Belföld

A jövő kapui nyíltak meg Egerszegnek

A zalai megyeszékhely csaknem nyolcszáz éves történetében még soha nem kapott akkora támogatást a magyar államtól, mint a Modern Városok Program keretében

Ha a jövőből visszatekintünk 2010-re, és összehasonlítjuk a városról készült fény­képeket, elmondhatjuk, hogy teljesen megváltozott, modernizált, értékeire vigyázó, történelmi épített örökségét megőrző és felújító, az új, a jövő lehetőségire nyitó Zalaegerszeget láthatunk – mondta lapunknak Balaicz Zoltán, a megyeszékhely polgármestere.

A jövő kapui nyíltak meg Egerszegnek
Az új városi uszoda, tanuszoda és strand építése a Modern Városok Program keretén belül valósul meg 9,5 milliárd forintos beruházással, a korábbi városi uszoda fejlesztésével. „A bővítés során épül egy tízpályás, ötven méter hosszú versenymedence, ezenkívül az új létesítmény tanmedencét is magába foglal majd, ahol megvalósulhat a kicsik úszásoktatása” – közölte az építkezésen Balaicz Zoltán polgármester
Fotó: MH/Purger Tamás

Igaz az a régi mondás, miszerint céltalan hajósnak semmilyen szél sem kedvez, de ha van világos szándék, koncepció, aminek mentén ki tudunk alakítani egy városi összefogást, ami mellé képes felsorakozni a gazdasá­gi élet valamennyi szereplője, akkor egy irányba képes evezni a város, és a céljait lépésről lépésre megvalósíthatja – ismertette a város álláspontját Balaicz Zoltán (Fidesz–KDNP), Zalaegerszeg polgármestere.

Nem meglepő, ha a város öles léptekkel halad előre, és már a 2030-ig tartó straté­giát tervezi, amely októberben kerül a képviselő-testület elé, és tartalmazza egyebek mellett a Hevesi Sándor Színház felújításának, az M76-os sztráda folytatásának, egy új multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnoknak a terveit. Ezt követően tárgyal majd a koncepcióról a kormány. De térjünk vissza a jelenbe, már csak azért is, mert a Modern Városok Program (MVP) keretében a város és a kormány között kötött megállapodásnak már számos eleme megvalósult.

Zalaegerszeg vezetése úgy véli, ha stabil a gazdaság, ha folyamatosan születnek új munkahelyek, erősebb lesz a város, több lesz az adóbevétel, és több forrást tudnak egészségügyre, szociális intézkedésekre, oktatásra, kultúrára fordítani. Ma négyezerrel több munkahely van a városban, mint 2014-ben volt, a járványhelyzet előtt már 2,3 százalékra csökkent a regisztrált álláskeresők száma, közölte a városvezető.

Ebből az aspektusból vizsgálva a legemblematikusabb fejlesztés a járműipari tesztpálya, a ZalaZONE építése, ami 265 hektáros területen, 45 milliárd forintos forrásból megvalósuló gazdaság- és kutatás-fejlesztési, innovációs projekt. Bár a közelben nincs autógyár, mégis Zalaegerszeg nyerte el a beruházás lehetőségét: a városnak – erős lobbitevékenysége mellett – némi szerencséje is volt, mivel Palkovics László innovációs és technológiai miniszter zalai születésű, és a településen érettségizett.

A ZalaZONE létesítményben (lent) a járműgyártóknak számos különböző pályán (amelyek közül már több elkészült) nyílik lehetőségük a tesztelésre
A ZalaZONE létesítményben a járműgyártóknak számos különböző pályán (amelyek közül már több elkészült) nyílik lehetőségük a tesztelésre
Fotó: MH/Purger Tamás

„A kormány felismerte, hogy érdemes létrehozni egy márkafüggetlen járműipari tesztpályát, mert igény mutatkozik rá. Ezt tükrözi az is, hogy bár teljesen még el sem készült a létesítmény, már most is folyamatos a kihasználtsága” – hangsúlyozta a polgármester. A következő évtizedekben az autómobilitás egyre inkább arról szól majd, fűzi hozzá, hogy a különböző új technológiákat, az 5G-hálózatot és az egyéb informatikai lehetőségeket miként lehet az iparágba integrálni. Ennek során részben az elektromos, de leginkább az önvezető járműveket tesztelik majd a ZalaZONE tesztpályán, amely jelenleg hatvanszázalékos készültségi állapotban van.

Lesz dinamikus platform, kezelhetőségi pálya, féktesztfelület, országutat, autóutat, autópályát imitáló környezet, emelkedők, zajmérő felület, valamint az egyedülálló, a városi környezetet szimuláló Smart City
Lesz dinamikus platform, kezelhetőségi pálya, féktesztfelület, országutat, autóutat, autópályát imitáló környezet, emelkedők, zajmérő felület, valamint az egyedülálló, a városi környezetet szimuláló Smart City
Fotó: MH/Purger Tamás

A baloldali médiában elterjedt, vetjük fel, hogy a pálya bekerülési költsége soha nem fog megtérülni. A városvezető ezzel kapcsolatban leszögezte: a beruházásnak elsősorban az a feladata, hogy tesztelési lehetőséget és környezetet, továbbá kutatás-fejlesztési hátteret biztosítson. Kiemelte: a haszon nemcsak pénzben mérhető, hiszen az is fontos, hány magyar mérnököt, kutatót tudunk itthon tartani, állást biztosítani számukra, közvetetten pedig milyen egyéb beruházásokat tudunk az országba vagy a megyébe hozni.

„E szemszögből vizsgálva elmondhatjuk, hogy kifizetődő volt a létesítmény megvalósítása, hiszen a tesztpálya már eddig is kétszáz vállalattal került kapcsolatba, és számos világcég, köztük több vezető járműgyártó is igénybe vette a pálya szolgáltatásait” – magyarázta a polgármester.

A ZalaZONE hatásának köszönhetően járulékos hasznot jelentő fejlődésről is beszámolt a város első embere. Zala megye székhelyén, a belvárosban hamarosan egy négycsillagos szállodát nyitnak meg, s a helyi szolgáltatóipar szintén igyekszik alkalmazkodni a tesztpályához, ahogy az egyetemek és a szakképzés is felzárkózni a projekthez. Egy 646 millió forintos beruházás keretében már építik azt a duális szakképző központot, aminek az lesz a feladata, hogy szakképzett munkaerővel lássa el a térségi ipart.

Nemrég döntött arról a kormány, hogy a ZalaZONE tesztpálya mellett egy Tudományos Park jöhet létre. Cél, hogy egy helyen legyenek a gazdasági élet szereplői, a tudományos közeg és maga az önkormányzat is.

A tesztpálya mellett létrejött a kutatóközpont is, helyi magánvállalkozások hétszázmillió forintnyi ráfordításával. Emellett a campus területén az egyetem pályázati forrásból alakította ki kutatási és innovációs központját. Feladata, hogy együttműködve a tesztpályával, a cégekkel és más egyetemekkel olyan képzéseket (is) biztosítson, amik később hasznosak lehetnek a városnak.

Egyébként többmilliárdos fejlesztés előkészítése zajlik a helyi egyetemen, amely most egyesül Zalaegerszegi Egyetemi Központként. Augusztus 1-jétől egységesülnek a műszaki és gazdálkodási karok, amelyek a Pannon Egyetem részeként fognak működni a Zalaeger­szegi Egyetemi Központban.

Az itt felsorolt fejlesztések egyedi fejlődési ívet rajzolnak ki, a város elkötelezett amellett, hogy a tanulók ne olyan „divatképzéseken” vegyenek részt, amelyek elvégzése után nehezen tudnak elhelyezkedni, hanem az egyetem olyan szakokon kínáljon továbbtanulási lehetőséget, amellyel hozzájárulhat a város gazdaságának erősödéséhez. „Aki helyben végez a felsőoktatásban, szinte biztos, hogy munkahelyhez is jut majd” – húzta alá Balaicz Zoltán.

Fontos cél, hogy a város fiataljait Zalaegerszegen tartsák, és számítanak azokra az ifjakra is, akik a képzések, a munkahelyek miatt a településen képzelik el jövőjüket. Ha a fiatalok látnak lehetőséget a városban, akkor a polgármester szerint még az is elképzelhető, hogy növekszik és erősödik Zalaegerszeg lakossága.

A város természetesen arra törekszik, hogy ne csak munka- és tanulási lehetőségek vonzzák az embereket a városba, hanem a turisztikai attrakciók is. Ezek közé sorolható az MVP keretében megvalósuló Mindszentyneum, amely a tragikus sorsú bíboros-hercegprímásnak állít majd emléket.

Mindszenty József 1917-ben költözött a városba, ahol előbb tanított, majd a Mária Magdolna-templom plébánosa lett 1919-től 1944-ig. Nevéhez a város épített örökségének fejlődése és szellemi épülése egyaránt köthető, új templomot építtetett, a városba invitálta a Notre Dame-rendet, megépíttette a zárdát, a katolikus kultúrotthont. Ezek az épületek a mai napig meghatározzák a város arculatát.

Az MVP-szerződés keretében – a többi városhoz hasonlóan – Zalaegerszeg dönthette el, milyen fejlesztéseket szeretne megvalósítani. Amikor a városvezető vázolta a kormányfőnek a Mindszentyneum elképzelését, azzal is érvelhetett, hogy a hercegprímást többen ismerik a világban, mint a megye más, híres szülötteit, így Deák Ferencet vagy Csány Lászlót. A város vezetése úgy vélte, ezt az ismertséget jó értelemben mindenképpen érdemes volna kihasználni.
Az interaktív zarándokközpontban (amely kialakításában a Terror Házára emlékeztet majd) nemcsak a bíboros életét mutatják be, hanem a kommunista diktatúra keresztényüldöztetését is. A projekt nyolcmilliárd forintos keretből valósul meg, a tervek szerint a létesítményt 2022-ben adják át.

A mellette álló Göcseji Múzeum a város több más épületéhez hasonlóan jelenleg szintén fel van állványozva. A leromlott állagú, 1890-ben emelt épületben kap majd helyet egy modern várostörténeti kiállítás, ezen kívül Németh
János Kossuth-díjas keramikusnak és a szintén zalaegerszegi Fekete György iparművésznek, az MMA nemrég elhunyt elnökének is állandó kiállítása lesz.

A Modern Városok Program igen hangsúlyos eleme a városrehabilitáció: a program kertében már megújult az 1763-ban épült Mária Magdolna-plébánia épülete, 
az 1750-ben épített botfai Erdődy–Hüvös-kastély, és befejeződött az 1765-ben emelt kvártélyház és levéltár felújítása. Most zajlik a Mária Magdolna-templom, 
a Göcseji Múzeum felújítása, valamint épül a Mindszentyneum
A Modern Városok Program igen hangsúlyos eleme a városrehabilitáció: a program kertében már megújult az 1763-ban épült Mária Magdolna-plébánia épülete, az 1750-ben épített botfai Erdődy–Hüvös-kastély, és befejeződött az 1765-ben emelt kvártélyház és levéltár felújítása. Most zajlik a Mária Magdolna-templom, a Göcseji Múzeum felújítása, valamint épül a Mindszentyneum
Fotó: MH/Purger Tamás


Minden mindennel összefügg, hiszen Mindszenty bíboros a közeli Mária Magdolna-templomban szolgált, és a szomszédos plébánián lakott. Utóbbit már felújították a városrehabilitáció keretében a kvártélyházzal, a levéltárral és az Erdődy–Hüvös-kastéllyal egyetemben (itt egy modern zarándokszállást alakítottak ki), ám most a templom is megújul.

Ráadásul egy negyed évezredes adósságot is törleszt a város. Bár az orgona helyét már a 18. században kialakították, hangszer soha nem került a templomba – mostanáig egy digitális eszközzel pótolták. Miután elkészül az orgona, a templom orgonahangversenyeknek, nagyszabású komolyzenei koncerteknek is otthont adhat majd.

Balaicz Zoltán leszögezte: a világban a koronavírus-járványig folyamatosan emelkedett a vallási turizmus aránya. Bíznak benne, hogy a város is be tud csatlakozni e körbe, így a Mária-útnak, amely Csíkcsomlyót köti össze Mariazellel, egyik központi megállóhelye Zalaegerszegen lesz. A már említett városrehabilitáció során a jövőben az egykori tiszti klubot, a mérlegházat, a volt Korona Szállót (Kiszöv-székház) ugyancsak felújítják.

A jó turizmushoz jó megközelíthetőség is szükséges: 170 milliárdos beruházás keretén belül már épül a négy ütemben elkészülő, kétszer kétsávos  M76-os gyorsforgalmi út, amely az M7-es sztrádát, s így Budapestet, valamint
a Balatont hozza közelebb a városhoz. Egyelőre még csak két szakasz építése zajlik, de a város már előre tekint, a helyi vállalkozók szeretnék az út meghosszabbítását Körmendig. Erről már kormányhatározat született, a tervezésre forrást is biztosított a kabinet.

„Az útfejlesztés hatalmas lehetőség a városnak, a logisztikai lehetőségeink tovább erősödnek, hiszen az adriai kikötőkből egyenesen a közeli Zalaszentivánra fut be az ötös számú nemzetközi vasúti korridor, a 76-os sztráda és a sármelléki nemzetközi repülőtér pedig további előrelépést biztosít” – szögezte le Balaicz Zoltán.

A Modern Városok Program nélkül nagy hátrányban volna Zalaegerszeg a többi megyei jogú várossal szemben, vélekedett a polgármester. Rámutatott, hogy a település a csaknem nyolcszáz éves történetében még soha nem kapott akkora támogatást a magyar államtól, mint az MVP keretében. Ha összeadjuk az összes programelemet, több száz milliárd forintos fejlesztési forráshoz jutott a megyeszékhely. Ez az összeg Zalaegerszeg több évtizedes költségvetésének felel meg.

Egy másik példán keresztül érzékeltetve: csak a városi utak felújítására 12,8 milliárd forintot biztosít az állam, míg a város, saját költségvetési forrásaiból évente átlagban kétszáz-háromszáz millió forintot képes előteremteni utak rendbetételére. Az állami forrás biztosítja, hogy a városban 97 helyen tudnak útfelújítási munkálatokba, belső tehermentesítő út építésébe, parkoló kialakításába fogni.

Ezzel együtt olyan beruházások valósulhatnak meg a településen, amikről a város lakói évtizedekig csak álmodhattak. Önerőből Zalaegerszeg mindezt soha nem tudta volna elérni. A polgármester szerint a kormány helyesen ismerte fel, hogy a vidéki térségi központok erősítésével nemcsak az adott térséget, de egész Magyarországot erősíti, hiszen a zalaegerszegi beruházások sem csak a városban élők életét változtatják meg, hanem a tágabb környezet, a megye életét is, míg a turizmuson keresztül tovább bővíthető a kör. „Bízom benne, ha tíz év múlva leülünk egy hasonló beszélgetésre, hogy számba vegyük, mennyit fejlődött a város húsz év alatt, elmondhatom majd: a jövő kapui nyíltak meg Zalaegerszegnek” – összegezte Balaicz Zoltán.

A városlakók régi vágya teljesül

„A legfontosabb célunk, hogy fenntartható, működőképes, a városlakók és a térségben élők számára vonzó, színvonalas kikapcsolódási lehetőséget biztosítsunk” – mondta  Gecse Péter alpolgármester
„A legfontosabb célunk, hogy fenntartható, működőképes, a városlakók és a térségben élők számára vonzó, színvonalas kikapcsolódási lehetőséget biztosítsunk” – mondta Gecse Péter alpolgármester
Fotó: MH/Purger Tamás

Az MVP keretében, hazai és uniós forrás­­ból valósul meg a város határában, az Azá­leás-völgyhöz közeli Alsóerdei sport- és szabadidő központ, amelyre a város lakói régóta vágytak. A nagy, egybefüggő, erdős önkor­mányzati területen olyan park épül, amely több egységből áll majd, első eleme, az önkormányzati vendégház már elkészült. Az egykori napközis tábort magába foglaló területet a város évek óta tervezi felújítani, jobban hasznosítani, de eddig nem tudott forrást biztosítani rá.

Gecse Péter alpolgármester kifejtette: a működési modell része, hogy a park egy részét ingyen használhatják majd a kikapcsolódni vágyók, mellette lesznek térítés ellenében igénybe vehető elemek. Előbbiek közé tartozik egy klasszikus rekortán futókör, amelynek „belsejében” több, labdajátékra alkalmas pálya és egy kisebb játszótér kap helyet. A főbejárat mellett állunk, ahol már épül a fogadóépület, itt az öltözők mellett foglalkoztatóhelyiség és büfé lesz. A már elkészült parkoló fölött elindultak a földmunkák, ott KRESZ-park készül, a város tanulói kilátogathatnak majd ide külső tanórákra. Ennek közelében egy nagyobb játszóelemekkel felszerelt játszóteret alakítanak ki. A terület fölött lesz egy igazi kuriózum, a négy évszakos, műanyag felületű sípálya. Akik sítáborba készülnek, itt elsajátíthatják majd az alapmozdulatokat. A fák között készül az erdei kaland­pálya, ahol ügyeltek arra, hogy a fák megmaradjanak, így csak a feltétlen szükséges mennyiségben kerülnek a fák közé oszlopok. A teljes objektum elkerített lesz, a kalandpályára, a sípályára és a nagyobb játszótérre térítés ellenében léphetnek be a vendégek, ugyanakkor a tervek szerint a Zalaegerszeg-kártyával rendelkezők kedvezménnyel látogathatják majd a park e ré­szeit is. Ugyancsak a projekt része, hogy a Búslakpusztán található szabadtéri lőtér, továbbá a tévétorony és környezete is megújul. A torony egyébként turisztikai attrakciókkal bővül, például erősítik találkozási pont jellegét és a vendéglátó funkciót. A teljes projekt több mint ötmilliárd forintból valósul meg. 

Kapcsolódó írásaink