Belföld

A királynék városa a kultúra és a családok fellegvára

A térség akkor stabil, ha a központja is az, ha Veszprém erősödik, vele együtt erősödik a térség is – vallja az önkormányzat vezetése

A polgárok ne csak lakóhelyként gondoljanak a településükre, hanem otthonuknak tekintsék – erre törekszik a veszprémi városvezetés. Az elmúlt tíz évben rengeteg fejlesztés valósult meg, ám elképzelhető, hogy a java még hátravan.

A királynék városa a kultúra és a családok fellegvára
Veszprém gazdag történelmi múlttal rendelkező város, ami egyúttal terhet is ró a település vezetésére
Fotó: MH/Purger Tamás

Egy jövőbe tekintő város esetében mindig sokkal több az elképzelés, mint amennyi forrást mellé tud rendelni – hangsúlyozza Veszprém vezetése. Ezért megvizsgálták, mi hiányzik a városból, illetve eldöntötték, melyek legyenek azok a nagy projektelemek, amelyeket meg szeretnének valósítani. A következő lépés az volt, hogy megszerezzék a támogatást, akár uniós pályázatokon, akár a Modern Városok Program (MVP) keretében.

Utóbbi előnye, hogy szabadabb döntési kompetencia áll a város vezetésének rendelkezésére. Az uniós forrásokra kiírt pályázatoknál pontosan definiálják, milyen feltételekkel, milyen típusú beruházásokhoz mennyi támogatást biztosítanak. E feltételek nem mindig reagáltak, reagálnak a helyi sajátosságokra. Ezzel szemben az MVP keretében Veszprém hosszasan egyeztetett a kormánnyal a város jövőjéről, illetve számba vette azokat a korábban elmaradt beruházásokat, igényeket, amelyekre a városnak szüksége volna, ám uniós fejlesztési forrásokat nem tudtak hozzájuk rendelni. Porga Gyula (Fidesz–KDNP) polgármester szerint a legfontosabbnak a városban élő polgárokat tekintik, ez a vezérlőelv a tervekben, ami a hosszú távú célokban erőteljesen megjelenik. És így volt ez az elmúlt tíz évben, ezért is újították meg számos parkjukat, közterületüket.

Ugyanakkor a település nagy sérelme, hogy kimaradt a nyolcvanas évek közepén lezajlott sportuszoda-építési programból. Most ezt a hiányosságot is sikerült végre pótolni, az új létesítményt jövőre vehetik birtokba
Ugyanakkor a település nagy sérelme, hogy kimaradt a nyolcvanas évek közepén lezajlott sportuszoda-építési programból. Most ezt a hiányosságot is sikerült végre pótolni, az új létesítményt jövőre vehetik birtokba
Fotó: MH/Purger Tamás

Veszprém tudatos és hosszú távú városfejlesztési stratégiával rendelkezett, amit egyébként az uniós pályázatok el is várnak. A tervek azonban folyamatosan alakulnak, mert a környezet is állandóan változik. Egy megyei jogú városnak nemcsak jogai, de kötelességei is vannak. Azt vallják: a térség akkor stabil, ha a központja is az. Ha Veszprém erősödik, vele együtt erősödik a térség is.

Kiemelt cél, hogy Veszprém jó minőségű munkahelyeket kínáljon, és ami ezzel összefügg, hogy a város meg tudja tartani a fiataljait. Szükség van elérhető és jó közszolgáltatásokra is, továbbá arra, hogy a települést markáns közélet és erős kulturális szolgáltatás jellemezze.

Az egyik nagy történelmi sérelme a városnak, hogy a nyolcvanas évek közepén lezajlott sportuszoda-építési programból kimaradt, vagy ahogy a helyiek vélekednek, az „ő uszodájuk Balatonfűzfőn épült meg”. A városban csupán egy huszonöt méteres medencét létesítettek az egyik szakközépiskola mellett. De már épül az új uszoda, mi több, az építkezés olyan jól áll, hogy ottjártunkkor a belső kialakítás zajlott, a veszprémi polgárok jövőre birtokba is vehetik a létesítményt. Ezt a projektet az unió nem támogatta volna, csak az MVP keretein belül épülhetett meg. S ha már sportberuházás: építenek egy tornász gyakorlócsarnokot, és korszerűsítik a városi atlétikai stadiont is.

Egy másik helyi igény a Petőfi Színház szecessziós műemlék épületének felújítása, utoljára még a nyolcvanas években renoválták. E beruházásra is az MVP biztosítja a forrást. A város leglátogatottabb kulturális-turisztikai attrakciója, az állatkert folyamatosan fejlődik, az elmúlt tíz évben Veszprém hárommilliárd forintot költött a parkra.

Manapság minden magyar városnak a közlekedés jelenti a legnagyobb kihívást. Szintén állami beruházás keretében elkezdődött a települést délről elkerülő út korszerűsítése, bővítése kétszer két sávosra, ellátása külön szintű csomópontokkal. A beruházás a 8-as számú főút fejlesztése miatt is fontos, az onnan érkező és a Balaton felé tartó járművek ugyanis jelenleg az elavult elkerülőt kénytelenek használni, miközben a forgalom folyamatosan nő. Ugyancsak fontos feladat, hogy a város belső, félbehagyott gyűrűjét befejezzék. Jelenleg a település egyes részeiből egy másikba való eljutáshoz ugyanis mindenképpen át kell hajtani a belvároson. A gyűrű bezárását új völgyhíd építésével lehet megoldani.

Veszprém különleges modellkísérletbe is belefogott: az Iparos Parkként futó program keretében egy képzési központ építését kezdték meg, hogy a város gazdasági erejét képező autóipari, automatizálási cégek számára folyamatosan magasan képzett szakembereket tudjanak biztosítani. Ehhez a legkorszerűbb eszközökön kell megtanulni a gyerekeknek a szakmát, ezt biztosítja számukra a város. A tanműhely vállalkozói, önkormányzati és állami összefogás keretében valósul meg.
 

Veszprém
Fotó: MH/Purger Tamás

Az MVP nélkül azt a kitűzött célt, hogy 2030-ra Veszprém az európai élhető városok első harmadába kerüljön, sem tudnák teljesíteni. „Ahogy 2023-ra is sokkal szegényesebb lenne Veszprém, amikor szeretnék Európának megmutatni magukat, a várost, a környéket és úgy általában a nemzeti kultúránkat” – mondja a polgármester, aki szerint Veszprém gazdag történelmi múlttal rendelkező város, ami egyúttal terhet is ró a település vezetésére. Számos megvalósult vagy folyamatban lévő kis- és nagyberuházás mellett tehát a régiós központ továbbra is a jövőre koncentrál.

Egész Európa Veszprémre figyel majd 2023-ban
 

„Egy városnak ki kell jelölnie, milyen jövőt képzel el egy, öt vagy tíz év múltán. Missziónk, hogy Veszprém a földrész élhető városainak az élmezőnyébe tartozzon mihamarább”
„Egy városnak ki kell jelölnie, milyen jövőt képzel el egy, öt vagy tíz év múltán. Missziónk, hogy Veszprém a földrész élhető városainak az élmezőnyébe tartozzon mihamarább”
Fotó: MH/Purger Tamás

A beruházások nem célok, hanem eszközök, egy városnak ki kell jelölnie, milyen jövőt képzel el egy, öt vagy tíz év múltán – mondta lapunknak Porga Gyula polgármester, külön kitérve az Európa kulturális fővárosa programsorozatra.

–  Hogyan halad az Európa Kulturális Fővárosa 2023 projekt?

–  A közelmúltban Pécsett jártam, ahol egy kisebb stafétaátadó ünnepséget rendeztek. Pécs tíz éve volt
Európa kulturális fővárosa, egy nemrégen készített felmérés szerint a lakosság kétharmada sikeresnek ítélte a rendezvényt.

–  Akkor csupa hasznos tapasztalattal térhetett haza.

–  Az ünnepélyen a pécsiek részéről hangzott el az a megállapítás, hogy Pécs nem minta, hanem esettanulmány. A pécsiek akkor készítették a pályázatot, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, korábban nem számolhattak az uniós forrásokkal. A másik problémát az jelentette, hogy az akkori, kelet-európai kulturális fővárosok úgy tekintettek a címre, mint a nagy fejlesztési forrásra. Értelemszerűen a pécsiek is e programban igyekeztek minden fejlesztést megvalósítani a városukban, ami a megelőző negyven évben elmaradt. A döntés és a végrehajtás között nagyon rövid idő telt el, ami óriási terhet jelentett a városnak.

–  De azért volt konkrét koncepció, nem?

–  Tudták, mit szeretnének végrehajtani, ám a rövid idő miatt több beruházás befejezése is csúszott. Elismerik, hibáztak abban, hogy az infrastruktúra fejlesztésére helyezték a hangsúlyt. Ám azok a beruházások, amelyek akkor elkészültek ma is Pécs büszkeségei. Így a projekt tíz év után is sikeresnek mondható.

–  Tudnak tanulni a pécsiek hibáiból?

–  A két város körülményeit nem lehet összevetni. A mi helyzetünk annyival szerencsésebb, hogy hamarosan már a második uniós cikluson is túl leszünk, amelyet kiegészít az MVP. Vagyis rendelkezésünkre álltak, állnak források, amelyek segítségével sikerült pótolnunk számos hiányosságot. Nyilván próbálunk felkészülni azokra a problémákra, amelyek minden kulturális fővárosban előfordulnak, de még így is várhatók feszültségek. Lesznek ötletek, amelyek megvalósulnak, míg mások nem.

–  Ráadásul nem csak helyben szükséges kezelniük a konfliktusokat, hiszen önök térségi pályázatban gondolkodtak.

–  Csaknem kétszáz önkormányzattal kell együttműködnünk, azaz ellenvélemények nélkül szinte lehetetlen egyeztetni. A feladatunk az, hogy ezeket a konfliktusokat megfelelően tudjuk majd kezelni.

–  Lesz elég szálláshely a városban 2023-ra?

–  Ez is az egyik hiányossága Veszprémnek, ebben előre kell lépnünk. Azért is, mert már most is nagy igény mutatkozik a szálláshelybővítésre.

–  Mennyiben módosítja az MVP keretében elindult fejlesztéseket az EKF-program?

–  Tervezünk kifejezetten szimbolikus beruházásokat, amelyekkel régi hiányokat pótolunk, és élettel töltünk meg néhány régóta üresen álló épületet is. A programsorozat kezdetére ráncba szedhetjük magunkat – reményeik szerint sokan keresik majd fel a települést az EKF kapcsán. A beruházások azonban nem célok, hanem eszközök. Egy városnak ki kell jelölnie, milyen jövőt képzel el egy, öt vagy tíz év múltán. Missziónk, hogy Veszprém a földrész élhető városainak az élmezőnyébe tartozzon.
 

Megújuló egészségügyi szakrendelők, óvodák, iskolák, gimnáziumok

Megújuló egészségügyi szakrendelők, óvodák, iskolák, gimnáziumok
Fotó: MH/Purger Tamás

Az MVP-s fejlesztések mellett a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programokból (TOP) a város megoldotta szinte az összes egészségügyi szakrendelőjének felújítását. Bölcsődék, óvodák, iskolák, gimnáziumok, laborok újultak meg vagy épültek, illetve végezték el energetikai korszerűsítésüket. (A képen látható Egry úti óvodát több mint egymilliárd forintért építették újjá.) Nagy figyelmet fordítottak a szociális szektorra is, orvosi rendelők, egészségházak újultak meg, demensfoglalkoztató, logopédiai szoba is létesült. Kialakították az Agóra kulturális és művelődési központot. Mindezekre több mint 4,655 milliárd forintot költöttek, s eközben nem feledkeztekmeg a kisgyermekes családokról sem: folyamatosan korszerűsítették, szépítették a város játszótereit, fitneszparkjait, és teljesen új létesítmények is épültek.
(VT)

Kapcsolódó írásaink