Nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke

Az Alkotmánybíróság a rokkantsági ellátások átalakításának alkotmányosságát korábban már vizsgálta, s nem az átalakítás Alaptörvénybe ütközését állapította meg, hanem a nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztását – válaszolta Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára Sebián-Petrovszki László (DK) Mire számíthatnak a kormány által jogtalanul kifosztott rokkantnyugdíjasok? címmel feltett írásbeli kérdésére. Rétvári hozzátette, tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság konkrét intézkedések megtételére nem tett javaslatot, így az érintettek részére kártérítés és annak kamatai fizetésére sem kötelezte a kormányt, valamint az Országgyűlést. Rámutatott: a pénzbeli ellátások célja nem a rehabilitálható jogosultak passzivitásban tartása, hanem visszavezetésük a munkaerőpiacra.

Rétvári emlékeztetett, 2012-ben átalakítás történt a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben, a megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott személyek biztosítási alapú ellátásai azonban nem szűntek meg. Ugyanebben az évben átalakult az egészségkárosodáson alapuló ellátások rendszere, az e címen adható ellátások a nyugdíjbiztosítás köréből az egészségbiztosítási ellátások közé kerültek át. Ettől az időponttól kezdve a rokkantsági, illetve a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás állapítható meg. Ennek megfelelően 2012 elejétől a már folyósított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásokat is rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásként kapják meg az arra jogosultak.

A pénzbeli ellátások átalakításával egyidejűleg változott a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások és támogatások rendszere is. A 2012. évi intézkedések jelentős mértékben hozzájárultak a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatottsági szintjének bővüléséhez – értékelte a folyamatot. A 2010-es 18 százalékos foglalkoztatottsági arány az elmúlt években 41,6 százalékra emelkedett, ami azt jelenti, hogy jelentősen bővült azon személyek száma, akik saját és családjuk megélhetését nem pénzbeli juttatásokból, hanem munkajövedelemből tudják biztosítani.

A megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs célú foglalkoztatásához kapcsolódóan idén 375 akkreditált munkáltató részesül támogatásban, amelyet bérköltségre és többletköltségeikre fordíthatnak. Ebből mintegy 30 ezer megváltozott munkaképességű ember fejlesztése, munkavégzése valósulhat meg védett körülmények között – tudatta az államtitkár. A támogatás mértéke is évről évre növekedett, míg 2016-ban 34 milliárd, idén már 45,6 milliárd forint állt rendelkezésre.

Rétvári szerint az idősek tudatában vannak annak, hogy a kormány megbecsüli őket, hiszen megtapasztalták: a gazdaság teljesítőképességéhez képest az inflációt követő nyugdíjemeléseken túl különféle ellátásokban is részesültek. A gazdaságpolitikának, illetve a magas gazdasági növekedésnek köszönhetően 2017-ben nyílt először lehetőség arra, hogy a kormány nyugdíjprémiumot fizessen. Három éve 23, tavalyelőtt 40, míg tavaly 52 milliárd forint értékben folyósított a kormány nyugdíjprémiumot és azzal azonos módon számított egyszeri ellátást a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek. „Összesen 81 milliárd forintot fordítottunk Erzsébet-utalványok kifizetésére 2016 és 2018 között, tavaly pedig rezsiutalvánnyal támogattuk az időseket 26 milliárd forint értékben” – hangsúlyozta Rétvári Bence.

A nyugdíjak 2010-hez képest 38 százalékkal emelkedtek, vásárlóértékük 10,3 százalékkal. A nyugdíjemelést és minden egyéb juttatást nem kizárólag a nyugdíjellátásban, hanem a nyugdíjszerű ellátásban – köztük a rokkantsági ellátásban – részesülők is megkapták. Ez vonatkozik a jövőre visszavezetendő tizenharmadik havi nyugdíjra is.