Szobrot kapott Teleki

A főpásztor elmondta: a szoboravatást kétnapos rendezvény kísérte konferenciával, kerekasztal-beszélgetéssel, szentmisével és orgonakoncerttel, az emlékművet pedig lengyel kezdeményezésre állították föl, amelynek koordinátora Karol Biernacki tiszteletbeli konzul, a Csongrád-Csanád Megyei Levéltár igazgatója volt.

Ünnepi szentmiséjén Kiss-Rigó László felidézte egy, a lengyel–magyar barátság napja alkalmából tett korábbi lengyelországi látogatását, valamint fölhívta a figyelmet arra, hogy szerinte az európai identitás haldokló emberhez hasonlít, akinek a magyarok és lengyelek próbálnak gyógyító terápiával segíteni, más nemzetek mégis bántják őket ezért. A megyés püspök elárulta: a szoboravatáson jelen volt Jan Michal Dziedziczak lengyel miniszter, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, valamint Lőrinczi Zoltán nemzetközi és Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős államtitkár is.

A Szegeder.hu hírportál tudósítása szerint Lezsák Sándor arról beszélt, szégyen, hogy Budapesten nem állíthattak Teleki Pálnak szobrot, „viszont a most leleplezett mű erősíti azt a szellemet, amit Szeged jelent a Kárpát-medencének”. Hozzátette: Teleki azt kérte egyik írásában, hogy merjünk magyarok lenni, ezért ő most azt kéri, merjünk Teleki Pálról beszélni, mert sokan eltorzítják a gróf emlékezetét. Jan Michal Dziedziczak lengyel miniszter emlékeztetett, hogy 1956-ban és 1981-ben is segítették egymást a magyarok és a lengyelek. Arról, hogy miért ezt a helyszínt választották, elmondta, a Rókus-templomnál gyűltek össze a segíteni akaró lengyelek és magyarok 1981-ben, amikor hadiállapot uralkodott Lengyelországban, a mű tehát szimbolikus helyre került.