Belföld

Egyetértési pontok a társadalom tagjaival

Nemzeti konzultáció 2020. Párkányi Eszter: Azok támadják a konzultációt, akik a referendumot is

Kifejezetten ellentmondásos, hogy a balliberális ellenzék úgy támadja a nemzeti konzultáció intézményét, hogy közben maguk is alkalmazták már az emberek megkérdezésének ezt a formáját – jelentette ki lapunknak Párkányi Eszter. Az Alapjogokért Központ elemzője arról is beszélt, hogy a konzultáció célja az egyetértési pontok kialakítása az emberek és a kormányzat között.

Egyetértési pontok a társadalom tagjaival
„Felelős politikus ilyet nem tesz.” Hadházy Ákos papírgyűjtési akciója
Fotó: Hadházy Ákos Facebook-oldala

A nemzeti konzultáció amagyar demokráciamodell része, a polgári kormányzatok a közvetlen demokrácia innovatív eszközével vonják be a magyar embereket a döntéshozatali folyamatokba, immáron kilencedik alkalommal – mondta lapunknak Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője. Hozzátette, Európában, s talán az egész világon egyedülálló ez az intézmény, bár vannak arra utaló jelek, hogy más országokban is alkalmazhatják ezt a módszert a jövőben. Példaként az Emmanuel Macron által, környezetvédelmi kérdésekben indított petíciót említette. Párkányi Eszter szerint a nemzeti konzultáció különlegessége és jelentősége abban is rejlik, hogy az emberek véleményüket nemcsak a választásokon mondhatják el, hanem a kormányzati ciklus alatt is. „Egyedülálló kezdeményezés, hogy maguk a választópolgárok adhatnak mandátumot a kormánynak, bizonyos kérdésekben miként tárgyaljon” – fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy ez a kabinet részére is hasznos. A döntéshozók a tárgyalóasztalhoz a magyar emberek véleményének birtokában, a támogatásukat bírva ülhetnek le.

Az Alapjogokért Központ elemzője kiemelte, a nemzeti konzultáció célja, hogy egyetértési pontokat találjon a kormány az emberekkel a magyar társadalmat és annak jövőjét érintő fontos kérdésekben. Mint mondta: „Láthattunk már példát arra, hogy a kormány eredeti szándékát a konzultáció hatására megváltoztatta, az Alaptörvényről szóló nemzeti konzultáció során ugyanis az emberek nem támogatták azt, hogy a több gyermeket nevelők több szavazatot kapjanak, ezt pedig a kormány megfogadta és elvetette az ötletet.”

Párkányi Eszter szerint sokakban joggal merül fel a kérdés, hogy miért nem az Alaptörvényben is rögzített népszavazást alkalmazzák az emberek véleményének megismerésére, azonban tudni kell, hogy ugyanazok támadják a konzultációt, akik a referendum intézményét is – például a migrációs ügy kapcsán. „Az egykoron az általános választójogért küzdő liberális élcsapat ugyanis »rájött«, hogy a »tömegek« véleménye sokszor eltér az övékétől, így a politikai döntéshozatalba történő bevonásuk helyett »elszegényedett, tanulatlan, vidéki idősekről« beszélnek és populizmussal vádolják azokat, akik teljesítik az embereknek tett ígéreteiket” – tette hozzá a szakértő.

Az Alapjogokért Központ elemzőjét a baloldal ívgyűjtési akcióiról is kérdeztük, ennek kapcsán Párkányi Eszter azt mondta: antidemokratikus kezdeményezésekről van szó, hiszen a pártok, politikusok arra biztatják az embereket, hogy ne mondják el a kormánynak a véleményüket. „Felelős politikus ilyet nem tesz, sőt, inkább a demokráciában való részvételre buzdítaná a magyar embereket” – jelentette ki, emlékeztetve, hogy ezek az akciók adatvédelmi aggályokat is felvetnek. „Kifejezetten ellentmondásos az is, hogy a balliberális ellenzék rendszeresen támadja a nemzeti konzultáció intézményét, miközben maguk is többször alkalmazták már az emberek megkérdezésének ezt a formáját” – fűzte hozzá az elemző.

Kapcsolódó írásaink