Belföld

Az Alaptörvény módosítása a családokat védi

Varga Judit: Az Országgyűlésben sem áll le a munka, ha az ország dolgozik, a képviselőknek is kötelességük

Fontos törvénymódosításokról tárgyalhat az Országgyűlés. Az Alaptörvényt például úgy módosítanák, hogy rögzítenék: a családban a nő az anya, a férfi az apa.

Az Alaptörvény módosítása a családokat védi
A közpénzek felhasználása egyértelmű szabályozást igényel – írta Varga Judit
Fotó: MH/Katona László

„Tavasszal azzal vádoltak minket, hogy beszüntettük a parlament munkáját. Ez egy kamu hír volt” – fogalmazott tegnap közösségi oldalán Varga Judit igazságügyi miniszter, miután több tucat törvényjavaslatot és Alaptörvény-módosításokat is beterjesztettek a Ház elé. Mint a tárcavezető írta, ha az ország dolgozik, az Országgyűlésnek is dolgoznia kell.

A törvényjavaslatok közül kiemelkedik a családok védelméről, az egyetemek védelméről, a rendkívüli jogrendekről szóló – ezek a jelenlegi hatról háromra (hadiállapot, szükségállapot, veszélyhelyzet) csökkennének, egyértelműbb helyzetet teremtve –, az átláthatósági záradék, valamint a kamupártok elleni módosítás. Az átláthatósági záradék módosítása kapcsán Varga jelezte: biztosítani kell, hogy a közpénzek felhasználásának lehetőségei mindenki számára egyértelműek legyenek. A felsőoktatási intézmények védelmét illetően úgy fogalmazott: a javaslat biztosítja a felsőoktatás autonómiáját és függetlenségét, hogy politikától, kormányoktól és külső befolyástól mentesen tudják végezni a munkájukat.

A családok védelméről szóló Alaptörvény-módosítás egyértelmű fellépés a genderideológiával szemben – jelentette ki lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. „Sajnos ma már éppen ennek az ártalmas propagandának a hatásai miatt szükséges rögzíteni a maguktól értetődő dolgokat is – például azt, hogy a nő az nő, a férfi pedig férfi, és ebből következően nincs olyan pél­dául, hogy harmadik nem” – mutatott rá, kiemelve, hogy a módosítás védi a gyermekeket is, amikor deklarálja, hogy joguk van a születési nemükhöz illeszkedő önazonossághoz, azaz védelmet kell hogy élvezzenek a genderérzékenyítéssel szemben.

Szánthó szerint a választási törvény módosítása arra irányul, hogy  országos támogatottsággal nem rendelkező erők ne állíthassanak országos listát, és emiatt ne igényelhessenek állami támogatást. Felhívta a figyelmet: a minimum ötven jelölt állítása nem okozhat gondot a nagy ellenzéki pártoknak, ha olyan mély a beágyazottságuk, ahogy ezt állítják. „A javaslat nyitva hagyja a kaput az előtt is, hogy az ellenzéki erők közösen vagy – koordinált jelöltállítással például – külön listákon induljanak a ’22-es választásokon” – fűzte hozzá.

Bár a kamupártok elleni törvénymódosítás nem kényszeríti közös listára a baloldali pártokat, állíthatnak akár két külön listát is, az ellenzék és több Soros-szervezet mégis diktatúrát kiáltott. Ennek kapcsán Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a közösségi oldalára tegnap feltöltött videóban úgy fogalmazott: a baloldal hangulatkeltésbe kezdett, pedig a járványhelyzet közepette nem erre lenne szükség.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom