Eucharisztikus kongresszus az interneten

Egyhetes, online előtalálkozó zajlott a budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus eredeti időpontjában, szeptember 13. és 20. között, amire Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek felkérésére a kongresszus meghívott előadói és tanúságtevői videóüzenetet küldtek. A világ bezárult, a szívünk kitárult című online rendezvényre öt kontinens tizenegy államából érkeztek kisfilmek, amelyek a kongresszus YouTube-csatornájára kerültek fel. A szervezők célja az volt, hogy a koronavírus-járvány miatt jövő évre halasztott kongresszus eredeti időpontjában felhívják a figyelmet
az egyházi világeseményre.

A nyitónapon Rómából küldte el üzenetét Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Tanácsának elnöke. Videójában azt mondta, a koronavírus rávilágít az igazán lényegesre: az istentisztelet a járvány alatt sem szűnt meg, hanem az eucharisztiából merítve a szolidaritás tetteiben nyilvánult meg. Marini ökológiai megtérésre is hívta a keresztényeket, hiszen felelősséggel tartozunk egy jobb jövő reményében a Földért és embertársainkért. Ezt követően Valerian Maduka Okeke, a nigériai Onitsha egyházmegye érseke üzent, aki köszönetet mondott a derék magyar embereknek, valamint a magyar kormánynak és Isten népének, akik adományaikkal támogatták az éhínségtől, a keresztényüldözéstől és a járványtól is szenvedő ottani közösséget, és megmutatták az eucha­risztikus szeretetet.

Szintén köszönetét és háláját fejezte ki videójában az üldözött káld katolikus közösség nevében Louis Raphaël Sako bíboros, káld katolikus pátriárka. Elárulta: a hosszú éveken át Irakban dúló háború mély sebeket okozott, és bár az imádság nem képes a történéseket közvetlenül megváltoztatni, de az eseményeket átélő személyek szívét, látásmódját befolyásolhatja. „Aki imádkozik, az élvezi a békét, és képes megélni a kedvesség örömét a másokkal való kapcsolatában is” – hangsúlyozta a káld katolikus közösség vezetője. Üzenetet küldött Timothy Dolan, New York érseke is, aki arra irányította a figyelmet, hogy nem újulhatunk meg az egyházban anélkül, hogy ne újulnánk meg hitünkben is.

Johannes Hartl német teológus-filozófus videójában arra emlékeztetett, hogy az emberek a bezártság idején az imádság és a spiritualitás felé fordultak. Szerinte meg kell tanítani az embereket a mély imaéletre, amely átsegítheti őket a kríziseken és az eucharisztia vételezésének átmeneti hiányán is. Hartl üzenetével egy időben jelent meg Moyses Azevedo, a Shalom Katolikus Közösség alapítójának videó­ja is, aki arról beszélt, nem Isten küldte a vírust, „Ő velünk van, jelen van szeretettel és részvéttel eltelve az emberiség fájdalma és szenvedése közepette”. Hangsúlyozta: „Nem vagyunk egyedül. Jézus ígérte meg nekünk, hogy életünk minden napján velünk lesz. Megadja nekünk a kegyelmet és az erőt, hogy a kereszt és a feltámadás erejével győzedelmeskedjünk.”

Ägidius J. Zsifkovics, a Kismartoni egyházmegye püspöke üzenetében párhuzamba állította a keresztények pandémia idején megélt tapasztalatait a zsidó nép pusztai vándorlása során megtapasztalt nélkülözéssel, hangsúlyozva, hogy az egyház megmutatja az ember számára, hol tudja éhségét és szomját csillapítani a mennyei kenyér által. Mary Healy teológus – aki Detroitból üzent – a Jézus által meggyógyított, vérfolyástól szenvedő asszony példáját állította párhuzamba a világjárvány okozta félelemmel, szorongással, amelyet most sokan érzünk. Felidézte Jézusnak az asszonyhoz intézett szavait, amelyek szerint gyógyulását a hitének köszönheti.

Gérald Lacroix bíboros, Québec érseke arról osztotta meg gondolatait kisfilmjében, hogy a világjárvány egy meghívás arra, hogy elmélyülhessünk a hitben. A kanadai világtalálkozó tapasztalatai alapján azt üzente: „A kongresszus segít, hogy meghalljuk Jézus hívását, hogy keljünk át a másik partra, és találkozzunk azokkal, akik még nem ismerik Isten szeretetének örömét.” Az online előtalálkozó utolsó napján a kárpátaljai Szabó Konstantin görög katolikus pap arról számolt be, hogy a kényszerű bezártság idején az átélt istenfélelem mellett az elmélyülő hitről is tapasztalatot szereztek. Szabó Konstantin üzenetében kiemelte: az a legfontosabb, hogy szeretettel tudtuk átélni ezt a próbatételt.

A szokásos vasárnapi Úrangyala imádság után végül Ferenc pápa üdvözölte Magyarországot, a főpásztorokat, a híveket és mindenkit, aki hittel és örömmel várta a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust Budapesten. A Szentatya, aki a tervek szerint jelen lett volna a világtalálkozó aznapra tervezett záró szentmiséjén, azt kérte: „Lélekben egyesülve haladjunk tovább az előkészületekkel, az eucharisztiában találva meg az egyház életének és küldetésének forrását.”

Az online előtalálkozót Erdő Péter bíboros üzenete nyitotta és zárta. A főpásztor fontosnak nevezte, hogy imádságban együtt reflektáljunk arra a nagy élményre és megrázkódtatásra, amit a járvány okozott életünkben. Zárógondolatait szándékosan a Hősök terén mondta el, azon a helyen, ahol az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nyitó és záró szentmiséje volt, és ahol a kommunista diktatúra alól felszabaduló, útkereső Magyarország több mint félmillió híve imádkozott együtt 1991-ben a Budapestre látogató II. János Pál pápával. A világjárvány sok tanulsága közül a magyar főpásztor kiemelte: „Nagyon sok online szentmise-közvetítést tartottunk, de mindenki tudta, hogy ez nem egyenértékű a személyes jelenléttel. Az eucharisztia iránti vágy dominálta ezt az esztendőt. Adja Isten, hogy jövő ilyenkor valóban együtt ünnepelhessünk a világ minden tájáról érkező hívőkkel együtt!”

Ismert, Ferenc pápa májusban döntött arról, hogy a koronavírus-járvány miatt 2021. szeptember 5. és 12. közötti időpontra módosítja az esemény megrendezését. A szervezők korábban azt írták: az eucharisztikus kongresszusok 1881 óta íródó történetében kényszerű szünet csak az első és a második világháború miatt volt, utóbbit követően egészen 1952-ig nem rendezték meg a katolikus világtalálkozót. Most először fordult elő, hogy világjárvány akadályozta meg az esemény megtartását.