Belföld

Genetika és koronavírus

Szegedi és pécsi szakemberek vizsgálják, miért hat valakire súlyosabban, míg másokra enyhébben a Covid–19

A szegedi és a pécsi tudományegyetemek kutatócsoportjai közösen vizsgálják, hogy a koronavírus lefolyásának tüneteit befolyásolja-e az egyének genetikai háttere. A projektbe ezer covidos beteget vonnak be, a mintákat a szegedi intézmény biobankjában tárolják majd.

Genetika és koronavírus
Fotó: MH

A Covid–19 HUNGEN projektben arra vagyunk kíváncsiak, genetikánk meghatározza-e azt, hogy az egyes emberekben milyen lefolyású a koronavírus-fertőzés – mondta lapunknak Széll Márta. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Genetikai Intézetének vezetője, egyben a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem közös kutatásának irányítója kifej­tette, nagyon fontos lenne tudni, hogy mi áll a jelenségek hátterében. Sokan észre sem veszik, hogy elkapták a koronavírust, mások enyhe tünetekkel esnek át a fertőzésen, és ismét másoknál súlyos szövődmények alakulnak ki, számosan pedig sajnos meghalnak benne – fogalmazott.

A két tudományegyetem kutatói áprilisban állítottak össze egy olyan projekttervet, amelyben részletesen leírták, hogy az ezer koronavírus-fertőzött betegtől milyen metódus, milyen beválogatási és kizárási kritériumok mellett szeretnének mintákat gyűjteni, amiket a szegedi intézmény biobankjában tárolnak majd. Meghatározták ezen túl a kapott adatok feldolgozásának módszerét is. A szakértők alapfeltételezése az volt, hogy lennie kell – akár több – olyan, genetikailag megalapozott, úgynevezett predisponáló faktornak, amelyek a fiatal, társbetegség nélküli koronavírus-fertőzötteknél hozzájárulnak a betegség súlyos lefolyásához.

A munka részeként az érintettektől vért és garatmintát vesznek, s egyebek mellett minden egyes beteg esetében meghatározzák a huszon-egynéhány-ezer fehérjét kódoló génjének teljes szekvenciáját. A kutatók ettől a nagyléptékű vizsgálattól és szekvencia-összehasonlítástól azt remélik, találnak olyan géneket – és a géneken belül olyan variánsokat – amelyek örökletesek, és amelyek feltételezésük szerint meghatározzák és/vagy befolyásolják a koronavírus-fertőzést követő betegség lefolyását.

A feladat óriási és egyedülálló – fogalmazott Széll Márta. Hozzátette, a szegedi és pécsi kutatók azt remélik, hogy az első kétszáz beteg mintagyűjtését, illetve laboratóriumi feldolgozását követően a komplex analízis várhatóan 2021 első felében elkészül.

Kapcsolódó írásaink