Az ifjú KISZ-es privatizátor fényes gazdasági karrierje

Az az ember beszélt korrupcióról, akinek a férje kétszeresére emelte a magyar családok vil­lamosenergia-számláit, gyárának, a „Gyurcsány-műveknek” viszont olcsóbban adta az áramot – reagált Dobrev Klára parlamenti felszólalására Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója. Sajátos, hogy a rablóprivatizátorból milliárdossá vált Gyurcsány családtagja prédikál tisztességről, jó erkölcsről, amikor a bukott miniszterelnök üzleti múltjában nincs egyetlen pont sem, amelyet ne árnyékolna be a korrupció gyanúja.

Az eredeti tőkefelhalmozás Gyurcsány Ferenc esetében azzal kezdődött, hogy a rendszerváltoztatás előtt, 1988-ban a Fővárosi Tanács elnöke a KISZ jogutódjának kiszemelt Demisz alelnökének ajándékozott egy zuglói lakást. A KISZ KB egykori titkára, Gyurcsány, mint Demisz-alelnök aztán abban még közbenjárt, hogy a KISZ székházát 1989-ben eladják a Kereskedelmi Banknak, Csillebércet pedig ugyanekkor elajándékozzák az Úttörőszövetségnek, majd azonnal lelépett a soha létre nem jött utódszervezetből, hátrahagyva két vagyongazdát, Varju László ügyvivőt és Karl Imre kamarást, akik később gondoskodtak arról, hogy a KISZ-vagyonnak írmagja se maradjon. Gyurcsánynak is jutott egy szeletke, Varjuék őt és cégét, az Altust bízták meg az országos üzlethálózattal bíró Ezermester végelszámolásával.

Gyurcsány 1990-től az üzleti élet felé vette az irányt. Egyik üzletszerzési terepe a Miniszterelnöki Hivatal lett. Nem véletlenül, itt szolgált ugyanis az állami üdülők felett bábáskodó akkori államtitkár, az egykori KISZ-es pajtás, Szilvásy György. A titkárságon dolgozott egy fiatal hölgy is, aki jelenleg az Európai Parlament alelnöke, a „véreskezű kommunista belügyminiszter unokája”, vagyis Dobrev Klára, Gyurcsány későbbi felesége. Ilyen szerencsés csillagzat alatt szökkent szárba az ifjú KISZ-es privatizátor üzleti karrierje, ami kezdetben még csak különféle állami ingatlanok megszerzésében és hasznosításában merült ki. Ebből egy a Parlament szomszédságában volt, a Szalay utcai ingatlan, amelyet 1995-ben vett bérbe Gyurcsány cége, 2006-ban viszont az ügyészség megállapította, hogy megszerzése jó erkölcsbe ütközött, ám nem volt mit tenni, az ügylet elévült.

A másik nagy szerzemény a kormányüdülőből kihasított balatonőszödi ingatlan volt, ezt 1994-ben lízingelte az Altus leányvállalata az államtól, majd azt az állam visszabérelte Gyurcsányéktól. Az aranykorban jól bevált technológia szerint éppen annyiért, amennyi az éves bérleti díj volt. A futamidő végén aztán maradványértéken megvásárolták a villát. Gyurcsányt később egy siófoki ügyvéd feljelentette, mondván, banánköztársaságban sem lehetséges, hogy hivatalban lévő miniszterelnök az állam tulajdonát szerezze meg. A feljelentést azonban a Legfőbb Ügyészség elutasította. Gyurcsány Ferenc 2010 júliusában megvált az ingatlantól, de a cég mérlegéből nem derült ki, mennyit keresett azon, amihez lényegében ingyen jutott hozzá.