Álcivilek őszi hadjárata

Orbán Viktor a legutóbbi uniós csúcsról az Országgyűlésnek készített beszámolójában kitért arra, hogy nem sikerült megszüntetni a politikai pártok és a politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek uniós forrásból történő támogatásának gyakorlatát. „Azt vállalom, hogy Magyarország kormánya ezt a kérdést napirenden tartja” – szögezte le a miniszterelnök. Erre alighanem hamarosan lesz is lehetősége, mégpedig egy formálódó brüsszeli dokumentum apropóján.

Didier Reynders, az igazságügyért felelős uniós biztos még januárban ismertette az úgynevezett jogállamisági jelentés ütemtervét, amely szerint az anyag készítése során nem csak az adott országok kormányaival egyeztetnek, sőt. Ilyen dokumentumot először tesz le az asztalra a brüsszeli testület. A biztos szerint fontos lesz számukra az EU Alapjogi Ügynökségének, a Velencei Bizottságnak és más szervezeteknek a véleménye is, illetve az Euró­pai Bíróság ítéletei. Ugyancsak felhasználják majd az elmúlt években rendszeresen elkészített igazságügyi eredménytábla adatsorait. Utóbbinak legfrissebb kiadása egyébként július közepén jelent meg.

Varga Judit igazságügyi miniszter ennek kapcsán nemrég arról beszélt, a dokumentum a korábbi évekhez hasonlóan megerősítette: a magyar igazságszolgáltatás a hatékonyság és a minőség objektív mutatói tekintetében Európa élvonalában van. A bírósági eljárások általános időtartamát tekintve Magyarország mindegyik ügyszakban és fokon a legjobb tíz tagállam között található, az elsőfokú közigazgatási eljárásokat tekintve pedig az első.

A befejezett ügyek száma ugyancsak valamennyi vizsgált viszonylatban meghaladta az érkezett ügyek számát, az ügyhátralék tovább csökkent. A magyar igazságszolgáltatás kiemelkedően teljesít a bírósági határozatokhoz való online hozzáférésre és a digitalizációra vonatkozó mutatók tekintetében. Az igazságszolgáltatás függetlenségét részben közvélemény-kutatások alapján értékelte a testület, Varga szerint ezek nem alkalmasak arra, hogy objektív képet fessenek. De még az Európai Unió saját felmérései is azt mutatják, hogy az igazságszolgáltatás és a bírák függetlenségének megítélése érezhetően javult Magyarországon, és a tagállami értékek között a középső harmadban található – mutatott rá a miniszter.

Mindez akár optimizmusra is okot adhatna. Csakhogy itt kerülnek képbe a kormányfő által említett álcivilek. Az EB honlapján elérhető tájékoztató szerint ugyanis a jogállamisági jelentés készítése során megkeresik a civil társadalmi szervezeteket. Aligha meglepetés, hogy a Soros-szervezetek, egész pontosan az Amnesty International Magyarország, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Romaversitas Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország már jelezte, elküldték észrevételeiket. „A válaszokból kirajzolódó kép jól mutatja, milyen súlyos következményekkel jártak az elmúlt évtized kormányzati és jogalkotási lépései, és milyen leromlott állapotban érte a magyar jogállamiságot a felhatalmazási törvény és a rendeleti kormányzás 2020-ban” – írták. Mindezek alapján a jelentés tartalma tehát jórészt borítékolható, alighanem egy újabb Sargentini-féle vádcsokor készülhet majd.