Belföld

Három év börtönt is „érhet" a büntetőfékezés

Magukról megfeledkező autóvezetők egyre több esetben alkalmaznak úgynevezett büntetőfékezést, ami nem szabálysértés, hanem közúti veszélyeztetés, bűncselekmény. Amellett, hogy a manőver rendkívül balesetveszélyes, a tettes mély bizonytalanságára is utal a szakpszichológus szerint.

Három év börtönt is „érhet" a büntetőfékezés
A közúti veszélyeztető cselekménye akár három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
Fotó: MH

Csak májusban több, fedélzeti kamera által rögzített felvétel került a világhálóra, amelyek szabálytalan, agresszív és balesetveszélyes fékezésekről tanúskodnak.

Ezek közül a legemlékezetesebb az volt, amikor egy sofőr egy autóbusz vezetőjét kényszerítette vészfékezésre, mert az kikanyarodott elé. A busz vezetője nem tudta elkerülni, hogy nekiütközzön a hirtelen megálló járműnek. (A vétkes sofőr jogosítványát később bevonták – a szerk.)

A közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet szerint a jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a személy- vagy vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi – tájékoztatta lapunkat az ORFK Kommunikációs Szolgálata. E közlekedési szabály megszegése – ha bűncselekmény gyanúja nem merült fel – „közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése".

A büntetőfékezés azonban nem jogi kategória, így a rendőrség nem is rendelkezik speciálisan erre vonatkozó adatokkal. Abban az esetben, ha a fenti közlekedési szabályt az elkövető azzal a szándékkal szegi meg, hogy más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek tegye ki, akkor a Büntető Törvénykönyv szerint közúti veszélyeztetés bűncselekményt valósít meg.

A közúti veszélyeztető cselekménye akár három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kérdés, mit tehet a vétlen sofőr, aki jogkövető magatartásával vívja ki a büntetőfékező ellenszenvét abban az esetben, ha már nem képes lefékezni járművét, és nekiütközik az előtte haladónak.

Janklovics Ádám ügyvéd lapunknak azt mondta, büntetőjogi szempontból a vétlen sofőr nem vonható felelősségre, tekintettel arra, hogy nem az ő KRESZ-szabályszegésével áll ok-okozati összefüggésben a baleset bekövetkezése.

A vétlen sofőr a baleset bekövetkezte után a helyszínen tartózkodva jelentse be a balesetet a rendőrségnek – javasolja a jogász. Próbáljon meg tanúkat felkutatni, előtte-utána lévő autók rendszámát felírni, illetve ha lát járókelőt, szólítsa meg. Nem szabad félreállnia, vagy elraknia a letört autóalkatrészeket, hagyjon mindent eredeti állapotban, hiszen a baleset rekonstruálása miatt a szakértőknek ezek a helyszíni információk hasznosak.

Egy ilyen balesetet átélni lelkileg is megterhelő. Hogy mi állhat a büntetőfékezések terjedése mögött, összetettebb kérdés. Barkász Heléna klinikai szakpszichológus szerint nehéz meghatározni, felelőssé tehető-e a társadalom működése egy ilyen viselkedésforma jelenlétéért.

Az ok részben lehet társadalmi, de inkább személyiségfüggő – véli a szakember. A 21. század médiagondolkodása ugyanis arra treníroz bennünket, hogy hatalmunkban áll a magunk útját járni, előtérbe helyezni a saját elvárásainkat, sőt dolgunk is, hogy ennek megfelelően cselekedjünk. Nárcisztikus világban élünk, ahol a látványosság és a feljogosítottság érzete központi szereppel bír.

A szakpszichológus úgy véli, oka lehet e jelenségnek az is, hogy kevés dolgot kontrollálhatunk az életünkben, s ezt az elmúlt hónapok korlátozásai jócskán felerősíthették. Kell egy tér, ahol megélhetjük, hogy az történik, amit mi akarunk – fogalmazott Barkász Heléna. Hozzátette: a kamaszoknál ilyen lehet az online játékok világa, a felnőtt korosztálynál pedig átvitt értelemben akár egy autópálya is...

Frusztrált, kudarcokkal terhelt az életünk, és akad, aki ezt kevésbé bírja, személyiségszerkezete függvényében. Lehet, hogy a jelenség mögött egy nagyon mély csökkentértékűség-érzet is áll, amelyet, csak látványos manőverekkel tudnak kompenzálni. Egyesek nagyon erős agresszióval kompenzálják a tehetetlenségüket, ami jelzésértékű.

Általában egy pillanatnyi sértett önérzet fellángolásából születik az a harag, ami miatt feljogosítják magukat egy ilyen manőverre – magyarázta a szakpszichológus. Megjegyezte: a harag minden esetben veszít az erejéből, amikor képesek vagyunk belegondolni a másik helyzetébe.

Egyébként ez a fajta bizonygatása annak, hogy a sofőr a másik felett áll, mély bizonytalanságra utal – folytatta a szakember. Hol tarthat az önbecsülés egy olyan személyiségben, akinek ennyire látványos manőverek kellenek ahhoz, hogy újra fölényben érezze magát? – vetette fel Barkász Heléna.

Elképzelhető, hogy meginog a vétlen félben az önbizalom, de pont ez a célja a másik félnek, aki pusztán amiatt, mert őt akadályozták a szabad száguldozásban – kvázi az önkiterjesztésben – azt hiszi, most jól megleckéztetheti a másik sofőrt.

Aki volt már alárendelt helyzetben, nem akarja újra átélni. Sajnos elképzelhető, ahogy sokszor a bántalmazottakból lesznek a bántalmazók, úgy az egykor megbüntetett sofőrök úgy akarják elkerülni a passzivitás és az elnyomottság érzését, hogy maguk is a pálya farkasaivá próbálnak válni. Ebből lehetnek ismét súlyos balesetek – intett Barkász Heléna.

Kapcsolódó írásaink