„Fontos, hogy meglegyenek az egyetértési pontok a második hullám idejére”

– Hogyan értékeli, hogy már közel másfél millióan töltötték ki a nemzeti konzultációs kérdőíveket?

– A nemzeti konzultáció tizenöt éve egy sikeres véleménynyilvánítási eszköz. Először még ellenzékben volt a Fidesz, amikor útjára indította az első konzultációt, de miután 2010-ben kormányra került a Fidesz–KDNP, azt követően is fontosnak tartotta, hogy a választott vezetők, a képviselők folyamatosan kapcsolatban legyenek az állampolgárokkal. Így, amikor sorsdöntő kérdésekről van szó, a kormány kikéri az emberek véleményét. A cél pedig nem kevesebb, minthogy minden választópolgár elmondhassa, mit is gondol a koronavírus-járvány elleni védekezésről, a további intézkedésekről és a gazdaság újraindításáról.

– Ön szerint Magyarország hogyan kezelte a járványhelyzetet?

– Az, hogy a járvány első hullámát hazánk ennyire eredményesen tudta kezelni, úgy gondolom, egyszerre köszönhető a választópolgárok fegyelmezettségének, a gyors kormányzati intézkedéseknek és a frontvonalban dolgozók elhivatottságának, vagyis az orvosok, a nővérek, pedagógusok és a bolti eladók áldozatos munkájának.

– Melyik az a kérdés, témakör, amit kiemelne a konzultációs ívről?

– Mindegyik kérdés fontos témakört érint, de amit kifejezetten kiemelnék, azok a munkahelyvédelmi programok megtartására, elindítására, a hazai termékek, szolgáltatások és nemzeti tulajdonban lévő vállalatok erősítésére irányuló kérdések, hiszen ezek a biztonságunk és a szuverenitásunk megőrzését szolgáló patrióta gazdaságpolitikát erősíthetik a jövőben.

– Mint jobboldali politikus, mit szól ahhoz, hogy a baloldal megpróbálja megakadályozni az állampolgárok véleménynyilvánítási lehetőségét?

– Amit a baloldali pártok az elmúlt időszakban műveltek a nemzeti konzultációval, az felháborító. Egész egyszerűen nem tudom, hogy mi a céljuk mindezzel. Azonban az, hogy már közel másfél millióan kitöltötték a kérdőíveket, egyértelműen azt bizonyítja, hogy az ellenzék aknamunkája nem vezet eredményre. De ha belegondolunk abba, hogy a lila ügynökpárt vezetője, Fekete-Győr András azokat az embereket – kórházi dolgozókat, pedagógusokat, tanárokat – nevezte gyávának, akik leginkább helytálltak a pandémia idején, azt hiszem, mindent elmond az ő politikájukról, gondolkodásukról. Épp ezért biztatom és bátorítom arra a magyar embereket, hogy mondják el a véleményüket, hiszen ha megnézzük a korábbi nemzeti konzultációk eredményeit, tapasztalatait, látható, hogy voltak olyan kérdések, amelyekre a választópolgárok többsége igennel, vagy épp ellenkezőleg, nemmel válaszolt, a kormány pedig erre alapozva tudta meghozni a szükséges döntéseket. Rendkívül fontos, hogy ha a koronavírus-járvány második hulláma megérkezik, olyan intézkedések bevezetésére kerüljön sor, amelyekkel a magyar állampolgárok is egyetértenek, hiszen a nemzeti konzultáció elsődleges célja ezeknek az egyetértési pontoknak a kialakítása.