„Újabb tömegek indultak el Európa felé a járvány hatására”

– Hogyan alakult át a migrációs helyzet a balkáni országokban a koronavírus-járványt követően?

– A bevándorlás 2015 óta gyakorlatilag változatlanul, de hullámzó aktivitással zajlik. A migráció intenzitásának csökkenését egyértelműen a szigorú, nemzetállami intézkedések idézték elő. Elég például a Matteo Salvini-féle belügyminisztériumi korlátozásokat említeni, amelyek hatására jelentősen visszaesett a tengeri útvonalon zajló illegális bevándorlás, illetve
az embercsempészek és a velük szorosan együttműködő civil szervezetek aktivitása. Ami viszont a balkáni útvonalat illeti, a pandémia alatt itt is jó néhány tapasztalatra tettünk szert. Az egyik, hogy ismét hamisnak bizonyult az a liberális dogma, miszerint az illegális migrációt nem lehet megállítani, helyette inkább tudomásul kell venni a létét, mi több, legálissá kell tenni. A világjárvány idején bevezetett intézkedések bizonyították: ha a politikai akarat megvan, le lehet zárni
a határokat, megállítható az illegális bevándorlás.

– Bár az elmúlt napokban újra terítékre került a járványügyi intézkedések szigorítása, a számok azt mutatják, az inga ismét a tömegek megindulása felé billent.

– Abban a pillanatban, ahogy a nemzetállamok feloldották a szigorításokat – Szerbiában például kivonták a hadsereget mind a határőrizetből, mind a menekülttáborok őrzéséből –, visszaállt a korábban megszokott rend. Ha a napi adatokat nézzük, kijelenthető, hogy megint tömegessé vált a migráció, az embercsempész-üzletág ismét felfutott. Szintén példaként említeném, hogy pár nappal ezelőtt Észak-Macedóniában fogtak el egy olyan kamiont, amelyben kétszáz, többségében bangladesi és pakisztáni illegális bevándorló tartózkodott. Ami pedig az embercsempészetet illeti: jelzésértékű, hogy ebben az évben a magyar hatóságok eddig 174 embercsempész ellen indítottak büntetőeljárást. Ehhez képest 2019-ben ez a szám 155 volt egész évben.

– Amellett, hogy most kiderült, a bevándorlást meg lehet állítani, milyen más hatásai voltak a járványidőszaknak?

– A kibocsátóországokban – legyenek azok Ázsiában vagy Fekete-Afrikában – a járványnak kettős hatása lett: a még inkább megnövekedett munkanélküliség és az egészségügyi rendszer problémái miatt újabb tömegek indultak el Európa felé. Másrészt az úton lévő migránsok megváltozott gazdasági, politikai helyzetbe kerülhetnek. Hiszen országonként százezrek, európai mértékkel milliók vesztették el munkájukat az elmúlt hónapokban. Vagyis az újonnan érkező bevándorlók munkába állítása hatalmas kihívást jelenthet az uniós tagállamoknak. Mi több, akadályozhatja az itt élők álláskeresését, ami pedig komoly társadalmi, gazdasági, politikai következményekkel járhat, mondjuk, a szociális és egészségügyi ellátórendszerek túlterhelésével.

– Ennek fényében a bevándorláspárti hangadók miért támogatják még mindig a migráció legalizálását?

– Ha a munkaerő-befogadás lehetőségei – amivel ezek a szószólók érveltek – beszűkülnek, akkor nehéz azt mondani, hogy a tömeges beáramlás támogatása mögött gazdasági megfontolások vannak. A bevándorláspártiak elgondolása mögött politikai, ideológiai célok lehetnek. Úgy vélem, újfent világossá vált annak a politikai döntésnek a helyessége, amelyet a magyar kormány 2015 óta a bevándorlás kapcsán következetesen képvisel: abban, hogy ki lakjon Magyarországon, a magyar hatóságoknak, a magyar jogszabályoknak kell dönteniük. Nem hinném, hogy homályos ideológiai megfontolások alapján ezen változtatni kellene.

– A tranzitzónák tekintetében mintha lett volna egy kisebb elmozdulás a korábbi állásponthoz képest.

– Habár az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága eltérő ítéletet hozott a tranzitzónák ügyében, a magyar kormány úgy döntött, bezárja ezeket a fogadóállomásokat, s immár a nem európai uniós szomszédainknál, vagyis Szerbiában és Ukrajnában a magyar követségeken lehet benyújtani menedékkérelmet. Megjegyezném, amióta ezt a döntést meghoztuk, nem került sor menekültkérelem benyújtására.

– Közeleg az európai uniós csúcstalálkozó. Milyen állásponttal áll majd ki a kormány? Miért került bevándorlással kapcsolatos kérdés a nemzeti konzultációba?

– A koronavírus-járvány és az európai hitelfelvétel mellett a kontinens biztonsági kérdései, így például a migráció is napirendre fog kerülni Brüsszelben. A kormány azért is tesz fel két kérdést – a magyar alkotmány védelmét és a tranzitzónák bezárása utáni határőrizet fenntartását illetően –, hogy megtudja, a magyar emberek hogyan vélekednek a Brüsszellel szembeni újabb konfliktusvállalásról. Azt gondolom, ennél demokratikusabb módon nem igazán lehet megtudni, miként vélekednek a magyar emberek, hogyan haladjunk tovább ebben a kérdésben. Ugyanakkor megítélésünk szerint egy egységes, mindenki számára elfogadható kompromisszum kell ahhoz a csúcson, hogy az EU jövőjét megalapozhassuk. Mi már világossá tettük, hogy nem kívánjuk elfogadni azt, miszerint valakik kívülről mondják meg nekünk, hogy kikkel is kell együtt élnünk. Ez ellentétes lenne az Alaptörvénnyel és a magyar emberek akaratával is. De természetesen a magyar kormány nyitott bizonyos megoldásokra, mint például a külső határok védelmére, a gazdasági menekültek hazaszállítására, valamint a civil szervezetek átláthatóságának biztosítására. Álláspontunk szerint az ezen a téren hozott vagy épp meghozandó intézkedések Magyarország szolidaritásáról tesznek tanúbizonyságot.