Csökken az egyházi értékek elleni bűncselekmények száma

Szerencsére csökkenőben van az egyházi javak, értékek lopása: míg 2015-ben 188 eset került az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikába, egy évvel később 136, újabb év múltán 131, s bár tavalyelőtt átmenetileg ismét emelkedett az esetszám 166-ra, de 2019-ben jelentősen, 119-re csökken az ilyen bűnesetek száma. Ha területi bontásban vizsgáljuk a bekövetkezett és a bűnügyi statisztikába került eseteket, akkor látható, hogy a leginkább érintett Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, illetve a főváros. Általában kevés hasonló bűncselekménnyel találkoznak a nyomozók Komárom-Esztergom, Nógrád és Zala területén.

A legszembetűnőbb változás Borsodban történt, ahol 2015-ben még 26 esetet zárt le a rendőrség, tavaly viszont „csak” négyet. Budapesten kis mértékben csökkent az esetek száma, míg öt évvel ezelőtt 38 esetet zártak le a nyomozók, addig tavaly 29-et.

Az utóbbi öt év során az egy évben elkövetett legtöbb bűncselekményt Győr-Moson-Sopron megyében regisztrálták, két éve 56 eljárást zárt le a rendőrség. Ha pusztán a tavalyi évet vizsgáljuk, a legkevesebb egyházi ingatlanok, javak sérelmére elkövetett bűncselekmény Békés megyében történt, míg a legtöbb esetet Jász-Nagykun-Szolnok megyében regisztrálták, ahol 26 ilyen típusú bűncselekménnyel találkozott a rendőrség.

Ami a rendőri eljárásban, vallási szertartás végzésére szolgáló épületben regisztrált befejezett nyomozások felderítési eredményességét illeti, az 2015 és 2020 első öt hónapjában a következőképpen alakult: öt éve a bűncselekmények 28,7 százalékát sikerült a rendőrségnek eredményesen befejeznie, két éve már kétharmadát. Tavaly ugyan negyven százalékhoz közeli eredményességi mutatót produkáltak a nyomozók, ám az idei év bizakodásra ad okot: januártól májusig az esetek 46,2 százalékát derítették fel eredményesen.

A bűncselekmények között a lopás volt a leggyakoribb, ám az esetszám itt is mérséklődik, öt éve még 156 bűncselekményt rögzítettek, tavaly százat. A második leggyakoribb bűncselekmény a rongálás, ám itt is csökkenő tendencia figyelhető meg, tavaly az öt évvel ezelőtti esetszám felét regisztrálták. Egyházi ingatlanokhoz köthető emberöléses eset nem volt 2015 óta, testi sértés azonban szinte minden évben.

Általánosságban megállapítható, hogy a 2012–2016. évi biztosítási időszakkal összehasonlítva a 2017–2019. évi biztosítási időszakban az ilyen jellegű bűncselekmények száma jelentősen csökkent – közölte érdeklődésünkre a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Sajtószolgálata. Hozzátették: az elmúlt három évben az egész országra vonatkoztatva közel kétezer káresetnél 28 betöréses lopás történt.

A káresetekért kifizetett biztosítási összeg a legjelentősebb esetben sem haladta meg a két-háromszázezer forintot, tehát igen nagy értékű káresetről nem érkezett kárbejelentés. Rongálási ügy két-három esetben történt.

A református egyház speciális helyzetben van, ugyanis templomaiban nincsenek freskók, festmények, szobrok, csak letisztult fehér falak. A díszítések általában népi motívumok, faragott szószékek, hímzések, amelyek a betörők számára legtöbbször értéktelenek. Templomaik többségében nincsenek nagy értékű kegytárgyak, legfeljebb az úrvacsorához használt ezüst-, ezüstözött vagy ónkelyhek, emiatt a rossz szándékkal érkezők elsődleges célpontjai nem a református templomok.

A Magyarországi Református Egyházhoz tartozó egyházközségek önálló jogi személyek, a területi alapon tagozódó négy református egyházkerület valamelyikéhez, illetve az egyházmegyékhez tartoznak. Az egyházközségek egy bűncselekmény esetén az egyházmegyéknek tartoznak bejelentési kötelezettséggel, erről nyilvántartást a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala azonban nem vezet – válaszolta lapunknak Fekete Zsuzsa, az egyház kommunikációs vezetője. Legutóbb idén március 30-án történt rongálás a debreceni református nagytemplomban, amikor egy feldúlt férfi tört-zúzott és kisebb mértékű kárt okozott, más bűncselekményről az elmúlt években nincs tudomásuk.