országgyűlés – 153 igen szavazattal, 13 nem ellenében és egy tartózkodás mellett – elfogadta például a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást a terrorveszélyhelyzet kategóriájá­val. A módosítás indokolt, hiszen ha egy olyan világban kell élnünk, mely hosszútávon ki van téve ennek a veszélynek, akkor az országoknak alkotmányos szinten is biztosítani kell a hatékony védekezés feltételeit.

Ugyancsak a tömeges illegális bevándorlásból eredő veszélyekre kívánt reagálni az Országgyűlés kétharmados többsége, amikor 2018. június 23-án a Nemzeti hitvallást a következő mondattal egészítette ki: „Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége”. Az újabb módosítással az állam összes szervének kötelességévé vált az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme, de a törvényhozók azt is rögzítették az Alaptörvényben, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Utóbbi egyértelműen a Brüsszelből érkező, erőszakos betelepítési kvóták ellen kívánja védeni hazánkat.

Az elmúlt időszakban pedig egyértelművé vált, hogy nem csupán önazonosságát, keresztény gyöke­reit kell megvédeni az országnak, hanem a magyar családmodellt is. A döntéshozók most úgy értékeltek, fel kell lépni a nyugatról érkező LMBTQ-­propagandával szemben, ezért emelnék be az Alaptörvény passzusai közé azt a mondatot, hogy „a családi kapcsolat alapja a házasság, illet­ve a szülő-gyermek viszony, az anya nő, az apa férfi.” Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter nemhiába fogalmazott úgy: „Eddig azt gondoltuk, ez olyan evidencia, minthogy keleten kel fel a nap és nyugaton nyugszik.”