Belföld

Összetartozás emlékhely

A talajszint alatti elhelyezés elsődleges oka az Országházra való rálátás zavartalanságának biztosítása, de a sétány kialakítása „tudatosan hívja meg a temetés-feltámadás gondolatot” +GALÉRIA

Szent István király ünnepén átadták a trianoni döntés századik évfordulója alkalmából készített Kossuth téri emlékművet, az Össze­tartozás emlékhelyet, amelynek hét szegmense az utódállamokat, a középső, a lángot hordozó tömbje pedig a „megmaradt” Magyarországot szimbolizálja.

Összetartozás emlékhely
A sétány a Honvéd utca kereszteződésénél öt méter mély, itt van az „emlékhely szíve”, egy körüljárható, hatalmas, hét szegmensből álló, meghasadt gránittömb, közepén égő öröklánggal, amely a szegmensek közötti réseken keresztül látható
Fotó: MH/Papajcsik Péter

Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök avatta föl augusztus 20-án a Kossuth téri Összetartozás emlékhelyet az ünnepi katonai tisztavatást követően. Az emlékhely a trianoni békediktátum századik évfordulójára készült el az Országházzal szemben, az Alkotmány utca torkolatában. A kortárs építészeti és tájépítészeti eszközökkel kialakított emlékmű egy száz méter hosszú, a Kossuth tér felől lejtő, négy méter széles sétány, amelynek két oldalfalára a történelmi Magyar Királyság 1913. évi összeírás szerinti 12 485 településnevét vésték egy-egy különálló gránittéglára, ahol a három különböző téglaméret a települések lélekszámát tükrözi.

Összetartozás emlékhely

A sétány a Honvéd utca kereszteződésénél eléri az ötméteres mélységet. Ott van az „emlékhely szíve”, egy körüljárható, hatalmas, hét szegmensből álló, meghasadt gránittömb, közepén égő öröklánggal, amely a szegmensek közötti réseken keresztül látható. Az Országgyűlés sajtóirodájának a parlament honlapjára feltett, Wachsler Tamás építészmérnök, a Steindl Imre-program vezetője által jegyzett közleménye szerint a talajszint alatti kialakítás elsődleges oka – Steindl Imre útmutatását követve – az Országházra való rálátás zavartalanságának biztosítása volt, azonban a sétány „zsákutcás” kialakítása „tudatosan hívja meg a temetés-feltámadás gondolatot”. Az öröklángot körülölelő gránittömb hasadékai is szimbolikus üzenetet hordoznak, a hét szegmens bevallottan a szomszédos államokat – utódállamokat – a középső, a lángot hordozó tömb pedig a „megmaradt” Magyar­országot szimbolizálja.

Orbán Viktor miniszterelnök az emlékhely átadásán hangsúlyozta, „az Összetartozás emlékhely nemzeti büszkeségünkre, az Országházra néz, sőt, mutat”, és „méltó módon teszi teljessé a Kossuth tér, a nemzet főterének fenséges panorámáját”. Hozzátette: „így van ez rendjén, hiszen az Országházat azoknak a városoknak és falvaknak, illetve népeiknek építettük, akik az emlékhely falába vésett települések lakói voltak, származásra, vallásra, nemzeti hovatartozásra tekintet nélkül, mint Szent István országának örökösei”. A kormányfő ünnepi beszédében kitért arra is, „a századik évforduló alkalmából vállalt kötelességeinket teljesítettük”, „a századik évet a nemzeti összetartozás évének nyilvánítottuk”, noha a járványveszély a megemlékező ünnepségeken történő részvételt lehetetlenné tette.

Mint ismert, az emlékhelyet az eredeti tervek szerint június 4-én, a nemzeti összetartozás napján nyitották volna meg, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az átadását.

Kapcsolódó írásaink

Orbán Viktor: Hazánk újra és újra utat tör magának

ĀA szabadságért minden percben meg kell küzdeni - Magyarország biztos otthon, mely visszavár mindenkit, ki része akar lenni a nagy elődeinket idéző országépítésnek - A magyarok nem engedhetik meg maguknak a gyengeség luxusát - A TELJES BESZÉD + VIDEÓ