Belföld

„Rendkívül káros az illegális migráció”

Nemzeti Konzultáció 2020. Boross Péter hazánk koronavírus elleni védekezéséről: Megnyugtat, hogy az országnak kompetens, határozott és erős vezetése van

Kiemelkedő teljesítmény, hogy már 1,4 millió ember kitöltötte a nemzeti konzultáció kérdőívét – hangoztatta a lapunknak adott interjúban Boross Péter. Magyarország 1993 és 1994 között regnáló miniszterelnöke aláhúzta, a listán szereplő kérdések közül ő az illegális migrációra vonatkozókat tartja a legfontosabbnak.

„Rendkívül káros az illegális migráció”
„Az ellenzék ismét bebizonyította, alkalmatlan lenne az ország vezetésére”
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

– A nemzeti konzultáció melyik kérdését véli a legégetőbbnek?

– Azt, amelyik a bevándorlásra vonatkozik. Az illegális migráció rendkívül káros folyamat. Nem szükséges nagy kombinációs képesség annak belátásához, hogy ha mindez úgy menne tovább, ahogy 2015-ben zajlott, milyen mértékben rajzolná át Nyugat-Európa vagy akár a saját hazánk arculatát.

– A jogosulatlan kérelmezők kiutasítása nem megoldás?

– Ez a mesék világába tartozik még Németországban is.

– Migráció korábban is zajlott.

– Ez igaz, de korábban alapvetően olyan emberek vándoroltak az európai országok között, akik hasonló elvek mentén élték az életüket. Őket a kulturális és vallási különbségek nem arra sarkallták, hogy a fennálló viszonyokat erőszakkal kell megváltoztatni, hanem megértették a befogadók szokásait, vallását és értékeit. Az illegális migránsok tömegeinél erről szó sincs, ők kizárólag jól akarnak élni, mert az „nekik jár”. Nyugat-Európa e szempontból mostanság eléggé szomorú képet mutat.

– Mit gondol a járvány-intézkedésekről?

– Végtelenül örülök és megnyugtat, hogy az országnak kompetens, határozott és erős vezetése van. S ahogy látom, erről a kérdésről a lakosság döntő többsége is hozzám hason­lóan vélekedik.

– A baloldal ezt vitatja.

– Sajnos a mai ellenzék tevékenysége leginkább Károlyi Mihály borzasztó országlására emlékeztet. A határozottság helyett a romboláson jár az eszük, s ez rémisztő s egyben elszomorító. Az pedig végképp lehangoló, ahogy egyes, magukat publicistának gondoló gazemberek megnyilatkoztak – például Müller Cecíliáról. Az intézkedéseket lehet kritizálni, lévén itt alig találunk két azonos szakmai álláspontot. De a tiszti főorvos asszony munkabírását, az ügy iránti odaadását, jobbító szándékát, ne adj Isten korát kigúnyolni, nos, szerintem ez finoman szólva is elképesztő.

– Az eddig visszaküldött 1,4 millió válasz sok vagy kevés?

– Kiemelkedő teljesítménynek tartom, hogy eddig 1,4 millió ember postázta a nemzeti konzultáció kitöltött kérdőívét. Gondoljunk bele, egy statisztikai felmérés mikor merít ilyen hatalmasat? Ha egy cég valakinek a megbízására begyűjt – mondjuk – tízezer reprezentatív választ, a megrendelő már örülhet. Itt pedig bőven millió feletti feleletről beszélünk! S azt sem szabad elfeledni, hogy a legtöbb, felméréssel foglalkozó vállalkozás Budapestre koncentrál, ahol a politikai viszonyok okán nem igazán tudunk pontos képet kapni a polgárokat valóban foglalkoztató ügyekről és az azokra adható válaszokról. Ezért a vidékben bízom, ahol az emberek inkább megőrizték a józanságukat, mint a fővárosban. De akad itt még egy fontos jelenség, mégpedig az a végtelen ellenzéki rosszindulat, amely az ívek ellopására, megsemmisítésére buzdít. Egyébként korántsem mellékesen ez is azt mutatja, hogy ők teljességgel alkalmatlanok ennek az országnak a vezetésére. Ha tényleg a demokrácia talaján állnának, akkor sokkal inkább a válaszadásra, mintsem az ívek „elnyelésére” ösztönöznék a híveiket.

Válaszra buzdítanak a civilek is

A választópolgárok és a kormány közötti bizalom továbbépítésére buzdít a CÖF-CÖKA. Mint a szombaton közzétett, Csizmadia László elnök jegyezte felhívásukban hangsúlyozzák, a konzultáció hajrájában a nemzetünkért, családjainkért aggódó polgárok nem hagyhatják válaszok nélkül a kabinet feltett kérdéseit. A szervezet ezért arra buzdítja az embereket, hogy aki még nem tette, ragadjon tollat vagy használja az internetes lehetőséget, s töltse ki a kérdőívet. Mint fogalmaznak, „civilizációnk parancsa, hogyha értünk kérdeznek, válaszolni illik”. Hozzáteszik, az együttélés gyakorlatában is mutassuk meg, hogy „semmit rólunk, nélkülünk”.
(LMA)

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom