Belföld

Soros-szervezetek újabb külföldi panaszkodása

Még a járvány idején mószerolta be a magyar államot a TASZ és a Helsinki Bizottság

Nem tetszik a TASZ-nak és a Helsinki Bizottságnak a 2018-as gyülekezési törvény, ennek ismét nemzetközi fórumokon adtak hangot.

Soros-szervezetek újabb külföldi panaszkodása
Fotó: AFP/Fabrice Coffrini

Újabb nemzetközi testületnél mószerolták be hazánkat a Soros-szervezetek. Szerintük a magyar állam nem orvosolta azokat a hiányosságokat, amelyek többször a gyülekezési jog állami megsértéséhez és strasbourgi elmarasztaláshoz vezettek. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös beadvánnyal fordult az Emberi Jogok Euró­pai Bíróságán született ítéletek végrehajtását ellenőrző úgynevezett Miniszteri Bizottsághoz.

Közleményükben arról értekeztek, hogy bár született új gyülekezési törvény, továbbra sincsenek kellő garanciák, amelyek kivédenék a békés gyülekezéshez való jog ismételt sérelmét. Érdemes közbevetni: tették mindezt a koronavírus-járvány második hullámának küszöbén, amikor éppen a tüntetések minél szélesebb körű megtartása jelenti a legnagyobb problémát. Sőt.

A TASZ és a Helsinki Bizottság beadványában felidézi azt a gyakorlatot, amikor a rendőrség úgy számolta fel például az Országgyűlés előtt hónapokon keresztül meghirdetett demonstrációsorozatot, hogy azt műveleti területté nyilvánította. Erről külön strasbourgi ügycsoport született, amelynek kapcsán még áprilisban a magyar kormány tisztázó jelentést küldött a Miniszteri Bizottsághoz, hangsúlyozva: az elmúlt években olyan intézkedéseket tett, amelyek teljes egészében kiküszöbölik az ilyen ügyekben feltárt jogsértések okait. Csakhogy a Soros-szervezetek nem osztják ezt az álláspontot, ezért maguk is elküldték észrevételeiket.

Azzal érvelnek, hogy az új jogszabály rendelkezései tovább szélesítették a hatóságok lehetőségét arra, hogy aránytalanul korlátozzák a gyülekezési szabadságot. Egyik fő problémájuk, hogy a 2018 óta érvényes szabályok lehetőséget teremtenek a vezető politikusok otthona környékén tartandó tüntetések korlátozására.

Érdekesség, hogy a törvény elfogadását követően éppen a Helsinki Bizottság közölte: bár vannak aggályaik, összességében a gyülekezési jog védelme a szabályozás szintjén nem romlott. Ráadásul hozzátették: nem tartják ördögtől valónak, hogy valamilyen korlátja legyen egy magánlakás elé bejelentett gyülekezésnek, még ha ez történetesen a miniszterelnöké, akkor is. Ez az elégedettség azóta elillant, problémáit a két szervezet angolul is összefoglalta a szintén Soroshoz köthető Fried­rich Neumann Alapítvány honlapján.

A jogszabály expozéjában egyébként Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese utalt arra, hogy előzőleg a magán- és családi élet, valamint az otthon védelmét az Alaptörvényben is rögzítették, összhangban az unió Alapjogi Chartájával. A gyülekezési jogra vonatkozó szabályozás pedig az 1989-es törvényt váltotta fel, aminek szükségességét már 2008-ban, majd 2016-ban is kimondta az Alkotmánybíróság.

Kapcsolódó írásaink

Álcivilek őszi hadjárata

ĀIsmét brüsszeli felkérésre mondtak ítéletet hazánkról a Soros-szervezetek, a készülő jelentés tartalma borítékolható

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom