Belföld

Megújult zsinagóga a főváros szívében

Évtizedes elhanyagoltság és többéves munkálatok után megnyithatja kapuit a Rumbach utcai épület, a kormány 3,2 milliárdos hozzájárulása révén

Még idén, igaz, legkorábban a tél folyamán megnyithatja kapuit az elmúlt években a Sargentini-jelentésben a zsidó vagyon elleni támadásokkal vádolt magyar kormány támogatásával megújult, Rumbach utcai zsinagóga a fővárosban. A szecessziós épületkincs évtizedekig állt elhanyagoltan.

Megújult zsinagóga a főváros szívében
A szecesszió nagy építésze, a bécsi Otto Wagner tervezte a magával ragadó épületet
Fotó: MH/Papajcsik Péter

„Az építészeti tervek mindenesetre elkészültek, ezek rendkívül kötöttek, hiszen védett műemlékről van szó. A műszaki felújításra, illetve a renoválásra pedig nemrég megtörtént a kiírás. Vagyis haladunk előre. Reményeim szerint 2019-re elkészül a továbbra is Együttélés Háza munkacímen futó projekt” – nyilatkozta lapunknak még 2017 márciusában Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Mazsihisz elnöke a Rumbach utcai zsinagóga akkor már lassan húsz éve húzódó felújítása kapcsán.

A kormány 3,2 milliárd forintot biztosított a munkálatokra, a forrás címzettje a Mazsihisz, ám az épület a Budapesti Zsidó Hitközség tulajdonában van. A szecesszió nagy építésze, a bécsi Otto Wagner által tervezett, mór stílusú épület a kissé elhúzódó egyeztetések, illetve munkálatok után várhatóan idén télen, hanuka ünnepén látogatható lesz. Nemrég a kormány képviseletében Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és két kollégája, Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár és Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár nézte meg az immár évek óta épülő-szépülő zsinagógát, a találkozón – a Mazsihisz beszámolója szerint – Heisler András köszönetet mondott a támogatásért.

Az épület tehát lényegében megújult, ám az Együttélés Háza projekt tartalma körül még talán nem minden tisztázódott. Legutóbb 2018 decemberében közölt részleteket a Mazsihisz az ügyben. Mint írták, a tervezett kiállítás szakít a megszokott „elmesélő installációk” hagyományával, helyette interaktív tereket és élményeket teremt a legmodernebb technikák segítségével. „A kiállítás által mindenki felismerheti különbözőségeinket, miközben megértheti értékrendünk közös alapját. A történelmi Magyarország területén élő zsidó emberek magukat izraelita vallású magyarnak vallották. Ez az identitás nem szembenállást, meghasonlást eredményezett a magyarországi zsidóságban, hanem bizalmat, amellyel közösségünk a magyar nemzet épüléséhez járult hozzá” – részletezték.

Gulyás Gergely a július 9-i Kormányinfón úgy fogalmazott, gyönyörű történeti rekonstrukcióra került sor, ezen felül új közösségi terek is létrejöttek.

Kapcsolódó írásaink

Nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke

ĀIdén csaknem négyszáz akkreditált munkáltató részesül támogatásban, ennek köszönhetően mintegy harmincezer megváltozott munkaképességű ember dolgozhat