Belföld
Hatalmi harcok a baloldalon
A Soros-féle nyílt társadalom eszméjét követő nyugati országok azokról az értékekről mondtak le, amelyeket Közép-Európa megőrizne – véli a Nézőpont Intézet elemzője

Egyszerre fogalmaz meg Európa-víziót és veszi sorra a magyar politika előtt álló kihívásokat Orbán Viktor hét elején megjelent, politikai szezont megelőző esszéjében – mondta lapunknak Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője. Erdélyi kijelentette, a víziók, melyek Európa helyéről és szerepéről szólnak, eddig többnyire a liberális Nyugatról érkeztek. Ezen felvetések sarkalatos pontja az a gondolat, hogy az öreg kontinensnek ezt a szerepet egyfajta föderális szuperállamként kell betöltenie, a föderális Európát pedig a liberális diskurzus egyedül igyekszik meghatározni, kiszorítva a kereszténydemokrata értékeket.
Az elemző szerint azonban sokkal kevesebb szó esik Közép-Európa helyéről és szerepéről Európában, amelyre a kormányfő rávilágított. A liberális Nyugat- és a kereszténydemokrata Közép-Európa különbségeinek felismerése volt az írás egyik fő gondolata, s ehhez kapcsolódóan az a belátás, hogy a kontinens két felének a kompromisszumok talaján kell maradnia, dacára a különbségeknek – fogalmazott Erdélyi, utalva a migrációs válságra. Mint mondta, csak ezen kompromisszumokkal van Európának esélye arra, hogy egyenlő félként lépjen be a technológiai versenybe, s közben legalább a kontinens egyik fele megőrizhesse kereszténydemokrata gyökereit.
A Nézőpont szakértője közölte, a Soros-féle nyílt társadalom ideáját követő nyugat-európai országok azokról az értékekről mondtak le, amelyeket Közép-Európa meg szeretne őrizni. Itt pedig a miniszterelnök egyfajta kiegyezést ajánl: Közép-Európa tudomásul veszi, hogy a kontinens nyugati fele elfogadható árnak tartja a nagyarányú bevándorlást, sőt ezt tekinti az egyetlen lehetséges megoldásnak. Cserébe a Nyugat is fogadja el, hogy Közép-Európa nem ezt az utat választja – tette hozzá az elemző, aki szerint az a gondolat, amely a multikulturális társadalmakkal egységesen uniformizálni akarja Európát, idegen ettől a régiótól. Úgy véli, az egységes liberális gondolkodással Közép-Európa is csak egységesen tudja felvenni a versenyt, ami nagy jelentőséget ad a V4-országoknak, továbbá az EU majdani nyugat-balkáni bővítésének.
Erdélyi Rezső Krisztián érdeklődésünkre elmondta, ahogy Európa egészét, úgy Magyarországot is több kihívás éri egyszerre – a koronavírus-válság ugyanis nemcsak az egészségügyi rendszert teszi próbára, hanem a gazdasági és a politikai erőket is. Az első hullám idején bebizonyosodott, hogy a parlamenti ellenzék kormányellenes reflexei erősebbek az ország érdekében mutatott kompromisszumkészségnél, s ez alighanem a második hullám idején is megfigyelhető lesz – fogalmazott az elemző, hozzátéve: aligha fogunk hallani a baloldalról olyan hangokat, amelyek – akár egyes döntések kapcsán – méltányolják a kormányzat álláspontját. Emlékeztetett, az Országgyűlés első őszi ülésnapján is jól látszott ez, hiszen az ellenzéki képviselők sokkal kevésbé Orbán Viktor felszólalására vagy írására reagáltak, sokkal inkább azokat a gondolataikat mondták el, amelyek alapján a felszólalók pártjait alig lehetett megkülönböztetni egymástól.
A szakértő leszögezte: a baloldal részéről az együttműködés hiánya csak kisebb részben magyarázható valós szakpolitikai különbségekkel, sokkal inkább szól a 2022-es országgyűlési választásokra való felkészülésről, amely egy teljesen új szituáció lesz, hiszen ciklusok óta nem volt példa az egy az egy elleni indulásra. Az ellenzék belső hatalmi harcát csak tetézi, hogy nem egyenlő felek szövetségéről van szó. A DK és a Momentum által dominált közegben a többiek pusztán a túlélésért küzdenek – mutatott rá Erdélyi, megjegyezve, utoljára az MSZP kongresszusa körüli események bizonyították, hogy ezek a pártok a rövid távú politikai haszonszerzés érdekében a saját érdekük ellen szóló lépésektől sem riadnak vissza, ami alapjaiban fogja meghatározni a parlament őszi szezonját is. Az ellenzéknek úgy kell kompetenciaharcot vívnia a kormánnyal, hogy közben egymásra licitálva kell bírálnia az intézkedéseket – tette hozzá.
A Nézőpont elemzője kiemelte, a közelgő Borsod megyei időközi választás jól példázza, hogy a baloldaltól az egykori szélsőjobbig nincs áthidalhatatlan eszmei szakadék. S bár a legfontosabb kérdések egy része biztosan eldőlt – mint az egy az egy elleni indulás –, a baloldali pártok szempontjából viszont a tét nagy, mivel ez a voksolás még világosabban fogja kijelölni a belső erőviszonyokat. Amennyiben az ellenzék által támogatott jelölt veszít, a Jobbik még rosszabb, Gyurcsány Ferenc pedig még jobb alkupozícióba kerül – fogalmazott Erdélyi Rezső Krisztián.