Belföld

Hamis balos koalíció, morális mélyrepülés

Szerencsen kiderült, hátrányos a közös ellenzéki indulás szavazóik lemorzsolódása miatt

Ha a baloldal helyi erős embereit akarják helyzetbe hozni egy-egy választókerületben, előkerülhet több, Bíró Lászlóéhoz hasonló eset az előválasztások során – mondta lapunknak Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője.

Hamis balos koalíció, morális mélyrepülés
Hadházy logikája szerint a jelölt korrupciója csak a választás után bűn
Fotó: MH/Katona lászló

Bár a borsodi időközi választás utáni számvetés – a baloldal jelöltje, Bíró László rosszabb eredményt ért el, mint amit a mögötte álló pártok külön-külön fel tudtak mutatni két évvel ezelőtt – még alig uralta a közbeszédet, Hadházy Ákos máris előállt azon kijelentésével, hogy a jobbikos politikus még az eddig ismertnél is korruptabb – fogalmazott lapunknak Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője, akit a voksolás visszhangjáról kérdeztünk.

Ismert, a független országgyűlési képviselő olyan információkat közölt, amelyek alapján erős a gyanú, hogy Bíró egykori szociális szövetkezete jogellenesen működhetett, mivel az EU-s támogatásokat törvénytelenül használták fel. Hadházy állítása szerint ugyan ő ezt minden pártvezetővel közölte, ám azok Gyurcsány Ferenctől kezdve Karácsony Gergelyig sorra letagadták.

„Hadházy kiállásának értékéből sokat levon, hogy a baloldali jelölt veresége után tette meg, és talán még többet az indoklás. Szerinte ugyanis erre azért volt szükség, hogy az ellenzék a kormány jelöltjéről beszéljen inkább. Vagyis Hadházy logikáját követve az ellenzéki jelölt korrupciója csak azután lesz bűn, hogy az emberek ennek megismerése nélkül már szavaztak” – kommentálta a történteket Erdélyi. Hozzáfűzte, ilyenkor felmerül a kérdés, milyen állapotok uralkodnak a baloldal soraiban? Ha ugyanis úgy van, ahogy Hadházy állítja, és a teljes ellenzék egy általuk is tudottan korrupt jelölt mellett kampányolt hosszú időn keresztül, az több mint beszédes a balliberális pártok morális állapotával, de leginkább hatalomvágyával kapcsolatban, ugyanakkor rávilágít arra, mi az ellenzék ajánlata a választók számára. „Egy ideológiailag egymással összeegyeztethetetlen, hamis koalíció, amelyet kizárólag a kormányellenesség tart össze” – állapította meg az elemző.

Hangsúlyozta: a baloldal nem csak azt bizonyította október 11-én, hogy a hatalomért cserébe képesek félrenézni és olyan jelölt mellett kampányolni, aki még az ő deklarált értékrendjük szerint is vállalhatatlan kellene, hogy legyen. Az elveiket a hatalomért a ruhatárba leadó pártok ugyanezt kérték a választóiktól is. Ez azonban nem sikerült, ami borítékolhatóan belső vitákat fog generálni az ellenzéken belül – magyarázta. Arra is kitért, a választás lezárultával még nem került pont az ügy végére, mivel a 2022-es parlamenti választásokra 106 pozícióban kell közös nevezőre jutnia a baloldali pártoknak, amiket Bíró idegengyűlölő kirohanásai és korrupciógyanús botrányai sem tántorítottak el a jelöléstől, a mellette való kiállástól. „Vajon milyen hatással lesz ez a mostani vita az országgyűlési választásokra való felkészülésben?” – vetette fel Erdélyi. Megjegyezte, úgy tűnik, mintha a baloldali nyilvánosságban csupán Hadházyt és Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármestert érdekelné az ügy, a baloldal pedig nem egységes.

Gyurcsányék azért hallgatnak, mert kínosak számukra Bíró ügyletei – véli az elemző. Szerinte ha a baloldal helyi erős embereit akarják helyzetbe hozni egy-egy választókerületben, előkerülhet több, Bíró Lászlóéhoz hasonló eset az előválasztások során. Mindez tovább növelheti az ellenzéki pártok amúgy is meglévő hitelességi deficitjét. Az ilyen esetek pedig az elkötelezett ellenzéki választó számára talán kevéssé mérvadók, de a bizonytalanok táborából sokakat elijeszthetnek.

A Nézőpont által összevetett adatok azt mutatják, hogy mind tavaly Budapesten, mind idén Mohácson, mind pedig a szerencsi időközi országgyűlési választáson beigazolódott, hogy az ellenzék számára inkább hátrányos a közös indulás a szavazóik lemorzsolódása miatt. A szavazatmaximalizálás „hamis koa­líciója” a Fidesz-szimpatizánsok táborát is mozgósítja, sőt a 2010 előtti vezetők visszatérésétől vagy a posztfasiszták és a Momentum hatalomszerzésétől való félelem erősebb, mint a Fidesz elutasítottsága.

Kapcsolódó írásaink

Hatalmi harcok a baloldalon

ĀA Soros-féle nyílt társadalom eszméjét követő nyugati országok azokról az értékekről mondtak le, amelyeket Közép-Európa megőrizne – véli a Nézőpont Intézet elemzője

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom