Belföld

Vörösiszap- katasztrófa: az igazság­szolgáltatást már tíz éve várjuk

Az első- és másodrendű vádlott védője felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, Bakonyi Zoltán ügyvédje eljárási okokra hivatkozva indítványozta védence felmentését. Az ügy a Kúrián folytatódik november 3-án

Tíz esztendeje történt Magyarország legnagyobb ipari katasztrófája, a tíz ember halálát okozó kolontári vörösiszapömlés. A Kolontár és Ajka között létesített vörösiszap-tároló gátja 2010. október 4-én, nem sokkal 12 óra után szakadt át. A kiömlő, csaknem 0,7 millió köbméternyi lúg tíz négyzetkilométeres területet borított be. A környék máig nyögi az emberi felelőtlenség nyomán keletkezett károk örökségét, jogerős ítélet pedig még mindig nem született.

Vörösiszap- katasztrófa: az igazság­szolgáltatást már tíz éve várjuk
Marsbéli tájjá változott a környék, a pusztítás rettenetes volt
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

 
A 2010-ben hivatalba lépett második Orbán-kormány súlyos helyzetben vette át az ország irányítását. Nemcsak a gazdaság volt gyatra állapotban, hanem az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb árhulláma is levonult a Dunán, ősszel pedig bekövetkezett hazánk legnagyobb ipari katasztrófája, a tíz ember halálát és másfél száz sérülését okozó vörösiszapömlés.

A kiáramlott vörösiszap mennyisége: 0,7 millió m3. Halottak száma: 10. Sebesültek száma: 156. Kitelepítettek száma: 395. Elöntött terület: 10 km2. A helyreállításra fordított összeg: 38 milliárd forint.  Az okozott kár: becslések szerint 21 milliárd forint

A Mal Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített, X. számú vörösiszap-tárolójának gátja 2010. október 4-én, 12 óra után öt perccel átszakadt, és a kiáradó mintegy 0,7 millió köbméternyi, csaknem nyolcszázalékos, iszaptartalmú lúg tíz négyzetkilométeres térséget borított be. Elmosta Kolontár felét, Devecser egyharmadát és Somlyóvásárhelyen is romba döntött három házat.

Az árhullám néhol két méter magasra torlódott, erejére jellemző, hogy a kolontári vasúti töltést és a mellette álló betonhidat szó szerint elragadta, az útjába kerülő épületek nagy részét pedig összedöntötte. A súlyosan szennyező anyag belekerült a Torna-patakba, amelynek vizét az útba eső tározókból próbálták hígítani. A lúg a Marcalon keresztül eljutott a Rábába, onnan pedig a Mosoni-Dunába és a Dunába. Az eset nyomán a Torna-patak teljes élővilága elpusztult. Mivel a helyszínre elsőként kiérkező tűzoltókat senki nem tájékoztatta, hogy a vörösiszap lúgos, közülük is számosan megsérültek. A Magyar Honvédség alakulatai az eset után alig pár órával már a helyszínen tartózkodtak, segítettek az emberek és az értékek mentésében, majd nem sokkal később befutottak a katasztrófavédelem munkatársai is.

A példátlan tragédia nyomán megrendítő mértékű összefogás jött létre, s az újjáépítés is rekordgyorsasággal zajlott, nagyon komoly állami támogatással
A példátlan tragédia nyomán megrendítő mértékű összefogás jött létre
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A Mal vezetői kezdetben nem sok együttérzést mutattak – Bakonyi Zoltán, a vállalat vezetője például azt nyilatkozta, hogy a vörösiszap nem veszélyes, abban nincsenek egészségre veszélyes szabad gyökök, ártalmatlan anyagról van szó. Beszélt arról is, hogy a tározó gátja az erő szimbóluma volt, és a bekövetkezett esemény ellentmond a fizika törvényeinek. Erre válaszul Pintér Sándor belügyminiszter azt ajánlotta a cégvezetőknek, hogy ha szerintük nem veszélyes az anyag, „akkor fürödjenek meg benne”. Bakonyi nyilatkozata óriási felháborodást váltott ki.

Orbán Viktor miniszterelnök október 11-én napirend előtti felszólalásában bejelentette, hogy őrizetbe vették a Mal Zrt. vezérigazgatóját, a vállalatot állami irányítás alá vonják és Bakondi György katasztrófavédelmi biztosként átvette a Mal Zrt. vezetését. Az Országgyűlés rekordtempóban, október 11-én fogadta el a sajtóban csak lex Malként emlegetett jogszabályt, amely a jövőben lehetővé teszi, hogy katasztrófahelyzetekben az állam átvehesse bármelyik magáncég irányítását.

A kárt szenvedett emberek megsegítésére megmozdult az egész ország, és külföldről is számos adomány érkezett. Ugyanakkor a kormány hamar kijelentette, egységesen hozzák helyre a településeket, a segítséget pedig egy alapba gyűjtik. Végül Devecseren és Kolontáron két lakóparkban mintegy százhúsz családi ház készült el a Turi Attila, Zsigmond László és Jánosi János vezette tervezőcsapat munkája nyomán. A Kós Károly Egyesülés tagjai egységes arculatú, de az egyedi igényeket is lehetőleg figyelembe vevő új otthonok sorát hozták létre, és tették mindezt rekordidő alatt, hiszen 2011. augusztus 11-én már beköltözhettek a családok új otthonaikba. A kormány végül összesen 38 milliárd forintot költött a vörösiszap-katasztrófát követő károk helyreállítására.

A vörösiszapper tárgyalásának első napján, 2012. szeptember 24-én a Veszprémi Törvényszéken Fejes Péter ügyész több mint három órán keresztül olvasta fel a 91 oldalas vádiratot. Ebből egyebek mellett kiderült, hogy a műszerek egy órával a gátszakadás előtt már katasztrófahelyzetet jelző adatokat mutattak, de a vállalatnak nem volt olyan monitoringrendszere, amely automatikusan vészjelzést adott volna le a diszpécserek számítógépére, ezért nem is figyelmeztették a környező falvak lakóit.

A halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt indult eljárásban tizenöt ember ellen emeltek vádat. Időközben 2013 februárjában a Mal jogerősen kártérítési pert vesztett, ezért elrendelték a cég felszámolását. A 2016. január 28-án lezárult elsőfokú eljárásban a Veszprémi Törvényszék az összes vádlottat felmentette minden vádpont alól, az ítélet indoklása szerint a katasztrófát a kilencvenes években elkövetett tervezési hibák okozták. A bíróság megdöbbentő döntése közfelháborodást okozott. Az ügyészség fellebbezett. A 2018. február 4-én a Győri Törvényszék megismételt elsőfokú eljárásában kihirdetett ítélet szerint a per fő vádlottjai letöltendő börtönbüntetést kaptak.
 

A példátlan tragédia nyomán megrendítő mértékű összefogás jött létre, s az újjáépítés is rekordgyorsasággal zajlott, nagyon komoly állami támogatással
Az újjáépítés is rekordgyorsasággal zajlott, nagyon komoly állami támogatással
Fotó: ORFK/H. Szabó István

A 2019. december 13-án a Győri Törvényszéken hozott jogerős ítélet szerint hét vádlott esetében súlyosították az első fokon kiszabott döntést, a törvényszék három vádlottra szabott ki végrehajtandó szabadságvesztést. Az elsőrendű vádlottat, B. Zoltánt, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. egykori vezérigazgatóját a korábbi két év hat hónap letöltendő fogház helyett négy év, a másodrendű vádlottat, D. Józsefet, a cég egykori műszaki igazgatóját a korábbi két év letöltendő fogház helyett három év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. Az ötödrendű vádlottat két és fél év börtönbüntetésre ítélték.

A harmadrendű, hatodrendű és nyolcadrendű vádlott felfüggesztett szabadságvesztés büntetését két év fogházra (négy esztendőre felfüggesztve), a negyedrendű diszpécser büntetését egy év hat hónap fogházbüntésre (három évre felfüggesztve), az ötödrendű vádlott hidrátgyártási üzemvezető (aki a vörösiszap-kazetták üzemeltetésének felelőse is volt) büntetését két és fél év fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre súlyosította. A Győri Törvényszék ezt meghaladóan – a minősítések pontosítását kivéve – az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az ügy ezzel azonban nem jutott nyugvópontra, ugyanis az első- és másodrendű vádlott védője felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.

Bánáti János, az elsőrendű vádlott, B. Zoltán ügyvédje áprilisban azt közölte lapunkkal: eljárási okokra hivatkozva indítványozta védence felmentését.

A védő szerint ugyanis az ügy megismételt elsőfokú eljárásában a Győri Törvényszék nem járhatott volna el. A tárgyalás a Kúrián folytatódik, legközelebb november 3-án tartanak nyilvános ülést.

Orbán Viktor videóval emlékezett a katasztrófára

Az évforduló kapcsán vasárnap Orbán Viktor is megemlékezett a katasztrófáról. A kormányfő egy videót posztolt a közösségi oldalára.

Objektum doboz

Az elpusztult városrészt újra megtöltik élettel

Ferenczi Gábor, Devecser polgármestere: Az ítéletnek arányosnak kell lennie, és szeretném, ha végül nem a gátőr vagy a meteorológus lenne a fő bűnös, hanem azok, akik a cég döntéshozatalában részt vettek
Ferenczi Gábor, Devecser polgármestere: Az ítéletnek arányosnak kell lennie, és szeretném, ha végül nem a gátőr vagy a meteorológus lenne a fő bűnös, hanem azok, akik a cég döntéshozatalában részt vettek
Fotó: MH


A lelki sebek valószínűleg sosem fognak begyógyulni, ám fizikai értelemben Devecser már túl van a tragédián – mondta lapunknak Ferenczi Gábor, a település független polgármestere, aki a katasztrófa idején parlamenti képviselő volt. Elkeserítőnek tartja, hogy a bírósági eljárás újraindult, miközben a felelősség szerinte egyértelmű, és vállalniuk kellene „a profithajhászás miatt katasztrófát okozó” cég vezetőinek.

– Tisztán élnek még az emlékek?

 

– Szerencsére már halványodnak, bár a lelki sebek valószínűleg sosem fognak begyógyulni. Talán a gyermekek és az idősebb korosztály számára volt ez olyan trauma, amelyet valószínűleg egész életükben nem tudnak kiheverni. Az idősek számára rettenetes sokk volt, hogy évtizedek munkája ment pillanatok alatt tönkre, amikor ingatlanjaikat elöntötte a vörösiszapár.
 

– Milyen érzés volt a települést szinte teljesen megsemmisülten látni?
 

– Épp a parlamentben vártam akkor a plenáris ülést. Először hihetetlen volt, hogy ilyen megtörténhet. Autóba ültünk és a helyszínre siettünk. Fél három körül értünk Devecserre, először nem is akartak minket beengedni. Döbbenetes látvány fogadott. Egy marsbéli táj, egyszerűen összeegyeztethetetlen azzal, amelyre az ember emlékezett. Kétségbeesetten próbálták menteni a menthetőt. Ekkor még arról volt szó, hogy a sérülteket hogyan lássák el, és hogyan mentsék ki azokat, akik bent rekedtek az ingatlanokban. Borzasztó belegondolni abba, mekkora lehetett volna a tragédia, ha nem fényes nappal szakad át a gát, hanem éjszaka.
 

– Az első beköltözők a következő év június elején már átvehették új házaikat. Ez is mutatja, hogy a tragédia után példaértékű volt az összefogás.


– Az akkori polgármester és a képviselő-testület emberfeletti munkát végzett, egy addig sosem tapasztalt helyzetben. És valóban, megrendítő volt látni az összefogást, mindenhonnan érkező segítségnyújtást.
 

– Mi lett azokkal a területekkel, amelyeket tíz éve elöntött a vörösiszap?
 

– Tizennyolc utca semmisült meg akkor, egy teljes városnegyed. A Bocskai utcában hamarosan két önkormányzati társasházat fogunk átadni hat lakással, illetve annak szomszédságában egy családi ház épül, ahová egy nagycsalád fog beköltözni. Nemrég adtunk át szintén ebben az utcában egy játszóteret és egy fitneszparkot. Több cég is megkezdte a működését az érintett területen, üzemcsarnokok épültek. Folytatjuk a parkosítást is. Bízom benne, hogy a tíz éve elpusztult városrészt újra meg tudjuk tölteni élettel.
 

– Mire volt szükség ahhoz, hogy a terület újra használható legyen?
 

– Komplett talajcsere valósult meg. Már csak a várkertben lehet látni az öreg fák törzsén a vörösiszap nyomát. Egészségügyi probléma már egyáltalán nincs. Másfél évvel ezelőtt volt légszennyezettség-mérés a téli és a nyári időszakban is, és mindkettő azt mutatta, hogy a levegő minősége kiváló, nem lépte túl az egészségügyi határértéket semmilyen szegmensben. Nem szeretném, hogy bárki is azt higgye, egészségtelen itt élni, vagy a nálunk termelt élelmiszer káros. A természet megújította önmagát. Persze, mi is segítettünk neki, nagyon komoly állami támogatással.


– A büntetőperben viszont még mindig nem született ítélet, immár tíz éve nincs hivatalosan felelőse a történteknek.


– Engem nagyon elkeserített, amikor kiderült, hogy teljesen az elejéről kell kezdeni az egész eljárást. Pedig egyértelmű a felelősség, amelyet egy jogállamban vállalniuk kellene a profithajhászás miatt katasztrófát okozó cég vezetőinek. A tragédia közvetlenül tíz ember életét követelte, és a hivatalos adatok szerint legalább százötvenen megsérültek. Az ítéletnek ezzel arányosnak kellene lennie. Elfogadhatatlan, hogy tíz emberélet kioltása komoly szankció nélkül maradhat. Szeretném, ha végül nem a gátőr vagy a meteorológus lenne a fő bűnös, hanem azok, akik a cég döntéshozatalában részt vettek. Megjegyzem, a környezetvédelmi hatóság szerepe is érdekes, hiszen egy ilyen ipari létesítményt folyamatosan ellenőrizni kell, kérdés, mennyire körültekintően jártak el.
 

– Kolontárról és Devecserről a mai napig a vörösiszap jut nagyon sok ember eszébe. Lehet ezen változtatni?
 

– Elég sok minden történt az elmúlt tíz évben Devecserben, fizikai értelemben már túl van a település a tragédián. Örülnék, ha a turisztikai értékeink kerülnének most már előtérbe, amelyekre büszkék vagyunk.

Kapcsolódó írásaink

Még mindig nincs vége a vörösiszappernek

ĀFelülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához a másodrendű vádlott ügyvédje is, az első- és másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését, illetve védence felmentését kérve

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom