Katolikus együttműködés a járványban

Ennek keretében a katolikus fenntartású szociális intézményhálózat innovatív, a kötelező járványügyi intézkedéseken felüli, biztonságosabb eljárásrendet vezet be. Veres András kiemelte: azokért tartozunk elsősorban felelősséggel, akikkel a gondviselés egy útra terelt bennünket. Jelképes és példaértékű, hogy két egyházi intézmény megerősítette a korábbi együttműködését, fölhívva a figyelmet mások számára is ennek fontosságára a Covid-járvánnyal szembeni küzdelemben – fogalmazott, majd Isten áldását kérte a munkára.

Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár hangsúlyozta: a katolikus egyház és a magyar állam között tíz éve tart az a természetes együttműködés, amely segíti, hogy közfeladatok ellátásában az egyház – missziója szerint – minél nagyobb szerepet vállaljon. Az elmúlt tíz évben a szociális szakellátás területén tizenötről huszonöt százalékra, a gyermekvédelemben pedig hétről hatvan százalékra nőtt az egyházi fenntartói arány. A magyar kormány egyértelmű törekvése most az, hogy az ország működőképességét fenntartsa úgy, hogy közben kiemelt figyelmet fordítanak a legveszélyeztetettebbekre, az idősekre – jelentette ki.

Vajda Norbert, a több mint ezer idős emberről gondoskodó, idén hetvenéves Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója arról beszélt, hogy intézményeik a megállapodás értelmében specifikus tanácsokat kapnak eljárásrendjeik még biztonságosabbá tételéhez. Azt várják, hogy a fertőzések megelőzése még sikeresebb legyen, ugyanakkor megjelenése esetén jobb eséllyel tudják megfékezni a vírus terjedését. Toldy-Schedel Emil, a Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója a megelőzés fontosságát hangsúlyozva azt mondta, olyan társadalmi csoportokért is felelősek, amelyek nem feltétlenül jelennek meg a kórházban. Felelősségüknek nevezte továbbá, hogy a különösen sérülékeny csoportoknak minden segítséget megadjanak, és átadják a koronavírussal kapcsolatos tudásukat a partnerintézményeknek.