Belföld

Fejlesztések a koronavírus árnyékában

Mocsai Lajos: Hamarosan az egész Testnevelési Egyetem megújul, most vagyunk a második lépcső kezdetén, ám a járvány miatt sajnos lesz még némi csúszás

Építkezéstől hangos a Testnevelési Egyetem környéke, a munkálatok a koronavírus miatt sem álltak le. A járvány elleni védekezést szolgáló szabályok szigorú betartása mellett az oktatás is megkezdődött az intézményben. A részletekről Mocsai Lajos rektor beszélt lapunknak.

Fejlesztések a koronavírus árnyékában
A világ legjobb harminc–ötven egyeteme közé emelné intézményét a rektor
Fotó: MH/Purger Tamás

– Évek óta zajlanak a munkálatok. Hol tart most a felújítás?

– Félúton. Az első lépést 2014-ben tettük meg, amikor újra önálló lett az egyetem. Rektori megbízatásom 2015-től kezdődött, akkor a kormánnyal sikerült megállapodni abban, hogy a testnevelés stratégiai ágazattá váljon a magyar sportban. A mindennapos testneveléssel óriási lehetőség nyílt az egyetem képzési struktúrájában, hiszen olyan szakembereket kell képeznünk, akik valódi tartalommal tudják megtölteni az órákat. Mindez összefüggésben áll az egészségmegőrzéssel.

– Hogy állunk ezen a téren?

– Lenne hová fejlődni. Általános iskolában a gyermekek több mint húsz-harminc százaléka gyógytestnevelésre szorul, míg az egyetemeken a fiatalok nyolcvan százaléka nem folytat rendszeres sporttevékenységet. A tíz legveszélyesebb betegségcsoportból hétben dobogón vagyunk. Ezeknek a nagy hányadát mozgással lehetne a leggyorsabban megelőzni, illetve gyógyítani. Ez a mi nagy feladatunk, az egyetem építése és fejlesztése nagy előrelépést eredményezhet. Húsz-huszonnégy sport-ágat viszünk, egymás után indítjuk el a tanfolyamainkat, illetve az OKJ-s képzéseket is, amelynek a szabályai most épp megszigorodnak. Kifejezetten magas szintű képzés folyik a kineziológus mesterszakon. A sporttudomány megjelenik a klubokban, hiszen az edzők mellett egyre többször dolgoznak a sporttudomány szakemberei is. Úgy vélem, a világban mára egyensúlyba került a farmakológia, az orvostudomány és a mozgás tudományának hármas egysége.

– És hazánkban?

– Ezt szeretnénk Magyarországon is megteremteni, a leggyorsabb eredmény a prevencióval érhető el, és valamennyi területen komoly dolga van a Testnevelési Egyetemnek. Ezért szükséges az infrastruktúra-váltás, illetve a főépület mögötti sporttudományos, kutatói integrált intézet kialakítása. De az egész egyetem megújul, negyvenezer négyzetméternyi sportfelületet alakítunk ki. Lesz fedett és szabadtéri atlétikapálya, műfüves labdarúgópálya, lőtér, uszoda, vívóterem és küzdőcsarnok is. Most vagyunk a második lépcső kezdetén. Elkezdődött a Csörsz utcai pályánk felújítása is, ami két éven belül elkészülhet. Az elméleti rész egyébként már nyolcvan-kilencven százalékban kész.

– Mennyire vetette vissza az építkezéseket, illetve az oktatást a koronavírus miatt kialakult helyzet?

– A járványnak kettős hatása van. Az egyik rögtön a beiskolázás esetében mutatkozott meg, hiszen nálunk gyakorlati felvételi van, amelynek a követelményei speciális átformálásra szorultak. Sok felelősséget vállaltak az emelt szintű érettségiben részt vevő testnevelőtanárok, akiknek ezúton is köszönjük a munkájukat. A másik teendő a képzés terén a gyakorlati tantárgyak elméleti oktatásra történő átszervezése, a távmunka lehetőségeinek kialakítása volt. A gyakorlati bemutatók és számonkérések átcsúsztak őszre. Sajnos az építkezésben is van némi – igaz, nem drasztikus, legfeljebb negyed-féléves – csúszás.

– Milyen egyéb tapasztalatokat szereztek, illetve szereznek a járvány miatt?

– Hetente több rendelkezés is megjelent az egész ágazat számára a működés feltételeiről, a vírus elhárításáról és a prevencióról, de mi már korábban tettünk lépéseket. A nyári gyakorlati munka során négy-hathétnyi edzőtábort tartottunk, ezeken már megjelent a vírus. Ezért a kontroll, a betegek kiszűrése, a kollégium napi ellenőrzése, a közös helyiségek, tusolók és irodák napi szintű fertőtlenítése kötelező lett. Akárcsak a maszkviselés, továbbá kézfertőtlenítőket helyeztünk el minden ajtónál. A kialakult jelentési rendszer alapján azonnal elrendeljük a szükséges vizsgálatokat, teszteket, illetve a környezetvizsgálatokat, amint ezekre szükség van. Ez egy átfogó rendszer. Megpróbáljuk fenntartani a gyakorlati munkát, ami nálunk nem egyszerű. Csak hogy néhány példát említsek, a hallgatók eszközöket fognak meg egymás után, ütések és kontaktok vannak. Ahol lehet, a távolságtartást megnöveltük két–három méterre, például az értekezleteken. Védjük a tanárainkat és a hallgatóinkat. Az egész országban egyre nagyobb a fertőzöttség, s megismerve a folyamatokat, azt tudom mondani, hogy a leghatékonyabb védekezés a prevenció. Megpróbáljuk az oktatás normális folyamatát megtartani, ameddig csak tudjuk.

– Mi történik azzal a kollégistával, aki megfertőződik a koronavírussal?

– A kollégium alagsorában tizenöt fő számára alakítottunk ki elkülönítő helyiséget, amelyet teljesen fertőtlenítünk. A szobákban maximáltuk a létszámot, kilencven százalékukban legfeljebb ketten lakhatnak. Aki házi karanténba kerül, két hétig nem térhet vissza, hacsak nincs negatív tesztje.

– Visszatérve a munkálatokra: milyen nemzetközi visszhangja van a már elkészült és a még tervben lévő fejlesztéseknek?

– A nemzetközi kapcsolatrendszerről jókat tudok mondani. Mind a tengerentúlról, mind Európából megvan a szükséges elismertség. Mondok egy példát. Jó kapcsolatot ápolunk a kölni Sportschuléval, amely a világ tíz legjobb sportegyeteme közé tartozik. Célkitűzésem, hogy intézményünk a világ legjobb harminc–ötven egyeteme közé tartozzon.

– Mekkora a mezőny?

– A világon mintegy háromszázhetven–négyszáz olyan felsőoktatási műhely van, amely sporttudo-mánnyal foglalkozik. Az előrelépéshez nélkülözhetetlen beépíteni a modern technológiát a meglévő kutatási felületeinkbe. Ez már folyamatban van. Egyébként a tudományterületek közös munkáját lehetővé tévő rendszerünk ilyen minőségben még nem valósult meg sehol másutt a világban. Ez mindenképp büszkeségre adhat okot.

– Mennyire ápolnak szoros kapcsolatot a sportágak képviselői az egyetemmel?

– Volt egy olyan idő, amikor a TF volt az alap. Aztán bizonyos szemléletek, illetve némi elmaradás miatt bekövetkezett az eltávolodás. Vitathatatlan, hogy intézményünk a sporttudomány hazai fellegvára, s a sportszakemberek, köztük a pedagógusok képzése is nagyon magas színvonalú. Erre nagyon figyelünk. Külön hangsúlyt fektetünk az edzőképzésre is, ami be fog tagozódni az osztatlan tanárképzésbe, tehát az érintettek két diplomával fogják elhagyni hat év után az egyetemet.

– A Testnevelési Egyetem rektoraként napi tíz–tizenkét órát tölt az intézményben. Nem sok ez?

– Minél nagyobb az erőfeszítés, annál nagyobb az értékrend, amely hozzá kapcsolódik. Minden nap élmény számomra, amelyet itt töltök. Mindig is a tehetséggondozással foglalkoztam. A világ élsportjában töltöttem negyven évet, és ez most itt folytatódik egyetemi viszonylatban. Sok embernek, fiatalnak, kollégának tudunk jobb feltételeket és lehetőséget biztosítani. Ez egy elkötelezettség.

– Összehasonlítható-e a sikeres olimpiai edzői, illetve a Testnevelési Egyetemen végzett munka?

– Mély nyomot hagyott bennem Sydney-től kezdve a négy olimpia, a tizennyolc világverseny, a 357 megvívott nemzeti válogatott mérkőzés. Az emberek életében különböző prioritások vannak. A kézilabdában szerzett eredmények után nem egy adott sportággal, hanem az egész magyar sport fejlesztésével foglalkozhatok. Ez komoly elvárás. Ugyanakkor komoly megerősítést jelent, hogy úgy dolgozhatok, hogy az egyetem közössége a második ciklusomra is százszázalékos támogatással szavazott nekem bizalmat. Épp ezért megpróbálom az életemet úgy élni, hogy eleget tegyek a kihívásnak.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom