Belföld
Balos mesék sarcolásról, kivéreztetésről, siralmakról
Láng Zsolt csaknem tízmilliárd, Hassay Zsófia nyolc és fél milliárd, Bús Balázs több mint hatmilliárd, Sára Botond két és fél milliárd forintot hagyott a kasszában

Ha csak Karácsony Gergely közösségi oldalán tett napi bejegyzéseiből, a baloldali polgármesterek heti siralmaiból tájékozódnának a budapestiek, könnyen igazolást nyerne az ellenzék mártíromsága, szociális érzékenysége, talpraesettsége, szakértelme. Mint minden éremnek, a baloldali politikusok megszólalásainak is két oldala van. A DK, az MSZP, a Párbeszéd vagy a Momentum is igyekszik úgy elferdíteni a valóságot, hogy abból csupán ők és ne a fővárosiak profitáljanak.
Ám az ellenzék által prezentált valóságértelmezésekkel szemben néha érdemes felidézni a tényeket, a számokat – vagyis az érem másik oldalát –, amelyek nem csak hogy elhomályosítják Karácsonyék ártatlanságát, cáfolják a baloldal hatalompolitikai szüzességét, az ellenzék információbuborékát. Hónapok óta hangoztatott ellenzéki állítás, miszerint az őszi önkormányzati választást megelőzően fideszes vezetésű fővárosi önkormányzatok üres kasszákkal, csontvázakkal adták át a városházák kulcsát a szivárványkoalíció polgármestereinek. Hogy azért kell átszervezni az önkormányzatokat, azért kell elnapolni fejlesztéseket, azért kellenek a megszorítások, hogy a kerületeket rendbe tudják szedni.
Mit is mondanak a számok? Például azt, hogy a kormánypárti polgármesterek jelentős plusszal adták át az önkormányzatokat. A legtöbbet például Láng Zsolt, a II. kerület korábbi vezetője hagyta a kasszában – majdhogynem tízmilliárd forintot. Jelentős tartalék maradt Terézvárosban is, Hassay Zsófia korábbi polgármester 8,5 milliárddal adta át a kerületet a momentumos Soproni Tamásnak. Nem panaszkodhatna a szocialistából időközben gyurcsányistává lett óbudai polgármester, Kiss László sem, hisz elődjének, Bús Balázsnak hála több mint hatmilliárd forint volt a kasszában. De említésre méltó a korrupciógyanús botrányokkal küzdő VIII. kerület helyzete, ahol a fideszes városvezetés 2,6 milliárddal adta át a kulcsokat a forráshiányra leginkább panaszkodó balliberális polgármesternek, Pikó Andrásnak. Hasonló a helyzet az önkormányzatok „megsarcolása” kapcsán is. Mint arról beszámoltunk, szó sincs arról, hogy a kormány a helyhatósági voksolásokon elért eredmények miatt büntetné a kerületeket. Épp ellenkezőleg: Budapesten forrásbőség van, hiszen például a Fővárosi Önkormányzat egyelőre 180 milliárd forintos állampapír-megtakarítással rendelkezik, kereskedelmi banki számláján pedig kilencvennégy milliárd forint hever. Tegyük hozzá, sajtóhírek szerint a Tarlós István által hátrahagyott örökség hamar elfogyhat, s nem éppen azért, ami miatt Karácsony napi rendszerességgel kifakad.
Ugyanide tartozik az a közel sem elhanyagolható tendencia, miszerint a Fidesz–KDNP-kormányok gazdasági- és fejlesztéspolitikai döntéseinek legnagyobb nyertese épp a főváros volt, iparűzésiadó-bevételei az elmúlt tíz évben megduplázódtak. Ha pedig a nemrég elfogadott büdzsét nézzük, annak fényében sem beszélhetünk „Budapest-adóról”, hiszen jelen állás szerint a főváros jövőre több mint száztizenötmilliárd forint működési támogatást kap az államtól. Ez 22 milliárd forinttal több, mint idén.
Adódik a kérdés, mire mentek el a kerületi megtakarítások, mi lesz a sorsa Tarlós örökségének? Az biztos, hogy az elmúlt kilenc hónapban nem igazán születtek olyan döntések, amelyek figyelembe vennék a budapestiek érdekeit, megszolgálnák a tavaly ősszel megkapott bizalmat. Az elmúlt időszak tendenciáit követve egyértelművé vált, a főváros a balliberálisok kifizetőhelye, az ellenzék hatalompolitikai játszótere lett.
Mint írtuk, a budapesti pozícióhalmozás és a vele járó közpénzszórás nyertese a baloldali pártklientúra lett. Így kapott BKK igazgatósági elnöki megbízást Draskovics Tibor, így tért vissza a színre Lakos Imre és Havas Szófia. Karácsony szűk körű pártpolitikai garnitúrája számításaink szerint több mint kétszázmillióval kerül többe az elkövetkező öt évben, mint az előző városvezetés. Amint a 24.hu korábbi cikke rámutatott, a fővárosi adófizetőknek évi egymilliárdba kerülnek a baloldali vezetők. A legdrágább önkormányzatok közé pedig épp azok tartoznak, ahol az előző városvezetés jelentős megtakarítást halmozott fel.