Időutazáson Sopronban: ugrás a jövőbe

Sopron – Scarbantia néven – már az ókorban is meghatározó település volt, amelyet átszelt a Borostyánkő út, a római birodalom egyik legfontosabb kereskedelmi ütőere. A szabad királyi város jogai 1277-től illették meg. Sopron múltja gazdag. De milyen a jelene? Ha egy szóval akarnánk jellemezni, azt írhatnánk, dolgos, a jövője pedig reményt keltő.

Aki a soproni óvárosban sétál, úgy érezheti, mintha visszarepült volna az időben. A középkori városfalakon belül a házak nagy része, de még az utcaszerkezet is túlélte a századok viharait. Ezt akár a magasból is megtapasztalhatjuk, ha fellépdelünk a Tűztorony ódon lépcsőin az építmény tetejébe. Olyan épületekre csodálkozhatunk rá, mint a torony tövében álló Storno-ház, ahol Mátyás király is megszállt 1482-ben, mielőtt Bécset bevette volna. A műemlék a mellette található Tábornok- és Fabricius-házzal együtt unikális múzeumi komplexumot alkot majd 2,8 milliárd forintos ráfordítással. A középkori épületek teljesen megújulnak, belső tereiket összekötik, és egységes kiállítóteret alakítanak ki termeikben.

A múltból a jövőbe repüléshez nem is lesz szükség időgépre: a közössé alakított udvarokat modern üvegtetővel fedik le. Az építmény hasonlít majd a párizsi Louvre előtt található üvegpiramisra. Ha kissé túlozni akarnánk, írhatnánk azt is: itt lesz a soproni Louvre. Hasonlóra már akad példa a városban, pár éve a fentebb említett Tűztorony lábánál létesült modern fogadóközpont, amelyben jól láthatóan mutatják be a római Borostyánkő út maradványait, a középkori torony tereit. A komplexum egy modern, üvegtetővel lefedett kávézóval egészül ki.

Az örökség ápolása hatalmas feladat, ami nem kevés pénzbe kerül. Főleg úgy, hogy a műemlékekre évtizedeken át nem sokat költöttek. Sopron a Modern Városok Program (MVP) keretében számos fejlesztéshez foghatott hozzá – nem mellesleg a megyei jogú városok közül az első szerződést éppen itt írta alá a kormányfő 2015-ben.

Sopront 2006-ig baloldali városvezetés irányította, ekkor nyert az önkormányzati választáson Fodor Tamás a Fidesz–KDNP színeiben. Az önkormányzat azonban négy évig „ellenszélben” dolgozott a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok alatt. Sopron adóssága eközben folyamatosan nőtt, a tíz éve választást nyert új kormány tizenötmilliárd forintos tehertől szabadította meg a várost. Sopron 2010 után tudott gyarapodásnak indulni.

Aki öt éve járt Sopronban, talán rá sem ismerne a városra, annyi fejlesztést sikerült azóta megvalósítani. Az MVP-kontraktus öt főbb vállalást tartalmazott, segítségével teljesen megváltozott a centrum képe. Hiszen az első vállalás éppen a belváros, vagy talán helyesebb úgy fogalmazni, az óváros megújítása volt. Sopronban található a budai várnegyed után a második legtöbb műemlék, amelyek közül számos a középkori városfalon belül áll. Ezeket a műemlékeket önerőből a város nem lett volna képes renoválni.

Eddig huszonöt műemléki épület homlokzata újult meg, az utolsó a sorban éppen a polgármesteri hivatal, amelyet 1896-ban emeltek a millennium tiszteletére, de a munka már itt is a befejezéséhez közeledik. A Várkerületen belüli utakat, járdákat felbontották, és új utcaköveket raktak le, a felszín alatt kicserélték az összes közművet. A települést egykor védő városfal mentén ma már akár korzózhatunk is, a belváros felújítása során renoválták az ódon kőfalakat, rondellákat.

Az MVP arra is lehetőséget biztosított, hogy a város tüdejének tartott Lővereket (vagy Lővéreket) fejlessze Sopron. A programban a klimatikus gyógyhely, az Alpok legkeletibb nyúlványa negyvenéves Csipkerózsika-álmából ébredezik. A Lőverekben az elmúlt években számos utat újított fel az önkormányzat, több kilométer hosszan fejlesztett kerékpársávokat, és itt épül meg a város új uszodája is a régi, kupolájáról ismert 33 méteres medence helyén.

A 14,5 milliárd forintból készülő, nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas létesítménynek éppen a tetőgerendáit emelik a helyére, amikor megnézzük az építkezést. Az uszodában helyet kap egy ötven és egy huszonöt méteres, továbbá két tanmedence, a létesítmény a tervek szerint jövő júniustól fogadja a közönséget. Mellette az új strandot medencékkel, csúszdákkal már birtokba vehették a helyiek és a turisták. A város vezetése arra számít, hogy az uszoda átadása után az edzőtábor-turizmusból Sopron is ki tudja majd venni a részét.

Tervben van egy multifunkciós rendezvényközpont megvalósítása is a Lőverekben. Helyszíne szimbolikus: a központ az évek óta romos állapotban rogyadozó, szocreál Maroni Hotel helyén épül majd fel. Az állam megszerezte az egykori szállodát, a tervek már készülnek. A beruházó ez esetben nem az önkormányzat, hanem a Sopron–Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. lesz. A tervezés során kiemelt szempont, hogy a tájjelleget semmiképpen ne befolyásolja az új épület, úgy illeszkedjen a környezetbe, úgy bújjon meg az ősfák között, akárcsak az új uszoda.

A jó városvezetésnek tisztában kell lenni egy adott településen élők vágyaival. Több ember bölcsessége mindig többet ér, mint pár ember okoskodása – vélekednek a soproni városházán. S hogy mit szeretnének a soproniak? Természetesen olyan színvonalon élni, mint az osztrákok, akik a koronavírus-járvány előtt nagy számban keresték fel a települést. Szeretnék, ha a közlekedés infrastruktúrája javulna a városban, vágyuk a parkolási gondok enyhítése. A város ezért kormányzati támogatással a belvároshoz közel épít egy 240 gépkocsi befogadására alkalmas parkolóházat.

Egy másik fontos közlekedésfejlesztés a Csorna és Sopron közötti új gyorsforgalmi út megépítése, amivel még idén bekapcsolódik a város a gyorsforgalmi úthálózatba. A kétszer két sávos út megépülésével Sopronnak egy nagyon régi vágya, álma valósul meg, hiszen sokan sokszor beszéltek az útról, de a jelenlegi kormány az első, amely cselekedett is. Ez a projekt önmagában háromszázmilliárd forint, ha átadják, jelentősen csökken a menetidő Budapest és a megyei jogú város között.

A munka az új útszakasz átadásával egyébként nem ér véget, mert a várost elkerülve a pálya tovább épül majd egészen az osztrák határig, 2024-ig készül el, és tartalmaz egy 780 méter hosszú alagutat is. A város vezetése szerint az út Sopron jövőjébe vezet, ugyanis ha egy gyorsforgalmi út elér egy települést, az mindig egy magasabb szintre emeli a fejlődést gazdasági, turisztikai területen egyaránt. Erre, mint láthattuk, egyébként is nagy szüksége van a városnak, talán még nagyobb is, mint a többi településnek. Sopron jómódú polgárok lakta szegény település, az állítás csak azok számára meglepő, akik nem ismerik a leghűségesebb város lehetőségeit.

Sopron összes adóbevétele nem éri el az öt és fél milliárd forintot. Ebből az összegből kellene a városnak a közszolgáltatásokat és intézményrendszert fenn-, az épületeket és az utakat pedig karban tartania. Ám az összeg éppen elég a működésre. Minden fejlesztésük, ami sínre került, illetve a jövőben tervezik megvalósítani, kormányzati segítséggel valósul meg. Ezért is állapodott meg Sopron és a kormány abban, hogy az MVP egyik lábaként egy ipari parkot alakítanak ki, ami a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.-vel közösen valósul meg. A város bízik benne, hogy a vasút és a GYSEV, valamint az új autópálya révén sikerül megnyerni a befektetőket. A város a magas hozzáadott értéket képviselő vállalkozások vagy logisztikai cégek jelentkezésére számít.

Az ipari park területe harminc hektár lesz, emellett Sopron három és fél hektáron épít egy inkubátorházat vagy más néven innovációs és technológiai centrumot. A teljes beruházástól azt remélik, hogy hosszú távon emelkednek a település adóbevételei. A gazdaságfejlesztési stratégia kialakításakor a város szorosan együttműködött az erdészeti és faipari egyetemmel és az alkalmazott művészeti intézettel.

Érdekesség, hogy a település egy ponton az MVP támogatási szerződésének módosítását kezdeményezte a kormánynál, és a rendelkezésükre bocsátott forrásokból két villa felújítása helyett (amelyeket később restaurálnak majd) inkább a városi piacot fejlesztik, mert arra a helyieknek jelenleg nagyobb szükségük van. A piac állapota borzasztó, nem biztosít méltó körülményeket a kereskedelemhez, a vásárláshoz. A beruházás során bővítik a lefedettségét, és új parkolóhelyeket alakítanak ki.

Ám ez a fejlesztés csupán ideiglenes, mert a város előre tekintve már egy teljesen új vásárcsarnok építését tervezi. A modern épület a ,48-as huszárlaktanya egyik felében épülne fel. A terület másik részén az egykori funkciótól nem teljesen idegen tevékenység kapna helyet, ide tervezik a tűzoltóság és rendőrség közös új központját.

Nem kétséges, hogy a városnak szüksége van új rendészeti, igazgatási centrumra is, mert a tűzoltóság és a rendőrség mostani épületei méltatlanok a szervezetekhez, az ott dolgozókhoz. A rendőrség jelenlegi épületét 1907-ben adták át, s a Kereskedelmi és Iparkamarának szolgált otthonául. A tűzoltóság százötven éves telephelye a legrégebbi az országhatáron belül, szép – múzeumnak, vélik a városházán. A 2030-ig tartó tervek között megtalálhatjuk továbbá a város színházának felújítását, folytatják a közlekedésfejlesztéseket, a parkolóhelyek kialakítását. A következő tíz évben fejlesztik a közösségi közlekedést, mert az autóbuszok átlagéletkora elérte a tizenöt évet, cserére szorulnak. A járműveket alacsony károsanyag-kibocsátású buszokkal szeretnék kiváltani.

A város egyik nagy vállalása lenne egy új intermodális csomópont kialakítása, amelynek keretében a helyközi buszpályaudvart a GYSEV-állomás mellé helyeznék át. A pályaudvar elé-alá kerülne egy mélygarázs is. És ha már vasút: Sopron azért is lobbizik, hogy a város és Győr között valósuljon meg a kétpályás vasúti összeköttetés a teherszállítás fejlődése érdekében. A város támogatná ezzel összefüggésben a GYSEV-et, hogy fejleszteni tudja a konténerterminálját.

A távlati célok közt szerepel egy kisgépeket fogadni képes repülőtér építése az ipari parkhoz közel eső területen. Már csak azért is, mert a település reményei szerint a most épülő park két-három éven belül megtelik, és újat kell kialakítani. A reményt táplálja, hogy a gyorsforgalmi úthálózatba való bekapcsolódással vélhetően újabb befektetők jelennek meg a városban. Nem arra kell gondolni persze, hogy gyárkémények nőnek majd ki a földből, a nehézipar befogadására Sopron nem alkalmas.

Szeretnének a városban egy új könyvárat építeni, az is elképzelhető, hogy az egyetemmel közösen hozzák létre a bibliotékát. A rehabilitáció is folytatódik majd, immár a városfalakon túl, a Lőverekben például a volt Szent Imre-kollégium mindenképpen megújul. A tíz éve üresen álló épületben a város a levéltári gyűjteményét helyezné el.

Amíg az álmaik megvalósulnak, folytatódik a Várkerület rekonstrukciója, a munka végén egységes arculatot nyer a közterület. Az önkormányzat számos iskolát és óvodát újított fel, modernizált energetikailag, és jelenleg zajlik a Százszorszép bölcsőde építése, amely mellett további bölcsődéket is tervez a város. A Lőverek parkerdejében sétautakat fejlesztenek, és street workout eszközöket helyeznek ki a szanatórium közelében.

A bor fontos tényező a városban és környékén. Nemcsak egy ital, hanem a kultúra, a hagyomány része, gazdasági tényező, egyben turisztikai vonzerő. A filoxéravészig errefelé jobbára fehér szőlőt termeltek, azóta viszont a száraz vörösbor, a kékfrankos visz mindent. A helyi borászok és borkedvelők tudják: amit a pohárba töltenek, az jó, de hogy ez máshol is ismert legyen, ahhoz sokat kell még dolgozni, főleg marketing, PR területen. Ez azért is lényeges, mert az ide érkező turista elsősorban a boron keresztül élheti meg a jellegzetes soproni ízt. A város ehhez minden támogatást megad: olyan szintre emelnék a bor hírét, mint amilyen a minősége. Ahogy azt is támogatják, hogy az 1895 óta működő sörgyárnak legyen saját kóstolója, rendezzenek a városban sörnapokat.