Belföld

Politikai blöff, szociális demagógia

Egyes országokban megbukott, másutt elutasítják, az OECD ellenzi, nem ösztönöz munkavállalásra, ellenben drága – ez a Párbeszéd új „csodafegyvere”, az alapjövedelem

A Párbeszéd nemrégiben európai kezdeményezéssel élt az alapjövedelem ügyében, ugyanakkor valószínűleg ők is tisztában vannak azzal, hogy akciójuk kudarcra van ítélve – mondta lapunknak Szolomayer Balázs, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Politikai blöff, szociális demagógia
Önépítés. Karácsony Gergely és pártja országos kampányba kezdett
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Az alapjövedelem koncepciójának bevezetése nem új keletű gondolat a Párbeszéd részéről, már a 2010-es országgyűlési választási programjában is szerepelt az LMP-nek – hívta fel a figyelmet lapunknak Szolomayer Balázs, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Szerinte az alapjövedelem leegyszerűsítve abból az elképzelésből indul ki, hogy az államnak minden állampolgára számára biztosítania kell egy bizonyos összeget, mely az alapvető létbiztonsághoz szükséges.
Az elképzelés buktatója ugyanakkor az – folytatta a szakértő –, hogy ha minden ember számára biztosított az alapvető megélhetés, akkor miért is menne el bárki dolgozni? Vagyis nem ösztönöz munkára. Ezen felül pedig növeli a feketegazdaság, a be nem jelentett munkaviszonnyal rendelkezők számát is – sorolta az ellenérveket Szolomayer, aki szerint a koncepció összességében eladósodáshoz és a költségvetési egyensúly totális megbomlásához vezetne.
A Párbeszéd javaslata szerint – bár erről kevesebbet beszélnek – az alapjövedelem több ezer milliárdba kerülne, bevezetéséhez pedig nem lenne elegendő csupán költségvetési tételek átcsoportosítása, hanem brutális adóemelésekre és új adónemekre is szükség volna. A zöld párt gazdasági szakértője, Büttl Ferenc egy interjúban be is vallotta, hogy a személyi jövedelemadó drasztikus növelésén túl a vagyonadó és az ingatlanadó kivetése is indokolt lenne – mutatott rá a vezető elemző.

Egy minapi interjúban a Párbeszéd társelnökeként Karácsony Gergely háromezer milliárdos költséget említett, és azt magyarázta, hogy ehhez nem lenne szükség különösebb átcsoportosításokra, ennyi tartalék bizonyosan van a büdzsében. Ez mindenképp „nagyvonalú” kijelentés.

Szolomayer úgy véli, nem véletlen, hogy egyetlen ország sem merte meglépni a juttatást. Finnországban a feltétel nélküli alapjövedelmet tesztelték pár évig, ennek során kétezer munkanélküli részesült havi 560 eurós adómentes juttatásban, ám a kísérlet látványosan elbukott. Leginkább azért, mert nem serkentette álláskeresésre a munkanélkülieket, miközben csak a teszt húszmillió euró közpénzt emésztett fel. A tehetős és munkakultúrájáról híres Svájcban pedig népszavazáson utasították el az ötletet a választók, mintegy háromnegyed-egynegyedes arányban.

Ismeretes, a Párbeszéd nemrégiben európai kezdeményezéssel élt az ügyben, ugyanakkor valószínűleg ők is tisztában vannak azzal – véli Szolomayer –, hogy akciójuk kudarcra van ítélve. Amennyiben ugyanis eltekintünk attól, hogy a kérdés nem uniós, hanem tagállami hatásköröket érint, kevéssé valószínű, hogy a teljes magyar népesség körében egy százalék körül mozgó párt össze tudna gyűjteni hét euró­pai országból több mint egymillió aláírást – mutatott rá az elemző, aki szerint tehát minden valószínűség szerint a 2022-re való felkészülés jegyében zajló választói adatbázis-építéssel van dolgunk.

Az OECD 2017-ben készített elemzést a témában. Arra jutottak, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése, a robotok térnyerése és a technológiai munkanélküliség olyan problémák, amelyek maguktól nem fognak megoldódni, a gazdaságpolitikának valamit tennie kell. A feltétel nélküli egységes alapjövedelem azonban nem hatékony a szervezet szerint, egy átalakított, célzott szociális segítséget nyújtó és olcsóbb verziója azonban működhet. A tanulmányban szereplő négy ország – Olaszország, Franciaország, Finnország és Nagy-Britannia – esetében egy ilyen kifizetéshez a GDP további 8–15 százalékára lenne szükség, amit elsősorban természetesen adóemeléssel lehetne finanszírozni.

A kormánypártisággal bajosan vádolható 444-nél működő Qubit nevű blog korábbi számításai szerint ahhoz, hogy egy havonta 83 ezer forintos alapjövedelmet ki tudjon fizetni mindenkinek a magyar költségvetés, nyolcvan százalékkal több bevételre lenne szüksége, ami „elképesztő mértékű adóemelést jelentene”.

A másik probléma, hogy ha lenne feltétel nélküli alapjövedelem, akkor a jelenlegi szociális ellátásokat nagy valószínűséggel leépítenék, ami azt jelentené, hogy lennének vesztesei is a rendszernek. Nem is kevesen:
az OECD szerint akár a társadalom 20-25 százalékára is rúghatna a rosszabbul járók aránya, akik ráadásul nagyrészt a leginkább rászorulók közül kerülnének ki.

További érdekesség, hogy egy hasonló, minimumjövedelemnek nevezett konstrukciót már bevezettek korábban a XIV. kerületben, 2014 és 2018 között, Karácsony Gergely polgármestersége idején. Csakhogy a jelenlegi főpolgármester, aki ezzel a témával alighanem a potenciális miniszterelnök-jelöltségének próbál megágyazni, nyilatkozataiban nem emlegeti a zuglói „sikereket”. Alighanem azért nem, mert ilyesmiről nem tudna beszámolni. Kiszelly Zoltán politológus lapunknak a szociális demagógia kifejezést használta a nemzetközileg elbukott ötlet újramelegítése kapcsán.

Kapcsolódó írásaink