Belföld

Gulyás: A magyar gazdaságvédelem az egyik legsikeresebb a munkaerőpiac tekintetében

A magyar gazdaságvédelem a munkaerőpiac tekintetében az egyik legsikeresebb, a munkanélküliségi ráta sokkal jobban alakul, mint az Európai Unióban - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten.

Gulyás: A magyar gazdaságvédelem az egyik legsikeresebb a munkaerőpiac tekintetében
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón
Fotó: MH/Purger Tamás

A miniszter közölte: a munkahelyek és a családok védelme, a vállalkozások támogatása továbbra is kiemelten fontos a kormánynak.

Az elmúlt időben a kormány 1,4 millió álláshely megvédéséhez vagy létrejöttéhez járult hozzá, ennek is köszönhető, hogy jelenleg több mint 4,5 millió ember dolgozik, ami alig marad el a mindenkori legnagyobb foglalkoztatástól - mondta.

Megjegyezte: az EU-ban 7 százalék felett, 7,5 körül van a munkanélküliség aránya, Magyarországon 3,9 százalék.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a kormányülésen Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter ismertette a terveit, és egy hét múlva konkrét előterjesztést tesz.

Elmondta: benyújtják az Országgyűlés elé a hitelmoratórium meghosszabbításáról szóló javaslatot, e szerint továbbra sem kell törlesztenie annak, aki nyugdíjas, gyermeket nevel vagy közfoglalkoztatott, illetve azoknak a cégeknek, amelyek bevétele több mint 25 százalékkal visszaesett.

Gulyás Gergely a nemzeti konzultáció eredményeit ismertetve közölte: a legtöbb válaszadó - 83 százalék - a maszkviselés szabályait támogatja a védelmi intézkedések közül. 79 százalék támogatja a rendezvények korlátozását és a határok lezárását, 78 százalék a távolságtartást, 64 százalék az eszközök kivitelének korlátozását, 62 százalék az időseknek fenntartott idősávot, 61 százalék az ingyenes parkolást és 59 százalék a kijárási korlátozást.

A miniszter köszönetet mondott, hogy ilyen sokan kitöltötték a nemzeti konzultációt. Azt mondta, ez volt a második legnagyobb részvétel, és ez is mutatja, hogy a kormány javaslata a társadalmi párbeszédre beváltotta a reményeket.

Gulyás Gergely köszönetet mondott a nemzeti konzultáció kitöltéséért
Gulyás Gergely köszönetet mondott a nemzeti konzultáció kitöltéséért
Fotó: MH/Purger Tamás

Január 1-jétől a háziorvosok a bértáblában szereplőnél nem kereshetnek kevesebbet

A kormány jövő év január 1-jétől garantálni kívánja, hogy a háziorvosok a bértáblában szereplő összegnél kevesebbet ne kereshessenek - mondta Gulyás Gergely.

Jelezte: a részletszabályokat most dolgozzák ki, és erről is egyeztetnek még a Magyar Orvosi Kamarával. A miniszter korszakhatárnak nevezte az orvosi béremelést, és rámutatott:

2021. január 1-jétől - az orvosi bértáblából kiindulva - 125 százalékos növekedés valósulhat meg.

Kifejtette: egy három éve dolgozó rezidensnek, akinek nincs szakorvosi végzettsége, január 1-től bruttó 613 ezer forintos bére lesz, egy negyven évet meghaladó szolgálati idővel bíró orvos közel bruttó 1,7 millió forinttal számolhat.

2022. január 1-től a három éve dolgozó rezidens bruttó 788 ezer forintot, a több mint 40 éve dolgozó orvos bruttó 2,1 millió forintot várhat. Egy 11 éve dolgozó orvosnak 1,260 millió forint lesz a bértábla szerinti bére - mondta.

Kitért arra is, hogy 2023. január 1-jével az említett kategóriák közül az elsőben 875 ezer, a másodikban közel 2,4 millió forint lesz a bér, míg a harmadikban mintegy 1,4 millió forint lesz a jövedelem.

Jelezte: felfelé 20 százalékos eltérítésre van lehetőség, eszerint az orvosi bértábla szerinti legmagasabb bér - ügyeleti díj nélkül - 2,8 millió forint felett lesz.

Ez nagy lépés, korszakhatár az egészségügy történetében az 1990 utáni időszakot tekintve - értékelt. Kiemelte, hogy ezzel a hálapénzt ki tudják vezetni a rendszerből, és külön örömnek nevezte, hogy mindez a Magyar Orvosi Kamara javaslata alapján valósulhat meg.

Megjegyezte: a kormány a legkedvezőbb bértáblajavaslatot fogadta el.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: olyan vitás kérdés nem merült fel, amelyet ezután ne lehetne rendezni, a részletszabályokat pedig szintén az orvosi kamarával közösen dolgozzák ki.

A járványügyi védekezésről szólva ismertette: 36 kijelölt járványkórház van az országban, az átvezénylések arányát tekintve „még messze vannak” az egészségügyi dolgozók egy százalékától.

Elmondta: ha egy orvos 4, 6 vagy 8 órában dolgozik, akkor az új bértábla mellett a kórház beleegyezésével lesz lehetősége magánpraxis folytatására. Azt mindenképpen szeretnék ugyanakkor megszüntetni, hogy egy orvos három helyen rendeljen, és mellette 8 órában dolgozzon.

Szavai szerint abból érdemes kiindulni, hogy 10-12 óránál hosszabb időben nehéz felelősségteljes munkát végezni.

Gulyás Gergely az orvosok vezényelhetőségével kapcsolatos kérdésre válaszolva leszögezte: egy egészségügyi válsághelyzetben, járványügyi készültség idején a vezénylés indokolt és valószínűleg elkerülhetetlen, ugyanakkor békeidőben, normálisan működő egészségügy mellett ez egészen kivételes eszköz.

Ez a szabály rendkívüli helyzetekre való, senki nem gondolkodik abban, hogy debreceni orvosokat a szombathelyi kórházba rendeljenek át - mondta a miniszter, aki szerint például egy sok sérülttel járó vonat- vagy buszbaleset lehet indoka ilyen lépésnek.

Jelezte azt is, hogy a részletszabályokat rögzítő kormányrendeletről egyeztetnek a Magyar Orvosi Kamarával. Kitért arra is: novemberben valamennyi rendeletet el akarják fogadni, a szülészet és nőgyógyászaton kívül viszont nem lát olyan területet, ahol nagyon eltérő szabályokat kellene megalkotni.

A háziorvosok béremeléséről szólva a miniszter közölte: itt még nehezebb megmondani, hogy mennyi a jövedelem, mert annak egy része a kártyapénz, ami pedig attól is függ, kinek mekkora a praxisa.

Itt ezért egységes béremelésről beszélni értelmetlen, azt tudjuk rögzíteni, hogy ha valakinek egy bizonyos összeget nem ér el a fizetése, akkor azt az állam kipótolja - tette hozzá, jelezve, hogy a részletes szabályok most készülnek.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: összesen 72 százalékkal emelkedik az ápolók bére ebben a kormányzati ciklusban, ilyenre korábban soha nem volt példa. Kifejtette: november 1-jével 20 százalékkal nő az ápolók fizetése, 2022-ben pedig további 30 százalékos emelést kapnak.

Kiemelte: a jelenlegi helyzetben az orvosoknak és az ápolóknak hatalmas a felelőssége, ezért jó, hogy olyan törvényt sikerült elfogadni az orvosi béremelésről, amelyet illetően egyetértés van a politikában és a szakmával is.

A miniszter közölte: fontos a hálapénz kivezetése, és az, hogy olyan orvosi bértáblát fogadtak el, amely az elvándorlást is lassítja, sőt ha világos viszonyok lesznek az egészségügyben, sokan lehetnek, akik szerint megéri külföldről hazatérni.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Gulyás Gergely a kormányinfón
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Gulyás Gergely a kormányinfón
Fotó: MH/Purger Tamás

Magyarország a második hullámban is a jobban védekező országok között van

Gulyás Gergely a járványhelyzetről azt mondta, hogy Magyarország a második hullámban is a jobban védekező országok között van.

A legfontosabb összehasonlítási alap az elhunytak száma, és e tekintetben Nyugat-Európa több nagy és gazdag országa mesze elmarad Közép-Európa mögött, Magyarország pedig a közép-európai átlagot hozza - mutatott rá.

Megjegyezte: Magyarországon 90 haláleset jut egymillió főre, ez az adat a térség átlagának felel meg.

Gulyás Gergely kiemelte: azért, hogy a második hullám idején ne romoljanak a számok, mindenkit a szabályok betartására kérnek, mert ez az egyetlen garancia arra, hogy a lehető legkevesebben betegedjenek meg és a lehető legtöbb életet meg tudják óvni.

Az első hullámban a legfontosabb cél az időnyerés volt az egészségügy felkészítése érdekében, de most a védekezéshez szükséges eszközök rendelkezésre állnak, a személyi és fizikai feltételek is adottak - jelentette ki.

Arról, hogy Gajda Péter kispesti polgármester tudott arról, hogy egyik munkatársa kábítószert fogyasztott, azt mondta: ez bűncselekmény Magyarországon, ha a gyanú fennáll, büntetőeljárásnak kell indulnia.

A politikai következtetéseket pedig a baloldalnak kell levonnia - mondta, hozzátéve: azt látják, hogy például sem az antiszemita kijelentés, sem a kábítószer-fogyasztás nem kizáró ok, hogy a közösségük része legyen valaki.

A finanszírozási források biztosítását tudják ígérni, minden egyéb rajtuk kívülálló - reagált egy másik, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kialakult helyzetet felvető kérdésre.

A nyugdíjprémiumra tervezett idei 20 milliárd forint sorsáról azt mondta, minden hasonló tétel a gazdaságvédelmi alapba került. A nyugdíj-kiegészítés pontos forrásáról a kormány vonatkozó döntése után ígért tájékoztatást.

A mátrai erőmű sorsáról jelezte: a kormány támogatja azokat az átalakításokat, amelyek összefüggésben vannak a Magyarország által vállalt klímacélokkal.

A rémhírterjesztés szélsőséges formájára jelenleg is alkalmazható a közveszéllyel fenyegetés büntetőjogi eljárása - válaszolta a miniszter arra a kérdésre, hogyan lehet fellépni a vírustagadókkal szemben. Hozzátette: a kormány a szigorú szabályt rendkívüli helyzetre tartotta indokoltnak, de ha konszenzust lehet teremteni egy, a jelenleginél szigorúbb szabályozás elfogadásában, a kormány erre készen áll.

Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az unió az év végéig fogadjon el szigorú szankciókat az uniós források felhasználási szabályainak megsértőire. Azonban a forráshoz jutás összekötése a jogállami előírásokkal a politikai zsarolásra teremt lehetőséget a jobboldali kormányokkal szemben - reagált az Európai Parlament e heti döntésére.

A kaszinóknak is be kell zárniuk este 11-ig, az erről szóló rendelet várhatóan még a héten megjelenik - ismertette a kormánynak az operatív törzs javaslatára hozott döntését.

Az úzvölgyi katonatemető tulajdonlását érintő, Csíkszentmártonnak kedvező ítéletről szólva közölte: üdvözlendő a döntés, és remélhető, hogy Romániában is végrehajtják majd a bírósági döntéseket.

Ha nem így lesz, a magyar kormány nemzetközi fórumokon teszi majd azt szóvá - tudatta. Közölte: a román hatóságoktól joggal várható el, hogy fellépjenek az előre várható nacionalista fenyegetés ellen.

A miniszter „súlyos ügynek” nevezte, hogy a tiszaújvárosi időközi választáson ellenzéki színekben induló Bíró László azután nem fizette ki a varrónőit, hogy a vállalkozása felvette az 50 millió forintos állami támogatást. Közölte: le kell folytatni a szükséges vizsgálatokat.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter - kérdésre válaszolva - a tiszaújvárosi ellenzéki jelölttel, Bíró Lászlóval kapcsolatban egyedülálló botránynak nevezte, hogy a teljes baloldal és Karácsony Gergely főpolgármester is beállt egy olyan jelölt mögé, aki Budapestet „Judapestnek” nevezi és egyértelmű antiszemita megnyilatkozásokat tesz.

Ez a baloldal elmúlt harminc évben gyűjtött nagyon kevés hitelességét teljes egészében semmisíti meg - fogalmazott, hozzátéve, hogy a főpolgármester személyes felelőssége, hogy ebben részt vesz.

Gulyás Gergely a főpolgármester által felvetett félszázalékos iparűzésiadó-emelést úgy kommentálta: a baloldali válságkezelés mindig adóemeléssel jár, ezzel szemben a jobboldali-konzervatív-kereszténydemokrata kormány az adócsökkentés kormánya.

Hozzátette: ha a főváros spórolni akar, akkor egymilliárd forintot is megtakaríthat, ha visszaállítja a főpolgármester-helyettesek korábbi számát.

A Radetzky-laktanya épületének felújításáról elmondta: a főváros javára fog válni a beruházás, amelynek során szállodát és irodaházat alakítanak ki, úgy, hogy az épület Duna felőli eredeti arculatát megőrzik.

Azt, hogy a Marosvásárhely magyar polgármesterének a Momentum románul küldött gratulációt, a miniszter úgy kommentálta: ez logikus folytatása annak, hogy a Momentum a kampányban az RMDSZ-szel szemben román pártot támogatott.

A Momentumra is joggal tekintünk a gratuláció után román pártként - jelentette ki.

A CEU-val kapcsolatos európai bírósági döntésről szólva Gulyás Gergely elmondta: vizsgálják az ítéletet és annak megfelelő szabályozást fognak elfogadni. Arra a felvetésre, hogy CEU ügyében az EU bírósága túlterjeszkedhetett, Gulyás Gergely közölte: a szolgáltatási irányelv értelmezésével kapcsolatban komoly szakmai viták lesznek, mert ha csak az uniós joganyagot vették volna figyelembe, akkor nem lehetett volna meghozni ezt ítéletet. Jelezte: van lehetőség az ítélet pontosítását kérni, ezzel a kormány szerinte élni fog.

Azt, hogy Soros György próbaper indítására szólította fel az EU-t Magyarországgal szemben, Gulyás Gergely úgy értékelte: a próbaper az európai jogban ismeretlen fogalom, így nem értelmezhető.

Az Áder János köztársasági elnök esetleges utódjára vonatkozó kérdésre a miniszter elmondta: a miniszterelnök a Fidesz elnökségi ülésén egyértelművé tette azt a határozott szándékot, hogy 2022. január 1-jéig ne legyen szó az államfőválasztásról és -jelöltekről sem.

A miniszter véleményét arról is kérdezték, hogy a Kúria új elnöke, Varga Zsolt András személyében olyan ember lehet, aki nem ítélkezett bíróságon.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: 2012-től az Alkotmánybíróság érdemi bíráskodó-ítélkezési tevékenységet végez, így aki ezt követően töltött be alkotmánybírói tisztséget, annak az ítélkező tevékenység rendelkezésére áll.

Hozzátette: Varga Zsolt András az egyik legtekintélyesebb magyar jogászprofesszor, tanszékvezető egyetemi tanár, a Velencei Bizottság tagja, így aligha van alkalmasabb nála a Kúria vezetői tisztségére.

Kapcsolódó írásaink