Megkeresni az elveszett bárányokat

– Meg tudná mondani, hány templomszentelésen prédikált eddig?

– Pontosan nem, de biztosan több mint egy tucaton.

– Melyik volt a legemlékezetesebb?

– A szentgotthárdi. Az egykori áldott emlékű esperesemnek, Juhász Sándornak a gyermekei indították el Szentgotthárdon a templomépítést az első Orbán-kormány alatt, és úgy sikerült befejezni, hogy személyesen egyengethettem a komolyabb támogatás elnyerését. Ott találkoztam utoljára egykori esperesemmel, azzal az egyházi vezetővel, aki a szocializmus idején is küzdött az új templomokért. Például a maglódi református templom, amely fiatal lelkészként az első szolgálati helyem volt, az ő kitartó kijárómunkájának köszönhetően kapta meg az építési engedélyt a diktatúra idején.

– Jóval később ön is templomépítésbe fogott, de már a pesti Belvárosban. Miért?

– A Hold utcai német ajkú gyülekezet, amely Budapest harmadik legrégebbi református közössége, a második világháborút követően nagyon megfogyatkozott, és templomát a pártállam idején évtizedekre raktárrá alakították. Én 1996-ban kerültem ide lelkészként, újjászerveztük, megerősítettük a gyülekezetet. Az első Orbán-kormány alatt – a komoly állami kárpótlásnak köszönhetően – nyílt lehetőségünk arra, hogy újjáépítsük a templomot, és visszaállítsuk eredeti funkcióját. Csodálatos érzés volt, amikor 2002. március 3-án, a templom újraszentelésének napján, ötvenhét évi némaság után újra megszólaltak a Hold utcában a harangok. A mi generációnknak, amely fiatalon megélte a szocializmust, felnőttként ez jutott osztályrészül: visszaszerezni, megújítani, de emellett újat is kezdeni. Mindezt pedig majd a következő nemzedéknek kell megőriznie, nehogy újra elvesszen, amit Isten kegyelméből megalkothattunk.

– Isten népének élettevékenysége a templomépítés, mondta egy erdélyi püspök. Igaz ez a mai magyar reformátusságra is?

– A Kárpát-medencében több mint százharminc új templom épült az Orbán-kormányok alatt, és ezek majdnem fele református. Ez is jelzi, hogy a rendszerváltozás után felébredt az a vágy, lelki éhség, hogy az átalakuló társadalom- és településszerkezetben az új keresztyén, református közösségeknek is legyen saját házuk, ahol tisztelhetik Istent.

– Csömörön is nagyrészt a határon túlról betelepülő reformátusok igénye hívta életre az új templomot.

– Ez is azt mutatja, hogy az egyháznak oda kell mennie, ahol az emberek vannak. Ott kell lennie velük a való életben, amelyet ők élnek. A csömöri templomépítés jelképes üzenete annak a missziónak, hogy utánamegyünk az embereknek. Ebben is példát mutatott, küldetést adott Jézus az elveszett bárány megkeresésének bibliai történetével. Ma azokat az elveszett bárányokat a legnehezebb megkeresni, megtalálni, akik nem is tudják, hogy elveszettek. Márpedig sok magyar család úgy vált lelkileg, szellemileg és kulturálisan is gyökértelenné, hogy elhagyta azt a hagyományos vidéki életformát, amelyben a szülei, nagyszülei éltek, és akiknek az életük természetes része volt, hogy valamilyen egyházi közösséghez tartoztak. Őket kell és lehet meghívni az élő hitre.

– Mint gyülekezeti lelkész, egyben a most zajló tisztújításon dunamelléki püspökjelölt a missziót tartja ma a református egyház fő feladatának?

– A missziói parancs kétezer éves: „tegyetek tanítványokká minden népeket”, mondja Jézus, mielőtt átmegy az ő mennyei dicsőségébe. Meggyőződésem, hogy amire ma az embereknek a legnagyobb szükségük van, az az életükkel kapcsolatos tanítás. Az egyháznak azt kell tanítania, és megmutatnia, hogy az életednek mi az értelme, a célja, mitől lesz kiteljesedett élet. Hogy mi a különbség a siker és az áldás között. Mi a különbség a karrier és az Isten által megáldott életút között. Hogyan lehet áldott az ember élete a családjában, a munkájában, a magánéletében, akár a szórakozásában is. Tehát a misszió ébresztés: ráébreszteni az embereket, hogy több az élet, mint munka, szórakozás, anyagi biztonság és élvezetek. Mi, pontosabban ki van az életed közepén? A misszió erre a középre akar rámutatni: a názáreti Jézusra és általa az isteni szeretetre. Ha erre rádöbbensz, akkor lelkileg, szellemileg újjászületsz, és az életed úgy kezd elrendeződni, ahogy eddig nem tudtad elképzelni.

– Ez a püspöki programjának a magja?

– A misszióból következően úgy kell egyházunk életét megerősíteni, hogy gyülekezeteink, de iskoláink, intézményeink is ennek az üzenetnek, az örömhírnek a hatékony átadását és megértését szolgálják. Isten igéje, a textus öröktől fogva adott, a kontextus – azaz, ahol és ahogyan élünk – mindig változik. A kettő találkozásából kell annak a szikrának kipattannia, amely lángra lobbantja, lélekkel tölti meg az emberek életét. Egyénileg és közösségileg is. Hogy milyen ereje van a közösségnek, ha együtt éljük és valljuk meg a hitünket, ennek jó példája a csömöriek templomépítése. A magyar jövőnek az egyik kulcskérdése, hogy lesznek-e erős közösségeink.