Belföld

„A Jobbiknak jogi értelemben nincs jelöltje Borsodban”

Az ingyenes tesztelésre, a jövőbeni védekezésre, az iskolai hőmérsékletmérés mikéntjére, és a hátrányos helyzetű régiók jövőjére is rákérdeztek a képviselők a koronavírus-járvány kapcsán az azonnali kérdések órájában, az Országgyűlés hétfői ülésén.

„A Jobbiknak jogi értelemben nincs jelöltje Borsodban”
Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt válaszol a pártok felszólalóinak az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. szeptember 21-én
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Jobbik: Az emberek nyugati életszínvonalat szeretnének 

Jakab Péter (Jobbik) kijelentette: az emberek nyugati életszínvonalat szeretnének, de a miniszterelnök szerint a Nyugat már nem vonzó, inkább ide jönnének az emberek Nyugat-Európából. Onnan nézve azonban Magyarország nem vonzó - tette hozzá.

Úgy fogalmazott, kabaré, amit Orbán Viktor művel az országgal, de a magyarok nem tudnak ezen nevetni. A kormányfőnek vissza kellene térnie a valóságba - közölte.

Orbán Viktor válaszában azt mondta: folytatódni fog az a tendencia, hogy sokan jönnek ide Nyugat-Európából, egész kistelepüléseket vásárolnak fel, és nem az életszínvonal miatt, hanem az életminőség miatt, ami többet jelent a jövedelemnél. A migráció, a keresztény kultúra, a közbiztonság és a terrormentes élet fontos szempontok, és emiatt nagy számban fognak érkezni keresztények Nyugat-Európából - vélekedett.

Jakab Péter szerint viszont inkább Ukrajnából, Törökországból jönnek egyelőre vendégmunkások. Közölte: el fogják magyarázni Borsodban, hogy nyugati jólétet akarnak az emberek, és bár Borsod eddig szinte mindig vesztett, most győzni fog, legyőzik a kétharmadot.

A kormányfő erre úgy reagált, hogy a Jobbiknak jogi értelemben nincs jelöltje Borsodban. A baloldal jobbikos jelöltje korábban egy szociális szövetkezetet vezetett és azért kapott támogatást, hogy munkahelyeket teremtsen, de bedöntötték a céget, és az érintettek futhattak a bérük után. Ennek kell véget vetni Borsodban - fűzte hozzá.

Objektum doboz

MSZP: Sokkal több tesztelésre lenne szükség

Kunhalmi Ágnes (MSZP) arról beszélt, hogy sokkal több tesztelésre lenne szükség, mert meredeken emelkedik az új koronavírus-fertőzöttek száma, és nincsenek jól azonosítható gócpontok. Ha a gazdaságot működtetni akarják, itt lenne az ideje a tesztelésnek, hogy kontroll alatt tarthassák a járványt - tette hozzá.

Elmondta: ha valaki teszteltetni akarja magát, hatósági áras tesztet vehet. A kormány érzékelte, hogy a kezdeti árak magasak voltak, de a hatósági tesztár bevezetése nem jelent megoldást, ez az ár továbbra is magas - vélte.

Megjegyezte: a járulékok befizetésével a magukat teszteltetni akarók már megfizették a tesztelést.

Orbán Viktor úgy válaszolt, a kormány az operatív törzs javaslatára követi a WHO-protokollt a tesztelés tekintetében is, és ha a hatóság elrendeli a tesztelést, akkor az ingyenes. A tesztelés profitarányát szükséges volt leszorítani, ezért döntöttek a hatósági árról - emlékeztetett.

Kunhalmi Ágnes közölte: sok kontaktszemélynek, ha nincs tünete, nem ingyenes  a tesztelés. Az az érdek, hogy ne álljon le a gazdaság, ebben segíthet a tesztelés, és lenne is pénz az ingyenes tesztelésre - mondta.

A miniszterelnök azt mondta: most, a világjárvány közepén Magyarországon 900 ezerrel többen dolgoznak, mint amikor a szocialisták kormányoztak.

DK: Ingyenessé kell tenni a tesztelést

Varju László (DK) azt követelte, hogy tegyék ingyenessé a koronavírus-tesztet. Úgy látja, az egészség ma üzlet, a tesztelés is az, miközben egész Európában lassan ingyenes a tesztelés, és a kormányok arra biztatják az embereket, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. Azt firtatta, hol van az a pénz, amit az emberek járulékként befizettek.

A kormányfő azt mondta: ha azt akarják, hogy ne legyen üzlet a tesztelésből, be kell vezetni a hatósági árat, és ezt meg is tették.

A DK-s képviselő azt kérdezte, hol van az a pénz, amelyet az emberek befizettek, mert abból lehetne most tesztelni.

Orbán Viktor közölte: a politikus szocialista kormányban dolgozott, és annak idején elvettek egyhavi nyugdíjat, felemelték a nyugdíj-korhatárt, elvettek egyhavi bért a közigazgatásban dolgozóktól és a tanároktól, lecsökkentették a gyes időtartamát, be akarták vezetni az ingatlanadót, felemelték a társasági adót és az áfát, háromszorosára emelték a gáz, kétszeresére az áram árát, az egészségügyben vizit- és kórházi napidíjat vezettek be.

"Most ön von felelősségre hatósági ár miatt?" - kérdezte a képviselőtől.

LMP: Válságkezelési programra van szükség

Schmuck Erzsébet (LMP) válságkezelési program kidolgozását javasolta, mert sok pénzt és komoly intézkedéseket igényel a járvány miatti helyzet. Szükség lenne az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére, a szociális dolgozóknak egyszeri 500 ezer forintos juttatást kellene adni, a munkanélküliségi járadék időtartamát növelni kellene és a nyugdíjasok helyzetén is javítani kell - sorolta.

Orbán Viktor válaszában kifejtette: a szakértők szerint 200 ezer egyidejű megbetegedés lehet a csúcs Magyarországon, ennek a kétszeresével számolnak, hogy biztosra menjenek. Felkészült az ország a védekezésre - jelentette ki.

Közölte: a nemzeti konzultációból az következik, hogy az emberek szeretnék, ha a gazdaságot nem állítanák le, ennek megfelelően alakul a védekezés. A költségvetést módosítani nem szükséges, mert elég nagy benne a mozgástér, és az várhatóan elég lesz - vélekedett.

Arról is beszélt, hogy a nyugdíjasok számíthatnak az inflációnak megfelelő korrekcióra, és megindítják a 13. havi nyugdíj visszaépítését. Schmuck Erzsébet kiemelte: az emberek komoly megélhetési gondokkal küzdenek, az árak elszaladtak.

A kormányfő azt mondta: a bérek mindig lehetnének magasabbak, de a képviselő szövetségeseinek kormányzása idején az átlagbér 198 ezer forint volt, most pedig 400 ezer forint.

Párbeszéd: Mikor lesz ingyenes a tesztelés?

Mikor lesz ingyenes a koronavírus-tesztelés? - tette fel a kérdést a miniszterelnöknek Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd), aki felszólalása végén már követelte ezt az intézkedést. Arra is választ várt: mi az olcsóbb, tömeges teszteléssel meggátolni a vírus terjedését, vagy leállítani a gazdaságot?

Orbán Viktor miniszterelnök azt felelte: a Párbeszéd társelnöke által vezetett Budapesten több mint százmilliárd forintnyi szabad felhasználású forrás áll rendelkezésre. London, Prága vagy Bécs példáján mutatta be, hogy a városok mindenhol segítik a saját költségvetésükből a turisztikai vállalkozásokat, ez alól Budapest az egyetlen kivétel.

Három új rovarhotelt viszont átadtak Budapesten - jegyezte meg, és javasolta a fontossági sorrend szerencsésebb megállapítását.

A politikus javaslata szerinte a gócok kialakulását akadályozná, de emlékeztetett: már nem gócok vannak, hanem tömeges megbetegedések. Hangsúlyozta: akinek tesztre van szüksége, a háziorvosától kérje, az ingyenes lesz.

Fidesz: Az ellenzék álhírekkel vezeti félre az embereket

Kovács József (Fidesz) szerint a jelen vírushelyzetben minden magyar ember tudja, hogy most nemzeti összefogásra lenne szükség, az ellenzéki pártok rosszindulatú pánikkeltése helyett fegyelmezetten követni kellene az utasításokat.

A baloldal azonban a járvány kezdete óta bizonyítja, hogy nem lehet rá számítani - folytatta. Az ellenzék tevékenységének célja, hogy alaptalan álhírekkel félrevezessék az embereket és így tegyenek szert politikai előnyökre. Azt kérdezte: miben lesz most más a védekezés, mint tavasszal?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte: az első hullámban valóban megtapasztalhatták, hogy a magyar emberek nem számíthatnak a magyar ellenzékre, sem a források biztosításában, sem valós híreket sem kaptak tőlük. Ezzel szerinte a védekezés eredményességét kezdik ki.

Sorolta a nemrég bevezetett védekező intézkedéseket, a többi között a maszkhasználattal kapcsolatos szigorításokat ismertette.

A kormány fontos döntésének nevezte az államtitkár az influenza elleni védőoltás ingyenessé tételét, és a vírusteszét is, ha azt a háziorvos vagy a hatóság rendeli el.

KDNP: Az iskolák felkészültek a hőmérsékletmérésre?

Szászfalvi László (KDNP)arra kérdezett rá, fel tudnak-e készülni az iskolák arra, hogy októbertől kötelezően meg kell mérniük a belépéskor minden diákjuk és oktatójuk testhőmérsékletét.

A politikus nélkülözhetetlennek nevezte a védőintézkedések betartását, miközben a tanév normál rendben kezdődött meg. Rámutatott a többi közt arra is: fennmaradt a látogatási tilalom az egészségügyi intézményekben és az idősotthonokban.

Rétvári Bence elmondta: az iskolák a kormányhivatalokon keresztül, tanulóarányosan kapnak hőmérőket.

Elmondta: az intézmények megfelelő tájékoztatót kaptak a tanév kezdésére, és ahol nincs jelen a vírus, ott nem kell korlátozást bevezetni. Megjegyezte: a digitális oktatás nem ugyanaz, mint a személyes. Bírálta azon ellenzéki politikusokat, akik a hőmérsékletmérést látszatintézkedésnek minősítették.

Elmondta még: az óvodák 0,6 százalékában kellett rendkívüli szünetet elrendelni, az iskoláknak pedig 0,19 százalékában. Az iskolák mintegy 5 százalékában van olyan osztály, amely áttért digitális munkarendre, és ezen intézmények 0,29 százalékában rendelték el az egész iskola digitális munkarendjét.

Jobbik: Mi lesz a hátrányos helyzetű régiókkal?

Ander Balázs (Jobbik) arról beszélt, hogy a kormánynak volt 10 éve és kétharmada, hogy bizonyítson Borsodban, és az ott is megtalálható hátrányos helyzetű térségekben. Rámutatott: napjainkban is tapintható azonban a térségben a mélyszegénység, a helyiek azt mondják, innen menekülni kell.

Mi lesz ezekkel a hátrányos helyzetű régiókkal, nem hiányzik a közpénz onnan? - kérdezte.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára úgy reagált: évekig a Jobbik a leginkább cigányellenes párt volt, és ezt most ugyan megpróbálják palástolni, de eközben olyan jelöltjük van, aki antiszemita, cigányellenes kijelentéseket tett.

Bíró László, az ellenzék jelöltje a legszegényebb sorsú embereket nem fizette ki - jegyezte meg. Olyan koalíciós partnerei vannak most a pártnak, akiknek a kormányzása alatt bezárták az iskolákat, rezsicsökkentés helyett emelkedett a gáz, a villany ára - emlékeztetett.

Fidesz: Valljon színt a baloldal, hogy továbbra is támogatja-e Bíró Lászlót!

Csöbör Katalin (Fidesz) a tiszaújvárosi időközi parlamenti választással kapcsolatban arról beszélt, hogy a szociálliberális oldal egy olyan jelöltet indít, aki nyíltan rasszista kijelentéseket tett, ám Gyurcsány Ferenc, "a baloldal vezére" még igyekezett is védelmébe venni őt. Bíró László antiszemita, cigányellenes megnyilvánulásokat tett, homályos cégügyei vannak, visszatartotta az alkalmazottai bérét - mondta. Vajon hány embert nem fizettek ki? - kérdezte Csöbör Katalin, majd arra szólított fel, valljon színt a baloldal, hogy továbbra is támogatja-e Bíró Lászlót.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára azt válaszolta: kettős mércét lehet tapasztalni a baloldal részéről, mert amikor kiderül Bíró Lászlóról, hogy rasszista kijelentéseket tett, akkor hallgatnak, lapítanak. A legaljasabbnak pedig azt nevezte, hogy Bíró László állami juttatásban részesülő cége nem fizette ki a legszegényebb foglalkoztatottakat.

KDNP: Elegendő lélegeztetőgép áll rendelkezésre a kórházakban?

Nacsa Lőrinc (KDNP) arról szólt, hogy a koronavírus-járvány első hulláma elleni harcot sikeresen megvívta Magyarország. A baloldalra azonban nem lehet számítani a védekezésben most sem - mondta -, ott folytatják, ahol az első hullámnál abbahagyták, most kamuhíreket terjesztenek, például azt, hogy nincs elég lélegeztetőkészülék. Elegendő lélegeztetőgép áll rendelkezésre a kórházakban? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte: a járvány első hulláma idején is álhíreket gyártott a baloldal, és ezt folytatja ősszel is például a lélegeztetőgépekről. Jelenleg több mint 100 millió maszk, 95 millió pár gumikesztyű és jóval több mint 10 ezer lélegeztetőgép áll rendelkezésre - közölte. Hozzátette: tavasszal azzal támadta a baloldal a kormányt, hogy túl kevés a lélegeztetőkészülék, most azzal támadja, hogy túl sok.

Jobbik: Miért beszéli le Semjén Zsolt a szabad választás lehetőségéről az erdélyi magyarokat?

Balczó Zoltán (Jobbik) kifejtette: szeptember 27-én önkormányzati választások lesznek Romániában, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig egy videoüzenetben arról beszélt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az egyetlen olyan politikai szervezet, amely képes a magyar érdek védelmére. A Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alkalmatlan a magyarság képviseletére? Miért beszéli le Semjén Zsolt a szabad választás lehetőségéről az erdélyi magyarokat? - kérdezte.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár úgy reagált: az erdélyi magyarok azt választanak a helyhatóságokba, akit szeretnének. "Mi arra hívtuk fel a figyelmet, hogy szerintünk akkor választanak jól az erdélyi magyarok, ha az RMDSZ-re szavaznak", mert ha a jelenlegi helyzetben - főleg kiélezett szituációkban - ráindítanak az esélyesebb - RMDSZ-es - magyar jelöltre egy másik magyar jelöltet, akkor "a magyarság ellen való lépést tesznek" - fogalmazott Potápi Árpád János, aki nemzetárulásnak nevezte Biharban és Szatmárban az RMDSZ jelöltjeire ráindítani egy más párt magyar jelöltjét.

MSZP: Kaptak engedélyt a Szuperkupa döntőre?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy az Emmi augusztus végi nyilatkozata alapján bizonyos, hogy a vírus második hulláma a külföldről való behurcolás miatt indult el és egy fertőzött 8-10 embernek adja át a vírust. Tartalmában megismételte alig egy órával korábban elhangzott azonnali kérdését, amiben szóvá tette a Szuperkupa döntőjének budapesti megrendezését, és ismét megkérdezte, tisztifőorvos engedélyezte-e azt.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt mondta, ha fontos az MSZP-nek az emberek védelme, miért tépte szét a képviselő a nemzeti konzultáció ívét a parlamentben. Azoknak az embereknek a véleménye nem volt fontos? - kérdezte.

Hangsúlyozta: olyan szabályozási rend lépett életbe, többek között hétfőn új szabályokkal, ami megteremti a védekezés lehetőségét, de azt is biztosítja, hogy a munkahelyeken a munka tudjon folytatódni. Minden rendezvényre szigorú szabályok vonatkoznak, erre pedig még szigorúbbak, hogy a vírus terjedésének kockázatát minimálisra csökkentsék - jelezte a sporteseményről.

DK: A gazdaságnak is lélegeztetőgépre van szüksége

Bősz Anett (DK) arra hívta fel a figyelmet, hogy a második negyedévben 14,5 százalékos volt a gazdasági visszaesés, és az év végére az államháztartási hiány akár a GDP 10 százalékét is elérheti. Szerinte a gazdaságnak is lélegeztetőgépre van szüksége.

Virágh Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondta, most a járvány második hulláma az, ami a növekedési kilátásokat a világon mozgatja. Kifejtette: első félévben a magyar gazdaság közel hat százalékos visszaesést tudhat maga mögött, ezzel azonos "ligában" mozog a régió országaival. Ugyanakkor a munkanélküliségi ráta továbbra is stabilan alacsony, a bérek kétszámjegyű növekedést mutattak, a járvány kezelése gazdasági hatásaiban is pozitív eredményeket hozott.

Kapcsolódó írásaink

Orbán: Van és lesz is munka

ĀNehéz időszakon vagyunik túl és nehéz időszak előtt állunk járványügyben - A kormányfő a parlament őszi évadnyitóján mondott beszédet

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom