Belföld

„A Szent István-i életmű történelmünk legidőtállóbb alkotása”

A Szent István-i életmű nemzetünk történelmének legidőtállóbb alkotása, amely egy évezred távlatában is erőt adó fundamentuma országunk létének és jövőjének - mondta Debrecen polgármestere augusztus 20-án a belvárosi Dósa nádor téren, ahol felavatták az első király egészalakos szobrát.

„A Szent István-i életmű történelmünk legidőtállóbb alkotása”
Szent István szobrának felavatása a debreceni Dósa nádor téren az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepé
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Papp László (Fidesz-KDNP) hozzátette: ez a szilárd alap adta meg az esélyt nekünk, magyaroknak arra, hogy az évszázadok viharait átvészelve ma is erős és büszke európai nemzetként képviseljük a szent király által örökül ránk hagyott eszmét, a keresztény magyar államiságot.

Trianonra utalva azt mondta, ez az év annak a békediktátumnak a 100. évfordulója, amely szétverte a Szent István-i magyar állam egységét, de amely minden törekvése ellenére sem tudta szétszakítani a magyar nemzet összetartozásának erős kötelékét.

„A történelem úgy rendelkezett, hogy nem ünnepelhetünk a Szent István-i Magyarország határai között, de ez nem akadályoz meg bennünket abban, hogy anyaországi és határontúli magyarok együtt ünnepeljék Európa egyik legrégebbi államisággal rendelkező nemzetének megszületését” - hangoztatta a polgármester.

Papp László hozzátette: Debrecen a magyar kereszténység egyik kiemelkedő központjaként a modern nemzeti konzervativizmus zászlóvivőjeként mélyen elkötelezett az államalapító király eszmeiségének ápolása, erősítése és az utókorra történő átörökítése mellett. Ezt a tiszteletet jelképezi Szent István első köztéri szobra Debrecenben - fűzte hozzá.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy „van ahol úgy gondolják, nincs már szükség Szent István szoborra, leállítják annak megvalósítását, és inkább tesznek ki szivárványos zászlót a középületekre az államalapítás ünnepe előtti napokban”.

„Budapesten nem lesz új Szent István szobor, de lobog a szivárványos zászló, Debrecenben pedig áll a Szent István szobor, és a nemzeti színű zászló lobog” - mondta Papp László.

A debreceni polgármester szerint a kereszténység védelmének feladata Szent Istvántól kezdve az egyik legfontosabb küldetése és feladata a magyarságnak.

„A keresztény identitás megerősítése Magyarország és egész Európa jövőjének záloga, stabilitásának feltétele, ezen múlik fennmaradásunk, erősödésünk, további gyarapodásunk” - hangoztatta. Megjegyezte: ma különösen nagy jelentősége van e törekvésnek, mivel Európában egyre erősebbé válik a kereszténység gyengítésének szándéka.

Debrecen azt üzeni az első király szobrának az összetartozás évében történő felállításával, hogy „kötelességünk úgy élni, munkánkat úgy végezni, hogy a magyarság szellemi és lelki egységét megőrizzük és megerősítsük” - jelentette ki Papp László. Hozzátette: jövőnket a keresztény Európában képzeljük el, de „számunkra hazánk az első, és minden ami a nehezen kivívott szuverenitásunktól megfoszt, elfogadhatatlan”.

Szent István erős Magyarországot épített és hagyott örökül az utódoknak, „bennünket sem vezethet más szándék, minthogy erős Magyarországot, erős Debrecent hagyjunk örökül” - mondta Debrecen polgármestere, majd leleplezték Szanyi Borbála szobrászművész alkotását.

Az egészalakos szobrot Fekete Károly református püspök, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, és Palánki Ferenc római katolikus megyéspüspök áldotta, illetve szentelte meg, majd a résztvevők koszorúkat helyeztek el a szobor talapzatán.


Varga Mihály: István király veszélyes helyzetben is a nemzet önállósága mellett döntött

István király szorongatott, veszélyes helyzetben is a magyar nemzet szabadsága, önállósága mellett döntött, Magyarország ezért nem tagozódott be a német fejedelemségek közé, hanem független államként jött létre - mondta a pénzügyminiszter csütörtökön Karcagon.

Varga Mihály pénzügyminiszter (b) beszédet mond a Szent István napi ünnepi önkormányzati ülésen a karcagi városháza dísztermében 2020. augusztus 20-án. Középen Szepesi Tibor fideszes polgármesterjelölt, jobbról Gyurcsek János alpolgármester
Varga Mihály pénzügyminiszter (b) beszédet mond a Szent István napi ünnepi önkormányzati ülésen a karcagi városháza dísztermében 2020. augusztus 20-án. Középen Szepesi Tibor fideszes polgármesterjelölt, jobbról Gyurcsek János alpolgármester
Fotó: MTI/Mészáros János

Varga Mihály a Szent István napi ünnepi önkormányzati ülésen, az új kenyér megszentelését, megáldását követően kijelentette: István király a magyarok megmaradásáért viselt hadat, épített új országot és alkotott új szabályokat. Szilárd és maradandó művet alkotott, olyan hazát hagyott ránk, amelyet leigázni, végleg meghódítani senkinek nem sikerült - emelte ki.

Rétvári: Szent István a magyar állam és egyház létrehozója

Szent István a keresztény magyar állam és egyház megalapítója, aki egyenrangú félként akart kapcsolatot építeni a környező országokkal - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtökön Kemencén, a római katolikus Kisboldogasszony templomban tartott mise után.

A térség KDNP-s országgyűlési képviselője hozzátette, István ismerte fel, hogy a kereszténység az üdvösségre vezető út, ezért egész népét akarta a megtérés útjára vezetni.

Ő megélte hitét és élete utolsó percében Magyarországot felajánlotta Szűz Máriának - mondta.

„Szent István királyunk választhatott volna könnyű utat, a német vagy a bizánci befolyásnak engedve. Ő a környező országokkal egyenrangú félként akart kapcsolatot építeni. Nem akart senkinek sem a vazallusa, sem az ellensége lenni, de elvárta, hogy tiszteljék Magyarországot” - jelentette ki a politikus.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője (k) és Pongrácz János polgármester (j) megszegi az új kenyeret az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepén a kemencei római katolikus Kisboldogasszony templomban tartott szentmisén
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője (k) és Pongrácz János polgármester (j) megszegi az új kenyeret az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepén a kemencei római katolikus Kisboldogasszony templomban tartott szentmisén
Fotó: MTI/Komka Péter

Rétvári Bence rámutatott, a magyar történelemben István a győztesek közé sorolható, de azokra is büszkén emlékeznek a magyarok, akik a következő nemzedékek idején küzdöttek céljaikért, például 1848-ban vagy 1956-ban.

„Mivel vállalták konfliktusaikat, megvívták csatáikat, ezért ugyanúgy hősökként tekintünk és büszkék vagyunk rájuk. Ugyanúgy példaképnek tekintjük őket a múltra és jövőre nézve” - mondta.

Pongrácz János független polgármester ünnepi beszédében elmondta: augusztus 20-ára készült el a község új címere, amely kifejezi, hogy Kemence 50 évig Hont vármegye székhelye volt.

A mise után bemutatták, majd felszentelték a település új jelképét.

Az 1200 lakosú Kemence a Börzsöny oldalában fekszik, a faluról elnevezett patak szeli ketté. Nevét először egy 1156-os dézsmajegyzékben említik, akkortól 1945-ig az esztergomi érsekség birtoka volt. A Fő út mentén található barokk-klasszicista homlokzatú római katolikus templomot 1769-ben építették, de mivel a fala bedőlt, elé 1810-ben új homlokzatot emeltek.

Kapcsolódó írásaink