Belföld

Alapjogokért: A megállapodás miniszterelnöki siker

Az Alapjogokért Központ elemzői szerdai sajtótájékoztatójukon az Európai Unió állam- és kormányfőinek pénteken kezdődött, a többéves pénzügyi keretről és a koronavírus-járvány gazdasági hatásait kezelni hivatott európai helyreállítási tervről szóló maratoni tárgyalássorozatát értékelték magyar szempontból – írják lapunkhoz eljuttatott közleményükben.

Alapjogokért: A megállapodás miniszterelnöki siker
Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcson
Fotó: AFP/John Thys

A sajtótájékoztatón megállapították, hogy a Magyarország és Lengyelország által kiharcolt eredmények nem csak pénzügyi, de politikai szempontból is jelentősek. A két ország ugyanis elhárította, hogy teret engedjenek olyan, újabb politikai zsarolásnak, amelyeknek a migrációs válság kezdete óta tanúi lehettünk.

Magyarország a tárgyalások során végig következetesen képviselte álláspontját, mely szerint az azonos fejlettségű országoknak azonos mennyiségű forrás kell, hogy járjon, mindeközben pedig végig szolidáris maradt a járvány által leginkább sújtott déli országokkal szemben.

Kurucz Orsolya, az Alapjogokért Központ projektvezető-helyettese szerint miniszterelnöki sikerről beszélhetünk, hiszen a megállapodás eredményeként mind a helyreállítási alap, mind a kohéziós források esetében nőtt a magyar részesedés, az eredeti tervekhez képest összesen 3 milliárd euróval.

Kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy kikerült a szövegből a jogállamisági kondicionalitás és a pénzügyi források azonnali összekapcsolása, továbbá kiemelte Angela Merkel nyilatkozatát, mely szerint a német kancellár törekedni fog arra, hogy még idén lezárásra kerüljön a Magyarországgal szemben az Európai Parlament által erőltetett hetes cikk szerinti eljárás.

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője kiemelte a visegrádi országok, azon belül is a magyar-lengyel együttműködés fontosságát. Szerinte optimizmusra ad okot, hogy ez az egység nem bomlott meg a napokban.

Kettős mércének nevezte, hogy a holland miniszterelnök, Mark Rutte - aki a személyeskedést sem kerülve támadta Magyarországot -, aki a migrációs válság alatt előszeretettel hangoztatta az európai szolidaritás fontosságát, ezúttal az uniós érdekekkel teljesen ellentétes pozíciót foglalt el - vagyis, hogy Hollandia minél kevesebbet fizessen a közös kasszába.

Kurucz Orsolya, az Alapjogokért Központ projektvezető-helyettese és Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője
Kurucz Orsolya, az Alapjogokért Központ projektvezető-helyettese és Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője
Fotó: Alapjogokért Központ

Kérdésre válaszolva Kurucz Orsolya elmondta, arra számít, hogy a hetes cikk szerinti eljárás lezárásra kerül, és végre afelé nyithatunk, hogy azokkal a valódi problémákkal foglalkozzunk, amelyből - mint ahogyan azt az előző hónapok bebizonyították - nagyon sok van az Európai Unióban.

Kovács Attila hozzátette, ő abban bízik, hogy 2021-től mindenki tiszta lappal indul, és erre azért van szükség, mert az említett politikai eljárással való folyamatos fenyegetőzés az utóbbi években a tagállamok egymás közötti viszonyát is elmérgesítette.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom