Belföld

Pontos látlelet a Gyurcsány-párt fővárosából

Novák Előd: Megszületett egy torz és korrupcióra kiéhezett koalíció a DK-tól a Jobbikig, s a parkolási maffiától kezdve a holdudvarukban élősködő oligarchákig számos érdekkör megtalálta a számítását

Sem Mandela vagy épp Mengele, sem pedig Hitler – fogalmazott lapunknak Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, aki kitart javaslata mellett, miszerint Horthy Miklós kormányzóról kell elnevezni egy közparkot a XI. kerületben. Az önkormányzati képviselő úgy véli, Újbudán egy olyan torz és korrupcióra kiéhezett, a DK-tól a Jobbikig tartó koalíció született, amelyben számos érdekkör megtalálta a számítását.

Pontos látlelet  a Gyurcsány-párt  fővárosából
„Sajnos Magyarországra is beszivárogtak azok a szélsőliberális hangok, amelyek szobrok megrongálására buzdítanak, nemrég a hegyvidéki turulszobrot gyalázták meg”
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

– Kicsit messziről kezdenénk az interjút, ha nem gond.

– Árpádig visszamehetünk, a korábbiakat viszont sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánom.

– Mit gondol, milyen kritériumoknak kell teljesülniük ahhoz, hogy valakit államférfinak tituláljunk?

– Képesnek kell lennie arra, hogy világnézeti, illetve szakmai meggyőződéseit, lelkiismeretét követni tudja, s nem mindenáron a választóknak vagy mondjuk egy belső tisztújítás miatt a pártdelegáltaknak kellene, hogy megfeleljen. Egy államférfinak kell, hogy legyen egy víziója a társadalmi problémák megoldására, kishitűség helyett komoly tervekkel.

– Ezek alapján Adolf Hitlert is tekinthetjük államférfinak? Újbuda DK-s polgármestere, László Imre szerint voltak érdemei, megérdemelten lett az év embere 1938-ban.

– A Gyurcsány-párt fővárosának minősülő Újbuda első emberének kissé merész Führer-méltatása után óvatosabban fogalmaznék. Kompromisszumos javaslatként én Horthy Miklós laudációját vállalnám, bár őt is lehet kritizálni jobb- és baloldalról egyaránt, jogosan. De a két világháború közti időszakot az úgynevezett rendszerváltozás utáni évtizedekkel összehasonlítva kitűnik: a Horthy-korszakban kulturális és gazdasági szempontból is pezsgő, fejlődő élet bontakozott ki hazánkban – annak ellenére, hogy spanyolnátha, világgazdasági válság és főként Tria­non sújtotta az országot. Ezekhez a traumákhoz képest sokkal könnyebb helyzetben voltunk az elmúlt harminc évben, mégis azt látjuk, hogy inkább szétlopják Magyarországot, a Horthy-korszakhoz hasonló fejlődést pedig a mai napig nem tapasztalhatunk. Tehát sok szempontból példaként nyúlhatunk vissza a két világháború közötti évtizedekre, Klebelsberghez hasonlóan Horthyt is rehabilitálni kell.

– Ezek szerint akkor Horthy állam­férfi volt?

– Egyértelműen.

– Nelson Mandeláról mi a véleménye? A kormányzó nevét egyébként ön dobta be egy korábbi képviselő-testületi ülésen, hogy a Dél-afrikai Köztársaság első feketebőrű elnöke helyett róla nevezzenek el közterületet. Hogy áll most ez a folyamat?

– Sem Mandela vagy épp Mengele, sem pedig Hitler – ironikusan, kompromisszumos javaslatnak minősítve kezdeményeztem a Horthy park megnevezést, miután a polgármester Hitlert méltatta, a többi balliberális képviselő pedig a fehérellenes, rasszista Mandelát. Nem tudtak megegyezni, így leszavazták a parkelnevezési javaslatot. Pikáns volt, ahogy a Momentum frakcióvezetője a Mandeláról szóló testületi vitában tévesen többször és kizárólag „árbájthájdnak” nevezte a dél-afrikai apartheid rezsimet, ezzel megint a hitleri Arbeit macht frei jelszóra asszociálva, miközben magát a nemzetközi kapcsolatok szakértőjének titulálja. László Imre polgármester pedig később Mandelát Mengelével keverte. Elfogadhatatlan tehát, hogy a balliberálisok akarnak történelmi kiselőadást tartani, illetve leckét adni emlékezetpolitikából a magunkfajtáknak.

– Horthy személye egyébként kötődik is Újbudához.

– Itt vonult be a fővárosba, itt mondta el híres beszédét, és az itteni Gellért szállóból vonult a Parlamentbe is, amikor száz éve kormányzóvá választották. Ám az továbbra is elfogadhatatlan, hogy a Magyarországhoz egyáltalán nem kötődő Mandeláról nevezzenek el parkot – különösen annak fényében, hogy a kommunista államfő egy olyan rendszert hozott létre, amely nyíltan diszkriminálta a fehéreket, és ahol fehér farmerek ezreit gyilkolták le válogatott kegyetlenséggel. Számunkra különösen fájó, hogy két éve a fővárosi közgyűlés egyhangúan szavazta meg a Mandeláról való parkelnevezést. Egyedül a Mi Hazánk Mozgalom és néhány értelmiségi tiltakozása miatt sikerült meghátrálásra bírni Tarlós Istvánt. Most Karácsony Gergely főpolgármester nyújtotta be ismét a javaslatot, amit én egyfajta rasszista provokációnak minősítettem, miután egyszer már sikerült levetetni a napirendről. László Imrének egyébként köszönetet kell mondanunk, hogy egyedüli balliberális ellenszavazatával egy szoros, tizenegy-tíz arányú voksoláson immár az újbudai önkormányzat is elvetette Mandelát.

– Vagyis Horthy nem került le az asztalról?

– A mellszobra kint van az íróasztalomon, augusztus 24-én pedig a képviselő-testület rendkívüli ülése leadhatja voksát erről a javaslatomról – igaz, júliusban ezt már egyszer benyújtottam, de akkor a balliberális képviselők obstrukciója miatt nem szavazhatott erről a grémium. Reálisan persze nincs esély arra, hogy Horthyról parkot nevezzenek el mostanában. Az újbudai önkormányzatban egyedül én, a parlamentben pedig egyedül a Mi Hazánk ápolja a volt kormányzó emlékét. Azonban azt látom, egy nagyon komoly nemzeti összefogás mutatkozott meg már a Horthy-felvonulásainkon is: számos civil szervezet, vitézek sorakoztak fel, tehát valamilyen kompromisszumra igenis szükség lenne ilyen tekintetben, de abban biztos vagyok, hogy nem most fogunk adni posztumusz díszpolgári címet utolsó kormányzónknak. De ha a Mi Hazánk nem feszegeti ezt, nem lesz emlékezetpolitikai fordulat később sem, sőt nélkülünk inkább még a hegyvidéki turulszobor eltávolítása kerülhet napirendre.

– Más. Újbuda volt az első kerület, ahol kimutatta a foga fehérjét a balliberális városvezetés. Hogyan látja, hova vezetett az elmúlt kilenc hónap?

– Megszületett egy torz és korrupcióra kiéhezett koalíció a DK-tól a Jobbikig, s a parkolási maffiától kezdve a holdudvarukban élősködő oligarchákig számos érdekkör megtalálta a számítását. Magyarország ötödik legnagyobb önkormányzatának minősül a főváros legnépesebb kerülete, ez volt a DK legnagyobb szerzeménye a tavaly őszi önkormányzati választásokon. Azzal kezdték, hogy megduplázták az alpolgármesterek számát, sajnos egyedül én szavaztam ez ellen. A jogszabályi keretek biztosította legmagasabb fizetést szavazták meg maguknak. A klientúrájuk felhízlalása törvényesített korrupcióval folyik. Például Czeglédy Csaba, a már 2010 előtt is jogerősen elítélt DK-s politikusbűnöző kerületi fantomszerződéseivel alibi­munkákért, valamiféle tanácsadásért kap tízmilliókat az önkormányzattól. Még képviselőként sem tekinthetek bele az általa elvileg írásban leadott munkákba, a jogaimra hivatkozva hiába kértem többször is írásban, hogy közpénzből fizetett megbízásait áttekinthessem, megtagadták az iratbetekintést. Czeglédy szerződései ellen a ciklus elején, szavak szintjén még tiltakozott a Momentum, a Jobbik és az LMP, de a szép szavakat nem követték tettek, hiszen az előterjesztésemet – miszerint mondjuk fel a megbízatását – már nem támogatták.

– Előkerültek a panoptikumból olyan nevek is, mint Molnár Gyula egykori alpolgármestere, Lakos Imre.

– Újbuda történetének legnagyobb korrupciós botránya a Kopaszi-gate, amelynek ügyé­ben a bíróság másodfokon börtönbüntetésre ítélte őket, majd elképesztő módon az MSZP korábbi alkotmánybíró-jelöltje menthette fel őket harmadfokon, nyilvánvalóan elfogult eljárásban, de hiába tiltakoztam emiatt Polt Péternél és Handó Tündénél is. Az ingatlanpanama ügyében a harmadrendű vádlott az a Zala László volt, aki most, már a DK-s vezetés első hónapjában több mint négymillió forintot számlázhatott ügyvédi munka címén. Egy kis sikerem is volt ugyanakkor: miután többször követeltem a politikusbűnöző, kerületi DK-elnök Lakos Imre polgármesteri kabinetfőnöki posztból való leváltását, ez meg is történt egy friss korrupciógyanús ügy feltárása nyomán. Hogy közös megegyezéssel történt távozása mennyibe került az önkormányzatnak, arra a mai napig sem kaptam választ.

– Czeglédy Csaba mellett a Transparency International Magyarország kuratóriumi elnökének is jutott önkormányzati megbízás. Az átláthatóság bajnokai valóban az átláthatóság bajnokai?

– Képesek voltak az ő szerződését is titkosítani, noha átláthatósági biztosnak kérték fel. Az őt bemutató testületi ülésen feltettem a kérdést: igaz-e, hogy havi egymilliót kap heti egy munkanapért? Csak mellébeszélt, háromszor hiába kérdeztem, hogy mennyi a fizetése, nem árulta el. Majd miután közérdekű adatigénylést és annak bírósági kikényszerítését helyeztem kilátásba, végre nyilvánosságra hozták az általam egy hónapja hiába kért szerződést és annak módosítását, ugyanis a lelepleződés után félmillió forinttal csökkentették a még így is pofátlanul magas megbízási díját. Ezután is több mint félmillió forintot kap havonta, bármilyen kézzel fogható eredmény nélkül, miközben az átláthatósági biztos vagyonnyilatkozata és e-mail címe sem nyilvános, és szó nélkül hagyja a polgármesteri titkosításokat is.

– Körvonalazódni látszik egy újabb botrány a kerületben. Józsefvároshoz hasonlóan Újbuda is szerződést bontana a kerületi közétkeztetést végző céggel. Az ügyben egyébként már feljelentés is született. Mi a véleménye erről?

– Mind a szülők, mind az óvodai és iskolai vezetők részéről joggal merülnek fel szakmai kritikák az ételek minőségével és mennyiségével, illetve a kiszállítással kapcsolatban, azonban úgy tűnik, hogy a megoldás helyett a DK-s vezetésnél dominánsabbak a különböző gazdasági elköteleződések. Jó példa erre az a veszélyhelyzeti korrupciójuk, amelyet legutóbb tártam fel: az MSZP helyi elnökségi tagja által vezetett, de nem is újbudai Ázsia-boltból vásárolták nem olcsón a termékeket az önkormányzat pénzért árult élelmiszercsomagjába, a tizenhat termékből csak három magyar, még a kenyér és a tej is külföldi. Nem csoda, hogy az önkormányzat nyakán maradt a rengeteg egészségtelen termék tonnaszámra, bár a pontos számokat szintén titkosították, hiába kértem, írásban is, többször.

– Mintha ez is része lenne az ősszel megkezdett padlássöprésnek…

– Az összes önkormányzati cég vezetőjét is leváltották, a lényegében határozott idejű megbízásaik ellenére sokmilliós végkielégítést adva nekik, amit szintén egyedüliként nem szavaztam meg. Ráadásul gátlástalanul osztogatják a tízmilliókat cégvezetői prémiu­mokként, amelyekkel sunyin – és nem épp átláthatóan – megduplázzák hétszázötvenezres fizetésüket. Volt képük például olyan sokmilliós sikerdíjjal párosított prémiumfeladatot meghatározni az előző ciklusban, hogy
a cégvezető vegyen egy új céges autót magának. Most pedig azt, hogy „a cégvezetés átvétele”. Nem tudom elfogadni a válaszukat, hogy a Fidesz vezetése idején is volt ez a prémiummutyi. Az is helytelen volt!

– Elkanyarodva Újbuda ügyeitől, ön mint a Mi Hazánk alelnöke mit gondol arról, ami az Egyesült Államokban történik?

– Sajnos Magyarországra is beszivárogtak azok a szélsőliberális hangok, amelyek szobrok megrongálására buzdítanak. Nemrég a hegyvidéki turulszobrot gyalázták meg, legutóbb pedig épp a Szabadság téri református templom lépcsőjén álló Horthy-szobrot öntötték le vörös festékkel fényes nappal, biztonsági kamerák előtt, Karácsony Gergely Horthy-ellenes uszításait követően. Mi azonban készek vagyunk megvédeni történelmi emlékeinket. Magyarországon a rendőrséget szerencsére még nem akarják feloszlatni, bár az Országos Roma Önkormányzat a rendpárti erő, a Mi Hazánk Mozgalom feloszlatásáért már aláírásgyűjtést kezdett. Mi azonban nem fogunk térdre ereszkedni.

Kapcsolódó írásaink